Miután dolgozóinak többségét az elmúlt években kémkedés miatt kiutasították, megszűnik a NATO mellett működő orosz képviselet

Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő brüsszeli képviseletének tevékenységét

– jelentette be Szergej Lavrov hétfőn Moszkvában, de az orosz külügyminiszter az MTI tudósítása szerint nem állt itt meg, és egy füst alatt azt is közölte, hogy Oroszország felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetségnek a belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodája tevékenységét is.

Az indoklás szerint az orosz diplomácia csak arra válaszolt, hogy az Észak-Atlanti Szövetség október 6-án az orosz NATO-képviselet 18 tagja közül 8-at „ellenséges tevékenység”-re hivatkozva – ami virágnyelven a kémkedést jelenti – kiutasított. Lavrov szerint ez a „céltudatos lépés” a NATO részéről azt eredményezte, hogy „gyakorlatilag nincsenek meg a megfelelő feltételek az elemi diplomáciai tevékenységhez”, így a NATO-nak a döntés néhány héten belüli életbe lépésétől kezdve az Oroszországgal történő kapcsolattartáshoz a belgiumi orosz nagykövetséghez kell fordulnia. 2015-ben az orosz NATO-képviselet létszáma még 60 fő volt, ez a létszám először a Krím félsziget bekebelezése után csappant meg, ezután 2018-ban kellett újabb orosz diplomatáknak (vagy „diplomatáknak”) távozniuk Brüsszelből, miután kiderült, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat akart idegméreggel végezni a Nagy-Britanniában élő Szergej Szkripal kiugrott orosz katonatiszttel.

Az idén már Csehországgal is kiutasítási licitbe keveredő Oroszország feje egyébként nem is elsősorban a kémkedési vád miatt főhet, hanem amiatt, hogy vasárnap kiderült, Lloyd Austin, az Egyesült Államok Tbiliszibe és Kijevbe készülő védelmi minisztere be fogja jelenteni, hogy Grúzia és Ukrajna előtt „nyitva állnak a NATO kapui”. Márpedig Moszkva mindkét országot saját érdekszférájába sorolja (mondjuk ehhez képest mind Ukrajnával, mind Grúziával igen ellenséges a viszony). Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője le is szögezte, hogy

Ukrajna NATO-tagsága az orosz nemzetbiztonság „vörös vonalainak” átlépését jelentené.

És „ez az a forgatókönyv, amely aktív intézkedésekre kényszerítheti Oroszországot saját biztonságának szavatolása érdekében”.