Morawiecki: Lengyelország az EU-s források nélkül is működik, de nem terveznek kilépni az unióból

Egyenlő bánásmódért fog harcolni Lengyelország az Európai Unióban (EU), a saját, nem pedig uniós forrásokból fedezett országfejlesztő projektek pedig bizonyítják, hogy Lengyelország hátrányos kezelése nem lehet hatékony – írja Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kijelentései alapján az MTI.

Morawiecki a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő program keretében meghirdetett, az önkormányzatoknak szóló, a lengyel kormány saját forrásaiból fedezett pályázati programról azt mondta, hogy ennek megvalósítása bizonyítja, hogy az EU „semmiféle diszkrimináló lépései” nem lesznek hatékonyak.

Az önkormányzati pályázati felhívás keretében a varsói kormány az első körben több mint 23 milliárd zlotyt (1,8 ezer milliárd forint) osztott szét.

A Lengyel Megállapodás egészét uniós és a saját forrásokból is fedezik. Az uniós helyreállítási alapból járó eszközöket (58 milliárd euró, vagyis mintegy 21 ezer milliárd forint) viszont az Európai Bizottság (EB) még nem hagyta jóvá. Az Európai Parlament pedig a múlt heti, a lengyel alkotmánybíróságnak az uniós jog és a lengyel alaptörvény viszonyáról szóló döntésére reagáló állásfoglalásában egy sor, Varsóval szembeni intézkedésre szólította fel az EB-t, a többi között arra, hogy utasítsa el a lengyel helyreállítási tervet.

Arról, hogy Lengyelország kész-e az uniós pénzek miatt megvétózni bizonyos kulcsfontosságú uniós döntéseket, például a klímacsomag elfogadását, a kormányfő annyit mondott, hogy „Mi is történne, ha az EB kirobbantaná a harmadik világháborút? Amennyiben ezt megtenné, védeni fogjuk jogainkat minden rendelkezésünkre álló fegyverrel”.

Szerinte a lengyel helyreállítási terv jóvá nem hagyásával az EB sérti az uniós jogot. Azt mondta, hogy uniós eszközöket előbb-utóbb kifizetik, és minél később kerül rá sor, annál erőteljesebb bizonyítéka lesz ez annak, hogy az EB „hátrányos megkülönböztetést, diktátum típusú hozzáállást” alkalmaz. A késleltetett kifizetés Morawiecki szerint sérti a jogállamiságot. Lengyelország azonban az ilyen nyomásgyakorlás miatt nem mond le szuverenitásáról, a kormány már

kölcsönöket vesz fel a magánpiacokon, és egyelőre ezekből fedezi a járvány utáni beruházási terveit.

A múlt héten a vezető európai politikusokkal Brüsszelben folytatott beszélgetéseit Morawiecki „nagyon kielégítőnek” nevezte, mindazonáltal megjegyezte, hogy amennyiben az EB kompromisszumot akar elérni, vissza kell, hogy vonja szeptemberi döntését a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájáról, Varsó „nem a fejéhez nyomott pisztollyal” fog tárgyalni.

A konfliktust részletesebben ebben a cikkben jártuk körül. Az EB szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre az EU Bírósága döntését a kamara felfüggesztéséről.

Morawiecki viszont megerősítette, hogy a korábbi tervek alapján a Brüsszel által kifogásolt fegyelmi kamara szétoszlatására készül. A vonatkozó jogszabály elkészült, legkésőbb az év végéig bemutatják. Azt ismételten elutasította, hogy a lengyel-uniós vita nyomán Lengyelország elhagyhatná az EU-t.