A britek szerint a brexitről szóló megállapodás északír fejezete már a fogantatásától elhibázott volt, alapvetően tárgyalnák újra a Nagy-Britannia és Észak-Írország között tengeri vámhatárt. Az EU legfeljebb egyes részletkérdések finomítására nyitott.
A brit kormány azt kéri az Európai Uniótól, hogy tekintsenek el a brexitmegállapodás északír részétől, amit a brit parlament is elfogadott, és kezdjék el új alapokon a tárgyalást. A brexitnek mindig is az északír kérdés volt a legkritikusabb része, hiszen egyszerre két feltételnek kellett volna megfelelni, amelyek nagyjából kizárják egymást:
- A belfasti megállapodásnak megfelelően továbbra is biztosítani a határellenőrzés nélküli szabad átjárást Írország és Észak-Írország között, ami nagyjából a béke feltétele az Ír-szigeten;
- és kereskedelmi határt létesíteni az EU-ból távozó Egyesült Királyság és az EU között.
A két feltétel együttesen csak úgy teljesíthető, hogy a tényleges vámellenőrzés nem az Egyesült Királyság és az Európai Unió, vagyis Írország és Észak-Írország között jön létre, hanem az Egyesült Királyságon belül, Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Ez azonban az Egyesült Királyság egységét fenyegeti. A megoldhatatlan egyenletbe bukott bele Theresa May is, majd jött Boris Johnson, aki a brexit érdekében keresztülverte a megállapodást azzal, hogy az északír kérdés részleteit majd csak később rendezik.
A brexit 2020. január 31-én így megtörténhetett, a probléma azonban eggyel egyáltalán nem rendeződött. Az északír unionisták úgy érezték, az angolok magukra hagyták őket, és Észak-Írországban tavasszal újra erőszakos összecsapások alakultak ki. A kereskedők is túl nagynak érzik a rájuk háruló terheket, hiszen azzal, hogy Észak-Írország gazdaságilag lényegében benne maradt az EU-ban, a Nagy-Britanniából érkező árukat, húst, tejtermékeket és halat át kell vizsgálni az északír kikötőkben. Bár ez alól egy átmeneti időszakra felmentést kaptak az északír szupermarketek, a logisztikai problémák miatt így is ellátási gondok alakultak ki, az árak megemelkedtek.
A válságra most a brit kormánynak az a válasza, hogy az északír fejezet teljes újratárgyalását kérik az EU-tól. David Frost brexitminiszter arra hivatkozik, hogy az eleve rossz megállapodás súlyos terheket rak a gazdaságra, és bizonytalanságot kelt az Ír-szigeten. A britek azt akarják, hogy az Európai Unió bírósága helyett egy függetlenebb testület döntsön az Észak-Írországot érintő vitás kérdésekben, azokat a brit árukat és gyógyszereket pedig, amelyeket csak Észak-Írországba szánnak, ne kelljen vámellenőrzésnek alávetni, azoknak ne kelljen az EU-s szabályoknak megfelelniük. Arról, hogy ebben az esetben hol és hogyan történne az uniós ellenőrzés, nem közöltek részleteket. Az Európai Unió idáig mindig elutasította a brexitmegállapodás ilyen alapvető újratárgyalását. Szeptemberben több, Észak-Írországra vonatkozó átmeneti könnyítés véget ér, így az idő megint sürgetni fogja a megállapodást.
