London és Párizs megint összeveszett a halakon, és ennek egy kis sziget ihatja meg a levét

Megint fellángolt a halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután kölcsönösen szankciókkal fenyegették meg egymást, írja az MTI. Néhány napon belül meg kellene állapodniuk.

A Downing Street szerda esti közleménye „csalódást keltőnek és aránytalannak” nevezte a francia kormány által megfogalmazott fenyegetéseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Nagy-Britannia „nem ezt várná egy szoros szövetségestől és partnertől”.

A brit kormány szerint azok az intézkedések, amelyekkel Párizs fenyegetőzik, nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, és szélesebb értelmezésben a nemzetközi joggal sem.

A Downing Street szóvivője szerint ha a francia kormány beváltja ezeket a fenyegetéseket, azt brit részről „megfelelő és kimért válaszlépések” követnék.

A londoni állásfoglalás előzményeként Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit hajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek körüli vita addig nem rendeződik.

Franciaország azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül harmincegynek a kérvényét visszautasították.

Az elutasítás indoklása szerint a francia hajók nem tudták bizonyítani jogosultságukat. Jersey önkormányzata a TCA-megállapodásra hivatkozva a még a tavasszal új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.

A mostanihoz hasonló okokból tavasszal is konfliktus alakult ki Nagy-Britannia és Franciaország között. Május elején hatvan francia halászhajó vonult fel Jersey fővárosa és legnagyobb kikötője, Saint Helier tengeri bejáratához, de a kikötőt végül nem torlaszolták el.

A brit és a francia kormány egyaránt két haditengerészeti járőrhajót küldött a flottafelvonulás helyszínére a „helyzet megfigyelésére”, de a hadihajók nem léptek közbe, és a sziget kikötőjéhez felvonult francia halászhajók végül incidens nélkül távoztak.

A brexit óta ez volt az első olyan szabályértelmezési viszály Nagy-Britannia és valamely uniós tagállam között, amelyben az érintett országok fegyveres erői is szerepet kaptak, bár London és Párizs annak idején egyaránt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kivezényelt két-két hadihajó kizárólag járőrözési és megfigyelői feladattal érkezett a helyszínre.

A halászat a brexit-tárgyalások egyik legvitásabb pontja volt, ez volt az egyik utolsó téma, amiről sikerült megállapodni 2020 végén. A megállapodás értelmében az uniós halászok (ez főleg a franciákat, illetve a belgákat és a hollandokat érinti) öt és fél éven át használhatják a brit vizeket, de csökkenő fogási kvóták mellett, miközben a brit kvóták 25 százalékkal emelkednek majd.