Augusztus óta már 4300 menedékkérő érkezett Németországba Belaruszból

Augusztus óta nagyjából 4300, Belaruszból Lengyelországon át érkező menedékkérőt regisztráltak Németországban, mondta a német belügyminisztérium.

A belügyminiszter szerint a lengyel hatóságok is az érkezők számának emelkedését tapasztalják a Belarusszal közös határszakaszon. A Belarusz és Lengyelországon keresztül érkező menedékkérők száma az Alekszandr Lukasenko elnök vezette minszki rezsim tevékenységével összefüggésben ugrott meg, amit az Európai Bizottság államilag finanszírozott embercsempészetként jellemzett.

A migrációs hullám a lengyel határnál fekvő tartományokat, Mecklenburg-Elő-Pomerániát, Brandenburgot és Szászországot érinti. A legnagyobb tartományban, Brandenburgban a menedékkérők elhelyezésére szolgáló közösségi szállások helyszíni beszámolók szerint egyre népesebbek, de nem túlzsúfoltak. A tartományban 2600 érkezőt helyeztek el. A befogadóközpontok 3500 ember elhelyezésére alkalmasak, kapacitásukat a tervek szerint 4600-ra növelik.

Augusztus végén Lengyelország is bejelentette, hogy kerítést húz a Belarusszal közös határszakaszán, ahogyan Lettország és Litvánia is tette. A két balti állam az után döntött így, hogy május végétől látványosan megugrott a belarusz határ felől érkező afgán, iraki és szíriai menedékkérők száma: májusban 77, júniusban 1100, július első felében már több mint háromezer ember jött, akik Minszkbe közvetlen repülőjárattal jutottak el Bagdadból.

A Belaruszt 27 éve vezető, a tavaly augusztusi, elcsalt választás óta az ellenzék és a tüntetők ellen keményen fellépő Alekszandr Lukasenko nem csinált titkot abból, hogy a még viszonylag kis számú, de gyorsan növekedő menekülthullám azzal összefüggésben indult be, hogy Belarusz ellen nemzetközi szankciók léptek életbe az elcsalt választások, az ellenzéki politikusok, civilek bebörtönzése, külföldre kényszerítése miatt. Mint korábban mondta,

„ha valaki azt hiszi, hogy lezárjuk a határainkat Lengyelország, Litvánia, Lettország és Ukrajna felé, és az Afganisztánból, Iránból, Irakból, Szíriából, Líbiából és Tunéziából menekülők táborává válunk, az nagyon téved. Senkit nem fogunk visszatartani, nem hozzánk jönnek, hanem a felvilágosult, nyitott és kellemes Európába”.

Igaz, Lengyelország, Lettország és Litvánia ezt zsarolásnak minősíti, Lukasenko pedig kényszerhelyzetnek, mivel a szankciók miatt csökkenő bevételek következtében az országnak kevesebb forrása jut a határvédelemre. A három ország közös állásfoglalást adott ki, tiltakozva az ellen, hogy Lukasenko „kihasználja a menekülteket”.

Más kérdés, hogy ettől még a 6–15 ezer dollárért Bagdadból Belaruszon át a schengeni határig jutók lehetnek valódi menedékkérők, ám őket a lukasenkói zsarolásra hivatkozva erővel tartja vissza mindhárom állam, amiben támogatja őket az EU belügyi biztosa, a svéd szociáldemokrata Ylva Johansson is.

Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.