A tálibok anyagi támogatást, humanitárius segélyt, oktatási, egészségügyi együttműködést várnak Németországtól

Afganisztán szoros és hivatalos diplomáciai kapcsolatokat akar kiépíteni Németországgal, az új kormány – ahogy más országoktól – úgy Németországtól is anyagi támogatást és humanitárius segélyt vár, és együttműködést szeretne kialakítani az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén – mondta a Welt am Sonntagnak Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője.

A tálibok szóvivője arról is beszélt a német lapnak, hogy a németek mindig szívesen látott vendégek voltak náluk, és száz évvel ezelőtt az afgán királyság idején sok jót tettek az országgal. „Később sajnos az amerikaiakhoz csatlakoztak, de ezt mostanra megbocsátották nekik” (a tálibok).

A szóvivő azt állította, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat, különben nem tudták volna tíz nap alatt meghódítani az országot. A hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jóllétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges.

Zabihullah Mudzsáhidot az új kabuli kormány információs miniszteri posztjának várományosaként is emlegetik. A Welt am Sonntag szerint ő a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tisztában van azzal, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak keményvonalasok, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal csakis akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni, írja szemléjében az MTI, amely a cikk teljes szövegéhez hozzáfért, nemcsak a rövidített online verzióhoz.

Ebben a cikkünkben részletesen írtunk arról, milyen komoly kihívások elé néz az új tálib kormány Afganisztánban, amelyet súlyos gazdasági válság, humanitárius katasztrófa és a koronavírus-járvány is fenyeget. Az ország lakosságának fele – 18 millió ember – jelenleg humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak.

Németország nem adhatja fel a diplomáciai kapcsolatokat a tálibokkal, mert a katonai kimenekítési akciók lezárása után is maradtak olyan emberek Afganisztánban, akiket szeretnének kihozni az országból, írja a német lap. A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.

Heiko Maas német külügyminiszter néhány nappal ezelőtt azt mondta: ha a politikai és a biztonsági helyzet lehetővé teszi, Németországnak ismét meg kellene nyitnia nagykövetségét Kabulban. A külügyminiszter azonban hangsúlyozta, hogy egy diplomáciai képviselet megnyitása nem jelentené automatikusan az új tálib vezetés elismerését.

Miután a tálibok elfoglalták Kabult, az ottani német nagykövetséget bezárták, az alkalmazottakat kimenekítették. Markus Potzel kabuli német nagykövetet ezután Dohába küldték, hogy ott folytasson tárgyalásokat az afganisztáni iszlamisták képviselőivel. Jelenleg Katar fővárosában működik a tálibok politikai irodája, amely kvázi külügyminisztériumként is funkcionál. Néhány tálib vezető már visszatért Katarból Afganisztánba – írja a Welt.