A brit vezérkari főnök szerint mindenki tévedett, senki nem látta előre, hogy a tálibok ilyen gyorsan győznek
2021. szeptember 5. – 16:23
frissítve
Mindenki tévedett a várható afganisztáni fejlemények előrejelzésében – mondta Sir Nick Carter tábornok a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának. A brit vezérkari főnök szerint még a tálibok sem számítottak arra, hogy a dolgok ilyen gyorsan megváltoznak.
Mindenkit meglepett a gyors összeomlás
Carter azt mondta: a korábban felvázolt forgatókönyvek között ugyan szerepelt az afganisztáni összeomlás és az államszervezet szétforgácsolódása, de igazából ennek üteme volt az, amely meglepte a briteket. A tábornok szavai szerint „nem hiszem, hogy bárki előre tudta volna jelezni azt, hogy ilyen törékeny az afgán kormány, és ennyire törékeny a kormányzat irányítási képessége az afganisztáni fegyveres erők felett”.
Dominic Raab brit külügyminiszter a múlt héten azt mondta: a brit hírszerzés augusztusban még azt jelentette, hogy a biztonsági helyzet folyamatosan romlik, de valószínűtlen, hogy idén Kabul elesik. A tálibok aztán augusztus közepén elfoglalták Kabult.
Pakisztán segíthette a tálibokat
Nick Carter a BBC-nek azt mondta: több olyan helyzetértékelés is készült, amelyek szerint az afganisztáni kormány nem húzza ki az év végéig. Végül ezek bizonyultak helytállónak.
„Azt hiszem, nem voltunk teljesen tisztában azzal, mire készülnek a tálibok.”
Arra a kérdésre, hogy a katonai hírszerzés tévedett-e, a tábornok azt mondta: a kormány nemcsak a katonai hírszerzéstől kap információkat, hanem más szolgálatoktól, illetve a Honvédelmi Minisztériumtól, a Külügyminisztériumtól is, amelyeket egy titkosszolgálati bizottságban összesítenek és elemeznek.
A tálibok katonai sikerének lehetséges magyarázatairól szólva a brit vezérkari főnök azt mondta: vitára érdemes kérdés, hogy Pakisztán tevőlegesen segítette-e a tálibokat, különös tekintettel arra, hogy a tálib vezetés jelentős része korábban Pakisztánban élt.
A lakosság nagy része modern államot akar
A tábornok szerint azt egyelőre nem lehet előre látni, hogyan fognak kormányozni a tálibok. Fennál a lehetősége annak, hogy az új iszlamista vezetés nem lesz annyira radikális, mint az, amelyik 2001-ig irányította az országot. Carter szerint ugyanis a mostani tálib vezetés tisztában van azzal, hogy az afgán nép megváltozott, és emiatt másfajta kormányzást akarnak. Az afganisztáni lakosság 60 százaléka azóta született, hogy a legutóbbi tálib uralom 2001-ben véget ért. Nekik nagyon más elképzeléseik vannak arról, hogy miként kell kinéznie egy modern államalakulatnak.
A tábornok úgy látja: a nemzetközi közösség feladata, hogy másfajta kormányzásra ösztönözze Afganisztán új vezetőit. A táliboknak segítségre lesz szükségük egy modern állam hatékony működtetéséhez, és megfelelő feltételek teljesítése esetén ehhez kaphatnak is támogatást a nyugattól. A tálib vezetésnek el kell gondolkodnia arról is, miképp kezeli a gazdaságot. Jelenleg több mint 9 milliárd dollárnyi afgán tőke van amerikai bankokban, és erre a pénzre Afganisztánnak szüksége lesz – mondta Carter tábornok.
Polgárháború fenyeget
Mint megírtuk: a tálibok szóvivője szerint Afganisztán hivatalos diplomáciai kapcsolatokat akar kiépíteni Németországgal, amelytől anyagi támogatást, humanitárius segélyt vár, és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén. Ebben a cikkünkben részletesen írtunk arról, milyen komoly kihívások elé néz az új tálib kormány Afganisztánban. Az országot súlyos gazdasági válság, humanitárius katasztrófa és a koronavírus-járvány is fenyegeti. A tálibok mérsékelt irányvonala csakis akkor kerekedhet felül, ha javítani tud az életfeltételeken.
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke úgy látja: Afganisztán polgárháborúba sodródhat. Afganisztán. A tábornok a Fox News-nak azt mondta: ha a tálibok nem lesznek képesek megszilárdítani hatalmukat és kormányt állítani, akkor hatalmi vákuum alakul ki, amit a terrorista csoportok kihasználhatnak ki. A tábornok szerint „a következő egy, két, három év során újraéledhet a terrorizmus a térségben.”
NATO-főtitkár: Az afgán biztonsági erők tagjai nem kaptak sem fizetést, sem hadianyagot
A hirtelen összeomlás egyik fő oka az volt, hogy az afganisztáni biztonsági erők nem kaptak logisztikai támogatást, ez pedig felveti a vezetői felelősség kérdését – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Sunday Telegraphnak.
Stoltenberg szavai szerint a bátor afganisztáni katonák, akik közül sokan NATO-kiképzésben részesültek, folyamatosan bizonyították, hogy készek az életüket is feláldozni a tálibok elleni harcban. Nem kaptak azonban sem fizetést, sem hadianyagot, nem voltak egyértelmű tervek az ország védelmére, végül pedig az afganisztáni elnök is elhagyta hazáját. Mindez együtt vezetett a tálibok hirtelen hatalomátvételéhez – mondta a brit lapnak a NATO főtitkára. „Így tehát tudtuk, hogy megvan a kockázata a tálibok visszatérésének, de senki nem látta előre, hogy ez ilyen gyorsan megtörténik” – tette hozzá. Jens Stoltenberg kijelentette: az afganisztáni biztonsági erők fejlesztésére fordított húszévnyi komoly befektetés után észszerű volt az a várakozás, hogy ezek az alakulatok hosszabb ideig képesek lesznek feltartóztatni a tálibokat.
A NATO-főtitkár szerint „számos kérdést fel kell tenni” azzal kapcsolatban, hogy Pakisztán vagy a pakisztáni hadsereg segítette-e a tálibok hadműveleteit. Stoltenberg szerint Pakisztán „különleges viszonyt” ápol a tálibokkal, és „természetszerűleg ennek is része van a történtekben”.
