Obama: A világ a közelében sem jár a kitűzött klímacéloknak

2021. november 08. – 23:58

Obama: A világ a közelében sem jár a kitűzött klímacéloknak
Barack Obama beszédet mond a 26. klímacsúcson – Fotó: Pierre Larrieu / Hans Lucas via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A volt amerikai elnök az ENSZ Glasgowban zajló 26. éghajlatváltozási konferenciáján mondott beszédet hétfőn.

Október 31-én kezdődött a 26. klímacsúcs, az első egy hétben a legfontosabb kérdések már el is dőltek, amelyeket ebben a cikkünkben szedtünk össze.

Nem lesz meg az 1,5 fok

Obama kijelentette: a legtöbb ország nem hajtotta végre azokat a cselekvési terveket sem, amelyeket a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt, pedig már akkor lehetett tudni, hogy még ez sem lesz elég, hogy a globális felmelegedés mértéke ne érje el a 1,5 fokot.

Szélsőséges időjárási jelenségek migrációhoz vezetnek

Barack Obama szerint folyamatosan válnak egyre nyilvánvalóbbá annak a következményei, hogy a világ nem halad elég gyorsan a klímavédelmi célok teljesítése felé. A volt amerikai elnök idézett egy tudományos felmérést, amely szerint a világ lakosságának 85 százaléka tapasztalt már az éghajlatváltozás miatt erőteljesebbé vált időjárási jelenségeket, például az egyre erősebb viharok, az egyre hosszabb hőséghullámok, pusztítú áradások és szárazságok.

A világ egyes térségeiben egyre veszélyesebbek az életkörülmények, és ez a migrációs folyamatok átalakulását, a konfliktusok súlyosbodását okozza.

- emelte ki Obama. Hozzátette, ez az oka annak is, hogy az amerikai védelmi minisztérium nemrégiben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a klímaváltozást.

Trump kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből

Obama felidézte, hogy közvetlen hivatali utódja, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy az amerikai gazdaság szereplőinek jelentős része ennek ellenére tartotta magát az egyezményben vállalt környezetvédelmi cselekvési programokhoz; az amerikai autóipar például folytatta a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó fejlesztési programokat.
A Trump-kormány ugyanakkor nyíltan ellenséges hozzáállást tanúsított a klímavédelemmel foglalkozó tudományágakkal szemben, és ez elsősorban annak a következménye volt, hogy a republikánusok „pártpolitikai kérdéssé változtatták” a klímaváltozás ügyét.
Mindez oda vezetett, hogy

„manapság már ritka az olyan republikánus, aki komolyan veszi a klímaváltozást”

– fogalmazott a volt demokrata párti amerikai elnök.

Bírálta Kínát és Oroszországot is, amiért nem jelentek meg a klímacsúcson

Barack Obama bírálóan szólt arról is, hogy sem Oroszország, sem Kína nem képviseltette magát csúcsszinten a glasgow-i COP26-értekezleten. A rendezvényen sem Vlagyimir Putyin orosz elnök, sem Hszi Csin-ping kínai államfő nem jelent meg, jóllehet mindketten hivatalosak voltak az értekezletre.
Hétfői felszólalásában Obama úgy fogalmazott:

ez azt jelzi, hogy a két vezető – jóllehet országaik a világ legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátói közé tartoznak – „veszélyes mértékben nem érzékeli”, hogy mennyire sürgető üggyé vált a klímavédelem.

Ugyanezt észrevételezte Joe Biden jelenlegi amerikai elnök is, aki a múlt héten jelen volt a glasgow-i értekezleten. Elutazása előtti sajtóértekezletén Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján, mivel így elesett attól a lehetőségtől, hogy „befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt”.

„Ugyanezt elmondhatom Oroszországról is”

– tette hozzá Biden.

Mi az a COP26? Mint azt megírtuk, a rövidítés a Conférence des Parties, vagyis a „részes felek konferenciája” kifejezést takarja, amely ebben az esetben az ENSZ 1992-ben elfogadott éghajlatváltozási keretegyezményének keretében évente tartandó klímacsúcsok résztvevőit fogja össze. Ezeket a klímacsúcsokat ugyancsak COP-nak nevezik, a COP1 névre hallgató első konferenciát 1995-ben tartották Berlinben. Azóta minden évben volt hasonló konferencia, de a közvélemény számára valószínűleg az 1997-es kiotói, valamint a 2015-ös párizsi lehet ismerős. Előbbin a 2020-ban lejárt kiotói jegyzőkönyvet, utóbbin ennek utódját, a 2016 novembere óta hatályos párizsi klímaegyezményt fogadták el. A mostani a 26. ilyen találkozó, ezért nevezik a glasgow-i konferenciát COP26-nak.

(MTI)

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass