Nem volt hatékony az ENSZ járványkezelése, csak kiegészítő lépéseket tett a nemzetállamok hatékony intézkedéseihez – állapította meg az a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat, amely iránymutatást ad a magyar küldöttségnek az ENSZ 76. ülésszakára.
A magyar fél azonban támogatja a világszervezet nagyobb szerepvállalását a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, és egyetért azzal, hogy az erőviszonyokat tükröző biztonsági tanácsot kell kialakítani. Jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó, vétójoggal rendelkező tagja van – Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország –, az alkalmanként választott ideiglenes tagok mellett. Magyarország utoljára 1992–93-ban volt az ENSZ BT tagja.
A határozat az újraválasztást is megfogalmazza távlati célként, közelebbről pedig azt, hogy a magyar küldöttség tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a következő ülésszak elnöke magyar legyen. Ez legutóbb 1982–83-ban sikerült – hívta fel a figyelmet a Hvg.hu.
Migráció nem, atomenergia igen
A határozat szerint a magyar félnek azt az álláspontot kell képviselnie a migrációval kapcsolatban, hogy „az ENSZ tartózkodjon az új közgyűlési határozatokban, illetve hivatalos állásfoglalásokban a Globális Migrációs Kompaktra, valamint a Globális Menekültügyi Kompaktra történő hivatkozások bármilyen, akár rejtett formában való megjelenítésétől, tekintve, hogy értelmezésünk szerint ezek célja a két dokumentum kötelező és általános érvényű elismertetése, annak ellenére, hogy azokat hazánk mellett több más tagállam sem írta alá, és azok végrehajtásában semmilyen módon nem kívánunk részt venni”.
Ugyanakkor kitér az emberi jogok, a nők és gyermekek jogainak védelmére. Emellett pedig külön kiáll a határozat amellett, hogy „Izrael állam egyoldalú felelősségre vonása helyett” kiegyensúlyozottabb határozatok szülessenek. Ez egyértelmű kritika az ENSZ közgyűlésekben az elmúlt évtizedekben fokozatosan a palesztinok helyzetének javítását szorgalmazó határozatok megjelenésének. Az állásfoglalás mutatja azt is, hogy a magyar diplomácia hozzáállása nem változott Izraelt illetően azután sem, hogy a magyar kormány szövetségese, Benjámin Netanjahu elvesztette kormányfői posztját, és a modern Izrael állam történetében először arab támogatással biztosított többségű kormány jött létre.
Kiemelt helyet kap a határozatban a klímavédelem is, nagy hangsúlyt fektetve Magyarország vízdiplomáciai tevékenységére és arra, hogy Magyarország 2050-re el kívánja érni a klímasemlegességet. (Magyarország és a térség szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb az 1990-esnél, amiben nagy szerepet játszott az ipar leépülése.)
Ebben a határozat szerint az energetikai diverzifikáció segíthet: „Fontos szerepe van az atomenergiának, amely egyúttal hozzájárul az ENSZ által megfogalmazott környezetvédelmi és fenntartható fejlődési célok megvalósításához.”