Obama: A világ a közelében sem jár a kitűzött klímacéloknak
2021. november 8. – 23:58
A volt amerikai elnök az ENSZ Glasgowban zajló 26. éghajlatváltozási konferenciáján mondott beszédet hétfőn.
Október 31-én kezdődött a 26. klímacsúcs, az első egy hétben a legfontosabb kérdések már el is dőltek, amelyeket ebben a cikkünkben szedtünk össze.
Nem lesz meg az 1,5 fok
Obama kijelentette: a legtöbb ország nem hajtotta végre azokat a cselekvési terveket sem, amelyeket a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt, pedig már akkor lehetett tudni, hogy még ez sem lesz elég, hogy a globális felmelegedés mértéke ne érje el a 1,5 fokot.
Szélsőséges időjárási jelenségek migrációhoz vezetnek
Barack Obama szerint folyamatosan válnak egyre nyilvánvalóbbá annak a következményei, hogy a világ nem halad elég gyorsan a klímavédelmi célok teljesítése felé. A volt amerikai elnök idézett egy tudományos felmérést, amely szerint a világ lakosságának 85 százaléka tapasztalt már az éghajlatváltozás miatt erőteljesebbé vált időjárási jelenségeket, például az egyre erősebb viharok, az egyre hosszabb hőséghullámok, pusztítú áradások és szárazságok.
A világ egyes térségeiben egyre veszélyesebbek az életkörülmények, és ez a migrációs folyamatok átalakulását, a konfliktusok súlyosbodását okozza.
– emelte ki Obama. Hozzátette, ez az oka annak is, hogy az amerikai védelmi minisztérium nemrégiben nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a klímaváltozást.
Trump kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből
Obama felidézte, hogy közvetlen hivatali utódja, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Elismerően szólt ugyanakkor arról, hogy az amerikai gazdaság szereplőinek jelentős része ennek ellenére tartotta magát az egyezményben vállalt környezetvédelmi cselekvési programokhoz; az amerikai autóipar például folytatta a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését célzó fejlesztési programokat.
A Trump-kormány ugyanakkor nyíltan ellenséges hozzáállást tanúsított a klímavédelemmel foglalkozó tudományágakkal szemben, és ez elsősorban annak a következménye volt, hogy a republikánusok „pártpolitikai kérdéssé változtatták” a klímaváltozás ügyét.
Mindez oda vezetett, hogy
„manapság már ritka az olyan republikánus, aki komolyan veszi a klímaváltozást”
– fogalmazott a volt demokrata párti amerikai elnök.
Bírálta Kínát és Oroszországot is, amiért nem jelentek meg a klímacsúcson
Barack Obama bírálóan szólt arról is, hogy sem Oroszország, sem Kína nem képviseltette magát csúcsszinten a glasgow-i COP26-értekezleten. A rendezvényen sem Vlagyimir Putyin orosz elnök, sem Hszi Csin-ping kínai államfő nem jelent meg, jóllehet mindketten hivatalosak voltak az értekezletre.
Hétfői felszólalásában Obama úgy fogalmazott:
ez azt jelzi, hogy a két vezető – jóllehet országaik a világ legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátói közé tartoznak – „veszélyes mértékben nem érzékeli”, hogy mennyire sürgető üggyé vált a klímavédelem.
Ugyanezt észrevételezte Joe Biden jelenlegi amerikai elnök is, aki a múlt héten jelen volt a glasgow-i értekezleten. Elutazása előtti sajtóértekezletén Biden úgy fogalmazott: véleménye szerint Kína nagy hibát követett el azzal, hogy nem jelent meg a COP26-ülés csúcstalálkozóján, mivel így elesett attól a lehetőségtől, hogy „befolyást gyakoroljon az emberekre világszerte és a COP26-ülésen egyaránt”.
„Ugyanezt elmondhatom Oroszországról is”
– tette hozzá Biden.
Mi az a COP26? Mint azt megírtuk, a rövidítés a Conférence des Parties, vagyis a „részes felek konferenciája” kifejezést takarja, amely ebben az esetben az ENSZ 1992-ben elfogadott éghajlatváltozási keretegyezményének keretében évente tartandó klímacsúcsok résztvevőit fogja össze. Ezeket a klímacsúcsokat ugyancsak COP-nak nevezik, a COP1 névre hallgató első konferenciát 1995-ben tartották Berlinben. Azóta minden évben volt hasonló konferencia, de a közvélemény számára valószínűleg az 1997-es kiotói, valamint a 2015-ös párizsi lehet ismerős. Előbbin a 2020-ban lejárt kiotói jegyzőkönyvet, utóbbin ennek utódját, a 2016 novembere óta hatályos párizsi klímaegyezményt fogadták el. A mostani a 26. ilyen találkozó, ezért nevezik a glasgow-i konferenciát COP26-nak.
(MTI)