Az erdélyi politika töri a fejét, mit kezdjen Márki-Zay Péterrel

Kedden este a Transindex erdélyi magyar hírportál értesülése alapján cikkeztünk arról, hogy a székelyudvarhelyi polgármester arra kéri a város lakóit, mondják el Facebook-kommentben a véleményüket: fogadja-e hivatalosan Márki-Zay Pétert. Gálfi Árpád polgármester arról írt a közösségi oldalán, hogy kapott egy levelet Márki-Zay stábjától, amely szerint az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egy kisebb erdélyi körút során Székelyudvarhelyre is ellátogatna, és szívesen találkozna vele is.

Gálfi azt írta, hogy megvan a személyes véleménye az idézőjeles ellenzéki összefogásról és azokról, akik képesek összefogni Gyurcsány Ferenccel. Azt is hozzátette hogy ő maga a Fidesz-kormányt tartja a város „hiteles partnerének”, és hogy személy szerint nem szeretne részt venni a várost támogatók ellenfelének kampányában. Ugyanakkor érti, hogy nem magánemberként írtak neki, és hogy polgármesterként nem a saját, hanem a város lakóinak meggyőződését kell képviselnie. Ezért döntött úgy, hogy a Facebook-oldalán megkérdezi a lakosság véleményét, hogy fogadja-e Márki-Zayt, vagy sem. A polgármester posztja alatt ezrével jelentek meg a hozzászólók, akik – mint az ilyenkor, politikusok nyilvános posztjai alatt lenni szokott – elmondták a véleményüket pró és kontra.

Gálfi Árpádnak azonban nem tetszett mindez, és egy huszárvágással törölte posztját a hivatalos polgármesteri oldaláról.

Magyarországról ne mondják meg

A határon túli – vagy a konzervatívok által kedveltebb kifejezéssel élve külhoni – magyarok elsöprő többsége a Fidesszel szimpatizál, legalábbis a határon túlról érkező választási voksok alapján mindenképpen. 2010 után a kormánypárt megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt, amellyel lehetővé vált, hogy az állampolgárságot kapó, határon túl lakó magyarok is szavazzanak pártlistákra a magyarországi országgyűlési választásokon, így jövő tavasszal a környező országokból is állást foglalhatnak arról, hogy itt Magyarországon milyen irányba menjenek a dolgok.

A székelyudvarhelyi polgármester bejegyzése végigfutott szinte az egész magyar sajtón, ezért felhívtuk telefonon, hogy megkérdezzük, miért törölte a Facebook-posztját. A városvezető először azt hangsúlyozta, hogy „nem szeretne semmilyen politikai csatározásokba beleszaladni”, majd elmondta, hamarosan hivatalosan is válaszolnak Márki-Zay Péternek, és a választ nyilvánossá is teszik majd. További érdeklődésünkre elmondta, hogy

legfőképpen azt nehezményezte, hogy a bejegyzése alatt a helyiek mellett elkezdtek magyarországiak is hozzászólni a témához.

Holott szerinte ez a felhívás a székelyudvarhelyi embereknek szólt. De nagyon sok kommentelő érkezett Magyarországról „mindenféle városokból, Miskolcról, Szolnokról, Budapestről” is jöttek „trollkodások”, ahogy Gálfi fogalmazott, és „elvesztette az eredeti célját, amiért ez a Facebook-bejegyzés ki volt téve”.

Mint mondta, nagyon rövid idő alatt nagyon sok hozzászólás érkezett, „amikor hazamentem innen a polgármesteri hivatalból, akkor körülbelül 980 darab hozzászólás volt, s mire hazaértem, már 1700”. Szerinte az volt a baj, hogy nem a tárgyhoz szóltak hozzá, hanem „a magyarországi választásokkal kapcsolatos vélemények” érkeztek.

Megkérdeztük, hogy ez miért volt baj, miért nem hagyta, hogy kialakuljon ott erről egy szélesebb körű diskurzus, miért volt jobb megoldás az, hogy inkább törölte az egészet. Gálfi válaszában azt mondta, ők „nem a magyarországi választásoknak az üzenetét” akarták eljuttatni az emberekhez, nem azt, hogy „mi folyik Magyarországon, nem azt, hogy egyes magyarországi városokban lakó embereknek mi erről a véleménye”. Hanem az volt a lényege, hogy ők „kaptak egy levelet Márki-Zay Péteréktől, ami nem arról szólt, hogy Hódmezővásárhely polgármestereként kérte, hogy fogadják őt Székelyudvarhelyen, hanem az összefogás miniszterelnök-jelöltjeként akart jönni”.

„Politikai játszmákban nem vagyok hajlandó és nem is leszek hajlandó részt venni – mondta lapunknak Gálfi. – Ha polgármesterként jelentkezik be, akkor mint polgármestert fogadom, mert azt illik fogadni, és kell is fogadni. De egy politikai játszmában, amikor stábokkal jön fényképezkedni, az már nem vállalható.”

Orbán Viktort sem fogadná, ha ellenzékben lenne?

Tehát akkor ha jól értjük itt elvi kérdésről van szó, és ha mondjuk valamikor ellenzékbe kerülne a Fidesz, akkor egy ilyen helyzetben nem fogadná Orbán Viktort, vagy a Fidesz vezetését, hiszen nem polgármesterként vagy egy elnyert tisztség birtokosaként jelentkeznének be, hanem ellenzéki vezetőként – tettük fel a kérdést, de Gálfi nem válaszolt egyértelműen. Azt mondta, inkább majd konkrét kérdésekre válaszolna később írásban. „Jelen pillanatban funkcióban lévő bármely politikust fogadunk, nem jelöltet” – tette hozzá.

Ezután még többször is megkérdeztük tőle ugyanezt a kérdést, konkrét választ várva, de olyan válaszokat kaptunk, hogy „az aktuális helyzetről tudunk beszélgetni, azt, hogy mi fog történni a jövőben, azt nem tudjuk, nem szeretnénk politikai csatározásokban részt venni”. Kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy az ellenzéki előválasztáson részt vevőkben, főleg a Márki-Zayra szavazókban ellenérzést szülhet, ha egy erdélyi városvezető nem fogadja őt, azt mondta, minden tisztséget elnyert embert fogadtak eddig is, és ezután is fognak, de a választási kampányban, a sárdobálásban nem akarnak részt venni. Ha Márki-Zay elnyeri a tisztséget, akkor „nagy szeretettel fogjuk őt is fogadni” – mondta.

Arra a felvetésünkre, hogy ezek szerint nem fogadja Márki-Zayt, azt mondta, „erre most nem válaszolok, küldünk majd erről egy hivatalos válaszlevelet Márki-Zay Péternek, és majd azt nyilvánosságra hozzuk”. Érdeklődtünk arról is, hogy a polgármester által törölt posztnál, a kezdeti időszakban, amikor még csak a helyiek válaszoltak a feltett kérdésre, akkor ők milyen álláspontot képviseltek, elutasítóak voltak, vagy nyitottak arra, hogy Márki-Zay is ellátogathasson a városba. „Ez még jelen pillanatban elemzés alatt van, ennek függvényében fog megíródni a válaszlevél” – válaszolta a polgármester.

Márki-Zay Péter stábja már Gálfi keddi posztja idején is arról tájékoztatta lapunkat, hogy az erdélyi utat a hódmezővásárhelyi önkormányzat szervezi, és régóta tervben volt. Alapvetően testvérvárosi látogatások vannak benne, de olyan településeknek is írtak, akiknek korábban hódmezővásárhelyi polgármesterként küldött levelet Márki-Zay, amikor gratulált nekik a tavalyi romániai helyhatósági választási győzelmükhöz. Ezektől a polgármesterektől egyébként akkor pozitív válaszokat kapott, sőt, meghívások is érkeztek.

A székelyudvarhelyi polgármesternek hétfőn küldtek levelet, de nem a Mindenki Magyarországa Mozgalom sajtóosztálya küldte, hanem a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal, és bár zárójelben odaírták, hogy Márki-Zay már a magyar ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is egyben, alapvetően polgármesteri megkereséséről volt szó. Ezt bizonyítandó Márki-Zay sajtósa a levelet is elküldte nekünk. (A szenzitív adatokat kitakarták.)

Gálfi az erről szóló kérdésünkre annyit mondott, hogy értelmezésük szerint ellenzéki vezetőként érkezne a városba Márki-Zay, a megkeresést is a győzelme másnapján küldte el a stábja.

Később aztán jelezte Márki-Zaynak hivatalos levélben: nem fogadja Székelyudvarhelyen a magyarországi politikust. Indoklásul azt írta, Hódmezővásárhely polgármestereként bármikor szívesen fogadta volna, de úgy gondolja, nem véletlen egybeesés, hogy Márki-Zay azt követően látogatna el a városba, hogy miniszterelnök-jelölt lett. Hozzátette azt is, hogy ő és Székelyudvarhely lakóinak túlnyomó többsége nem kíván részt venni semmilyen formában az ellenzéki összefogás kampányában. Jelezte ugyanakkor, hogy a tavaszi választások után akár polgármesterként, akár miniszterelnökként várják őt Székelyudvarhelyre.

Péntek délután pedig a Facebook-oldalán is jelezte, hogy szerinte a látogatást Márki-Zay kampánycélokra használta volna, ezért nem fogadja őt. És arról is írt, hogy a korábban törölt posztjához hozzászólók „túlnyomó többsége” is ezen a véleményen volt.

Van, ahol fontosnak érzik, hogy ő is megszólalhasson

Gálfi Árpádhoz hasonlóan Márki-Zay stábja megkeresett több RMDSZ-es önkormányzati vezetőt is, de Horváth Anna, a párt önkormányzatokért felelő alelnöke a Maszolnak arról beszélt, hogy ezek a találkozók – egyebek mellett a járványügyi helyzet miatt – elmaradnak. De emlékeztette a lap olvasóit arra is, hogy a magyar ellenzéki koalíció egyes pártjainak vezetői korábban az erdélyi magyarság számára is rendkívül kellemetlen kijelentéseket tettek.

A székelyudvarhelyi polgármester – azóta törölt – Facebook-bejegyzésének megjelenése után azonban akadt olyan hely is, ahonnan megkeresést kapott Márki-Zay, meghívták például Kolozsvárra, a Planetárium Caféba. Ez nemcsak kávézó, hanem közösségi tér is egyben, évi csaknem száz kulturális eseménnyel, jelenleg ez Kolozsvár leglátogatottabb ifjúsági és kulturális központja. A Telex megkereste a hely tulajdonosát, Mostis Gergőt, akitől először arról érdeklődtünk, miért döntöttek úgy, hogy megszervezik az eseményt.

„Nagyon régóta érzem a magam bőrén is és a barátaimmal való beszélgetések során is, hogy mekkora véleményhegemóniában, véleményburokban élünk. De fontosnak érzem azt, hogy minden véleményt ami normális, ami építő, az elhangozzon, és arról vitázzunk. Ez a mostani eset most nagyobbat durran, de a mi közéleti beszélgetéseink sorában ez a sokadik már. Vendégünk volt többek között Veiszer Alinda, Demeter Szilárd, erdélyi vonatkozásban pedig Kelemen Hunor és Markó Béla is, és helyet adtunk az RMDSZ számos politikai kerekasztal-beszélgetésének is. És a következő megszólalónk jobboldali közszereplő lesz” – mondta.

Mostis Gergő korábban a nagyváradi Moszkva kávézónak volt az alapítója, és ott kezdték el ezt a közéleti, kulturális munkát. Később aztán átköltözött Kolozsvárra, és ott nyitotta meg a Planetárium kávézót.

„A Márki-Zay Péternek szervezett jövő keddi beszélgetés facebookos eseményéhez odaírtuk, hogy az álláspontunk semleges és apolitikus. Viszont nagyon fontosnak érezzük, hogy az életünket meghatározó politikai aktorok megszólalhassanak. Mi a Márki-Zaynak küldött levelünk mellett a jelenlegi miniszterelnöknek is elküldtünk egy meghívó levelet. Igyekszünk középen állni”

– mondta. „Fontos, hogy az emberek eljöjjenek, kérdezzenek, szembesítsék Márki-Zay Pétert is azokkal a kérdésekkel, amik őket érdeklik. Nem a kényelmes kérdéseket tesszük fel. Szembesítjük adott esetben azzal is, hogy miért van akkora ellenérzés az erdélyi emberekben azzal szemben, aki Gyurcsánnyal összefog, és hogy mi a teendője a jelöltnek azzal, hogy a magyar–magyar megosztottságot feloldja. Megkérdezzük továbbá, hogy mi dolgunk van azzal a rengeteg támogatással, ami Erdélybe érkezik, milyen alapon választják ki a támogatottakat, stb. És ezeket a jobboldali kötődésű közéleti szereplőknek is ugyanúgy feltesszük, ha eljönnek. Folyamatosan mennek a meghívók feléjük is. Azt szeretnénk, hogy mindenkivel, akinek konstruktív és építő jellegű hozzászólása van az erdélyi magyar, illetve a Kárpát-medencei mindennapjainkhoz, azzal a közönség találkozhasson.”

Van egy nagyobb erdélyi magyar Facebook-csoport is, ahova Mostis Gergő beírta, hogy küldjön mindenki kérdést, amit aztán majd fel fognak tenni a meghívottaknak. Ebben a csoportban vannak sajtósok, értelmiségiek, vállalkozók, politikusok. Mint mondta, a keddi beszélgetést rögzíteni fogják, és közzéteszik. Nagy az érdeklődés az eseményre, de a romániai Covid-helyzet miatt csak viszonylag korlátozott számban tudnak helyet biztosítani, tette hozzá.

Erdélyben mennyire rizikós középen állni?

Megkérdeztük, hogy mennyire kockázatos manapság olyan eseményeket szervezni Erdélyben, ahol nem csak és kizárólag fideszes kötődésű közéleti szereplők, politikusok mondhatják el a véleményüket. Mostis ezt először azzal szemléltette, hogy elmesélte, megkérték, hogy javasoljon más városokból is olyan embereket, akik nyitottak lehetnek egy ilyen rendezvény megszervezésére, „Szatmárnémetiben és Nagyváradon is megkérdeztem ismerősöket, és mindkét helyről azt válaszolták, hogy ők inkább ezzel nem foglalkoznának, jó lenne, de rizikós”.

Ennek szerinte főként az lehet az oka, hogy mindenkinek „másféle anyagi érdeke van” a jelenlegi helyzetben. „Én egy személyben szégyellem magam helyettük is, hogy egy közéleti beszélgetést, tehát nem kampányrendezvényt, csak egy olyan eseményt, ahol kérdéseket lehet feltenni, ahol szembesíteni lehet valakit azokkal a kérdésekkel, amik az erdélyi közéletet érintik, egy ilyet sem mernek vállalni. Ez nagyon szomorú. (…) Én egyébként nem félek, és azt tanácsolom mindenkinek, hogy ne a pályázati pénzeken próbáljanak csüngeni, és azoktól függeni, hanem próbáljanak a piacról megélni. Ez ad olyan szabadságot, hogy senkivel nem kell egyeztetnem, és akár Márki-Zay Pétert is elhívhatom egy beszélgetésre. De ismét hangsúlyozom, hogy feltett szándékom a jobboldalról is hívni embereket, ahogy azt eddig is tettem.”

Érdeklődtünk arról is, hogy a tapasztalatai szerint az erdélyi fiatalság nagy többsége is Fidesz-szavazó-e, mint ahogy azt az idősebb generációk körében lehet tapasztalni. Mostis szerint Erdélyben a szavazók elsöprő többsége valóban a Fideszre szavaz, a fiatalok nagyon nagy része viszont apolitikus, sokan azt érzik, hogy sem Magyarországon, sem Romániában nincs számukra megfelelő jövőkép. „Az a kérdés számukra, hogy elfogadják-e azokat a fennálló hatalmi struktúrákat, amik a halószobájukba is bemásznak, vagy elfogadják-e azokat a gazdasági döntéseket, amikkel monopolhelyzetbe hoznak embereket, és nem a vállalkozók széles körét segítik. Ezekkel a kérdésekkel sok fiatal foglalkozik, sokan árnyaltan látják a helyzetet, és nekik igenis igényük van arra, hogy találkozzanak mindkét véleménnyel, találkozzanak mindkét felkínált perspektívával.”

Megkérdeztük azt is, hogy mindezek miatt kapnak-e olyan megkereséseket, telefonokat, üzeneteket, amiknek az a tartalma, hogy ne csinálják ezt, hogy ne üljenek le akár ellenzékiekkel is, hogy miért nem csak és kizárólag a Fidesz szekerét tolják, esetleg kaptak-e már fenyegetéseket. „Röviden az a válaszom, hogy volt ilyen, de konkrétumot nem szeretnék mondani, mert az ilyen eseteket szinte soha nem lehet egyértelműen bizonyítani. De mindenképpen érezzük a nyomást, mert véleményhegemónia van, és aki ebből egy kicsit kibeszél, az már gyanús. De én sokkal inkább az erdélyi fiatalok józan ítélőképességére támaszkodom, mint a fenyegetésig merészkedő gyáva emberek megnyilvánulásaira. Találkozunk ilyesmivel, de nem gondolom, hogy félnünk kellene.”