A járvány megmutatta, miben jó az Unió

2021. szeptember 18. – 07:04

Másolás

Vágólapra másolva

Merre tart az Unió? címmel szervezett online beszélgetést az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A témában Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke évértékelő beszédét elemezve beszélgetett egymással Navracsics Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUSTRAT) vezetője, volt uniós biztos, valamint Andor László, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkára, szintén korábbi uniós biztos.

Szeptember 15-én elmondott beszédében Von der Leyen hangsúlyozta a fiatalok szerepét, a klímaváltozás kérdését, de szó volt emellett a helyreállítási alapról, egy új európai mikrochip-programról, a kiberhadviselésről, szomszédságpolitikáról – valamint a jogállamiság és a médiaszabadság kérdéséről is. Bár Magyarországot nem emelte ki példaként, az EB-elnök szerint több országban is aggasztó az európai értékek helyzete, ezeket pedig „minden eszközzel meg kell védeni”. Von der Leyen beszédét itt lehet teljes egészében megnézni és ide kattintva olvasható a lényeget összeszedő cikkünk.

Hogy ment a víruskezelés, oltási kampány, és megerősödött-e az EU?

Von der Leyen elsőként arról beszélt, hogy a koronavírus-válság, és a legküzdött kihívások megerősítették az Európai Uniót. Navracsics Tibor szerint viszont ez még nem biztos, ennek pedig két oka van. Az egyik a közös hitelfelvétel és a közös államadósság kérdése. Szerinte ha ez egyszeri, kivételen lépés marad, akkor nem erősítették az EU-t, ha viszont további, ehhez hasonló döntések jönnek, az előrelépésnek fogható fel. A volt uniós biztos megemlítette, hogy a gazdaság újraépítésének kérdésében még mindig nincs megállapodás Magyarországgal. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a járvány megmutatta, miben jó az Unió: hatékonyan, nagy volumenű gazdasági segélyt tudott adni, ami nagyon tanulságos lecke volt, ugyanakkor a reakcióideje nem volt elég gyors.

A járvánnyal kapcsolatban lényeges részlet volt a vakcinaelosztás. A moderátor arról kérdezte a volt uniós biztosokat, hogy szerintük jól mérték-e fel a problémát, jó lépés volt-e a vakcinamegosztás. Andor László egyértelműen helyeselte a oltóanyagok megosztását, a végeredményt nézve szerinte sikeres volt stratégia. Ugyanakkor 2020 vége felé voltak csetlések-botlások, mert eddig az Uniót senki nem tekintette egészségügyi szempontból kompetens szervezetnek. Akkor az egyetlen lépés a versenybeszerzési ár szabályozása volt, miközben jobb lett volna, hogy minél gyorsabban minél több oltóanyag érkezik – ezt a ballépést viszont később korrigálták.

„A kezdeti időszakban indokoltak voltak a kritikák, de az lett volna a csoda ha az Unió rögtön összehangoltan tud reagálni, hiszen a döntéshozatali folyamat annyira széttagolt, hogy egy válságban törvényszerűen csődöt mond”

– tette hozzá Navracsics, aki szerint ahhoz, hogy az Unió hatékonyan cselekedjen, legyen szó a vírusról, Afganisztánról, vagy euróválságról, átcsoportosításra lenne szükség a tagállamok részéről. Von der Leyen arról is beszélt, hogy 70 százalék fölött van az uniós oltottsági szint, ami Navracsics szerint valóban nagyon jó eredmény, és azt is hozzátette, hogy a globális szerepvállalás egy szimpatikus formánja a vakcinaadományozás.

A beszélgetés moderátora felvetette, hogy a Bizottság elnökének beszédén úgy érződött, hogy magunk mögött tudhatjuk a járványt és a vírus miatti válságot. Ezzel kapcsolatban Andor és Navracsics is hangsúlyozta, hogy szerintük korántsem vagyunk még kint a válságból, és a járványból sem. Andor szerint sokan még nem kaptak oltást, és amíg nem változik ez a helyzet, addig nem lehet könnyelműen venni a vírust. Navracsics szerint az is fontos kérdés, hogy a társadalom milyen sebeket hordozhat magában, hazánkban például megugrott a férfiak körében az öngyilkosságok száma. Szerinte emiatt nem lehet még tisztán látni a következményeket. Navracsics hozzátette: a beszéd sokkal optimistább, magabiztosabb volt a tavalyinál, ami egy háborúban álló ország vezetőjének megrendült beszédére emlékeztette..

Tiszta lappal indulunk? Mit tett a járvány a globalizációval?

A következő szegmensben a járvány utáni változások voltak terítéken, először is az, hogy mennyit változtat a jövőbeli életünkön az eddigi járvány. Mindjárt a szóba is jött az online terek népszerűsödésének témája, ami kézenfekvő volt a beszélgetésnél. Navracsics szerint ha nem is tiszta lappal kezdenek az uniós országokban, mindenképpen fontos változás az online megoldások erősödése. Ugyanakkor szerinte ügyelni kell rá, hogy a gazdaságban társadalmi területeken ezek ne váltsák fel teljesen a személyes jelenlétet. „Az online megoldás hasznos mankó, de a társadalom ”közösségességét„ öli meg ha átveszi a helyét” – mondta.

Andor László szerint a munkapiac működésének szempontjából új alapokra kell helyezni a járvány előttihez képest való működést. Ebbe az irányba fordul az EU is, miután nemrég fontos döntés született az Európa Parlamentben, a platformgazdaságban dolgozók jogairól. A többi változtatással kapcsolatban Andor azt mondta, hogy nincs egy „bevásárlólista” arról hogy mit kell tenni.

Ezzel kapcsolatban témába vágó hozzászólást is kapott a beszélgetés. Egy néző arról érdeklődött, hogy a volt uniós biztosok szerint mikor hozza vissza az Unió a harmadik világból való gyártást, hiszen a járvány miatt például chiphiány uralkodik az autógyártásban, ami miatt többek között az esztergomi Suzuki-gyárnak is le kellett állni. Navracsics rögtön Von der Leyen gondolatát hozta fel, aki beszédében az európai chiptörvény megalkotásának szándékát jelentette be, ami alapján erős a törekvés, hogy az EU újra vezető, független ipari hatalom legyen. Andor szerint a szándék nem teljesen új, de most valószínűleg lendületet kap. Azt viszont fontosnak tartotta kiemelni, hogy

nem szabad eltúlozni, hogy a koronavírus véget vetne a globalizációnak.

Az elmúlt fél évben gyorsan elkezdtek helyreállni a kereskedelmi, ellátási, beruházási láncolatok, de például várható, hogy vissza kell majd szorítani a légiközlekedést. Ez is egy tudatos stratégiát feltételez, hogy a repülés helyett például a vasutat ösztönzik majd. A volt uniós biztos szerint az intervenció visszaveti majd az olyan, nem létszükségletet jelentő gazdasági tevékenységeket, aminek nagyobb a kára környezeti szempontból, vagy ami mással helyettesíthető.

Kicsit elkanyarodva a témától szóba jött, hogy Európa vajon miért nem áll olyan jól a high-tech fronton, mint például az Egyesült Államok. Ez mind Navracsics, mind Andor szerint állandó kérdés volt, már akkor is amikor ők uniós biztosok voltak. Navracsics szerint erre volt válaszkísérlet, az ő ciklusában például a szerzői jogi reform. Szerinte ebben a kérdésben a szabályozások töredezettsége hátrány, de hozzátette, hogy az amerikai történelem teljesen más karakterű, és a „self-made man” számára az Egyesült Államok vonzóbb gazdasági környezet. Andor szintén a történelmet hozta fel, például, hogy a száz évvel ezelőtti amerikai „találmányözön” összefüggött a munkaerőhiánnyal. Emellett az európai pénzügyi rendszerek nem adnak teret a kockázati tőke beruházásoknak. Azt is hozzátette, hogy a misszió orientált állami beruházások az Államoknak nagyon sok technikai újítást adtak, míg az európai rendszer a kisebb méretei miatt nem alkalmas erre.

Erre való megoldásként Andor az akadémiai kutatók és dolgozók munkakörülményeinek javítását ajánlaná. Von der Leyen beszédében ugyan nem szerepelt, de szerinte a brexit nagy kárt okozott a kutatási és felsőoktatási térségben, ezért újra kéne gondolni ennek a kereteit. Navracsics teljesen egyetértett, és csak annyit tett hozzá, hogy erre voltak próbálkozások, ám Európában kulturális gátjai vannak annak, hogy az egyetemek és a vállalkozói szféra együtt dolgozzon.

A beszédben felmerültek még Afganisztánnal kapcsolatban aggályok. A moderátor McMenemy Márk a közös stratégia, sőt közös európai hadsereg ötletét dobta be. Andor azzal a kérdéssel ütötte el a felvetést, hogy mégis milyen nyelven vezényelnének a katonáknak, ennél logikusabb lenne egy szorosabb védelmi kapcsolat. Ugyanakkor a leglényegesebb szerinte, hogy ki kell várni, hogy az USA mit szeretne, hiszen az elmúlt évtizedekben indított háborúk elhibázott koncepciónak bizonyultak. Navracsics szintén kitért azzal, hogy mindketten csak egy évet szolgáltak a hadseregben, ezért nehezen szólnak hozzá a témához, de elmondta, hogy a megoldásként megjelenő közös alakulatok a monarchia hadseregére emlékeztetik. A legfontosabb tényezők az, hogy az Unió hogyan illeszkedik majd a NATO-hoz.

Víziók a jövőre nézve, környezetvédelem, és Magyarország-specifikus kérdések

Az Unió gazdasági és politikai jövőjével kapcsolatban, 2040 környékére Navracsics egy általa „többsebességű Európának” nevezett uniós struktúrát vizionált. Erre példa, hogy az uniós tag Románia nem tagja eurozónának, sem a Shengeni övezetnek, amihez képest Magyarország „csak” az eurózónából maradt ki, Szlovákia pedig mindháromban benne van. Szerinte a jövőben megjelenhet az eurózona szorosabbá tétele, miközben lehetnek olyan tagállamok amiket továbbra is lazább kapcsolatok fűznek majd az Unióhoz. Szerinte fontos, hogy a különböző „sebességek” közötti átmenet könnyű legyen, ha egy ország szorosabb kapcsolatot akar. A gazdaság jövőjével kapcsolatban Navracsics pesszimista, szerinte nem lehet megakadályozni Európa térvesztését. Ezért szükség van egy gazdaság utáni jövőkép kialakítására, miután tévesen még mindig úgy definiálja magát az EU, hogy az élen van, ritmust diktál.

Andor László beszélgetőpartnerével szemben nem akart messzemenő következtetéseket levonni. Szerinte Bulgária és Románia is követheti az eurozónát, és a cseh-lengyel-magyar hármas is meggondolhatja ezt, de feltehetően senki nem fogja őket kényszeríteni. Lehetséges, hogy az Unió a jövőben több szektorból áll majd, amennyiben a Nyugat-Balkán felé bővül. Azzal egyetértett Navracsiccsal, hogy csökken az EU világgazdasági súlya, ennek megállításához le kéne leküzdeni a belső egyensúlytalanságokat. Rövidtávon nem optimista ezzel kapcsolatban, de nem lát más megoldást.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az adóelkerülés ellen egységes adókulcsot kellene bevezetni. Andor László szerint a G20-on keresztül már 8-10 éve keresgélik erre a lehetőséget, a nagyobb tagállamok erre pozitívan reagáltak, de a kisebb országok, pl. szigetországok úgy látják, hogy az adó autonómiája számukra létfontosságú a gazdasági versenyképességhez. De ha nincs közös nevező a nagyobb tagállamokkal, akkor nem lesz előrelépés.

Beszédében Von der Leyen az éghajlat védelem kérdéseit, eredményeit is summázta, amire reagálva Navracsics rögtön hazai példával élt, nálunk is volt ebbe az irányba törekvés, amikor a klímatörvényt megszavaztak. Ugyanakkor a közép-európai országok a 90-es évek után kisebb szennyezőanyag kibocsátást produkáltak, és egyesek úgy érzik, hogy velük fizettetik meg a magasabb szennyezettségtől való visszalépést – mondta.

Az Uniónak egységként kell fellépnie, de az a minimum, hogy a nemzeti stratégiáknak egy irányba kell mutatni. Lengyelország a szénfüggőségét nem tudja egyik napról a másikra leépíteni, ezért méltányosnak kéne velük lenni, de ez tulajdonképpen sértené az EU célkitűzéseit. Ezzel kapcsolatban Navracsics nem optimista, szerinte az együttműködési készség látványosan meggyengült. Andor szerint a beszéd javára írhatjuk, hogy Von der Leyen bejelentett egy a klímaváltozás szociális hatásainak enyhítését segítő pénzügyi alapot.

Az utolsó lényeges elemként felmerült, hogy a beszédben voltak-e még olyan részletek, amelyek különösen fontosak lehetnek Magyarország számára. Navracsics leszögezte, hogy az aktuálpolitikai kanyarokat kihagyja, azt viszont megjegyezte, hogy a beszéd vége furcsa módon átment egy törvényalkotási programba, egymást követték a konkrét javaslatok, programok a demokrácia témaköreivel kapcsolatban.

Szerinte nőket érő erőszak elleni, és sajtószabadságot támogató jogszabályi keret csak „tovább szélesíthetik a frontvonalat”.

Már egyáltalán az kérdés számára, hogy hasznos tud-e lenni egy európai jogszabályi keret. Az európai jog szempontjából a törvényt legitim népképviseleti szerv fogadja el, ezek szerinte nincsenek biztosítva uniós szinten. Mindez ez számtalan konfliktus robbanthat ki Magyarországgal szemben, nagyon konfliktusos időszakot hozhat, ha Von der Leyen ezen kijelentései tettekké válnak – mondta. Andor egy nem Magyarország-specifikus kérdésre tért ki, történetesen arra, hogy Von der Leyen beharangozta, hogy 2022 az ifjúság éve lesz. Szerinte egyértelmű, hogy az EU többet tehet majd a magyar fiatalokért. Kell hogy a fiatalság jövedelembiztonságban éljen, támogatást kapjon a munkaerőpiacon, az uniós tervben pedig van potenciál.

Andor a francia elnökség beharangozását említette meg végszóként, előrevetítve, hogy dinamikus időszak elé nézhetünk a jövőben, Navracsics pedig azzal zárta, hogy az elmúlt 7 évben most először találkozott fejlesztések iránti elkötelezettséggel, ami nagyon fontos eleme volt a beszédnek.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass