A bukott miniszterelnök, akinek így lett esélye, hogy továbbra is vezesse az országot

2021. július 06. – 19:18

frissítve

A bukott miniszterelnök, akinek így lett esélye, hogy továbbra is vezesse az országot
A svéd parlament a bizalmatlansági szavazáskor – Fotó: Claudio Bresciani / TT News Agency / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Stefan Löfven volt az első svéd miniszterelnök, aki elbukott egy bizalmatlansági indítványt, és akinek emiatt le kellett mondania a kormányfői posztról – így is van azonban esélye arra, hogy a bukás után is ő folytassa az ország vezetését. Ehhez maga mögé kell állítania újra a baloldali és a centrista pártok képviselőit, ami nem lesz egyszerű menet, hiszen éppen a radikális Baloldali Párt buktatta meg végül a szociáldemokrata kormányfőt.

Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az ország belügyeiben legyen tájékozott az ember. Ha szerinted is fontos minél alaposabban megismerni a körülöttünk lévő világot, támogasd rendszeresen a működésünket!

Ha sem Löfven, sem más politikus nem tud maga mögött többséget találni a stockholmi parlamentben a kormányzáshoz, akkor a Baloldal a kormánybuktatásával akár a svéd szélsőjobboldalt is a hatalom közelébe juttathatja. Egy előrehozott választást ugyanis valószínűleg a jobboldal nyerne meg, a kormány pedig rászorulna akár egy koalícióban, akár azon kívül a Svéd Demokraták támogatására.

A megbuktatott szociáldemokrata kormányfőt viszont még így sem írják le az elemzők: Löfven ugyanis 2018-ban kiváló tárgyalási képességével már összehozott egy ingatag, de működőképes koalíciót maga mögött. Igaz, ehhez akkor négy hónap kellett a 63 éves politikusnak – egy új kormánytöbbség összehozására viszont most csak pár napja van.

Beállt a radikális bal a szélsőjobb mellé

Svédországban egyáltalán nem szokatlan, hogy hónapokig elhúzódnak a koalíciós tárgyalások egy-egy választás után. Ez történt 2018-ban is, amikor a svéd választásokat az első világháború vége óta folyamatosan megnyerő Szociáldemokrata Párt ismét behúzta a voksolást – ám 1911 óta nem értek el olyan rossz eredményt, mint három éve. Emiatt az országot 2014 óta vezető Stefan Löfvennek több mint négy hónapjába telt a 2018. szeptemberi választások után, mire 2019 januárjában sikerült összehoznia maga mögött egy nagyon ingatag többséget.

A szociáldemokrata-zöld kormánykoalíciónak ugyanis közel sem volt többsége a Riksdagban, így Löfvennek szüksége volt három, politikailag egymástól igen távol álló párt, a Centrumpárt, a Liberálisok és a radikális Baloldal támogatására. Az ideológiai ellentétek miatt rengeteg kompromisszumot kellett kötniük a szocdemeknek a kormányzáshoz – amit főleg azzal indokoltak, hogy ne a radikális jobboldali Svéd Demokraták kerüljenek a kormány közelébe.

A 73 pontos kormányprogramhoz végül egészen idén júniusig tudták tartani magukat Löfvenék. Bár ebbe a centristák és a liberálisok által bekerült a bérleti díjak liberalizációja az új építésű lakásoknál, az erről idén júniusban beterjesztett törvényjavaslat olyan heves reakciót váltott ki a Baloldalból, hogy ultimátumot küldött Löfvennek: vagy 48 órán belül visszavonja a javaslatot, vagy az ellenzékhez fordul a leváltásáért.

Stefan Löfven újságírók gyűrűjében érkezik a parlament épületébe Stockholmban 2021. június 29-én – Fotó: Nils Petter Nilsson / Getty Images

A miniszterelnök nem engedett a Baloldal követelésének, így a radikálisok megvonták tőle a támogatást – és megszavazták a Svéd Demokraták által beterjesztett bizalmatlansági indítványt.

Ki hagyott cserben kit?

Löfven elmozdítására a 349 fős parlament 181 tagja szavazott igennel – a jobboldali pártok mellett megszavazta az indítványt a Baloldal is. A svéd törvények értelmében a megbuktatott kormányfőnek egy hete volt arra, hogy új többséget hozzon össze maga mögött. Ez nem sikerült, így június 28-án Löfven lemondott a posztról. Ezzel a 63 éves politikus volt az első svéd miniszterelnök, aki egy bizalmatlansági indítvány miatt volt kénytelen lemondani.

„Nem a Baloldali Párt adta fel a szociáldemokrata kormányzást, hanem a szociáldemokrata kormány hagyta cserben a Baloldali Pártot és a svéd népet”

– mondta a kormányválságról Nooshi Dadgostar, a Baloldal vezetője. Azt viszont Dadgostar hozzátette, hogy bár Löfvenék ellen szavaztak a bizalmatlansági indítványnál, soha nem segítenének hatalomra juttatni egy „jobboldali nacionalista” kormányt, utalva ezzel a kormánybuktatást beterjesztő Svéd Demokratákra.

A szavazás után Löfven arról beszélt, hogy az indítványt támogató pártok nem tudnak új kormányt alakítani – ebben pedig igaza is volt. Bár Löfven lemondása után elsőként a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson kapott lehetőséget a parlament elnökétől a kormányalakításra, néhány nappal később belátta, hogy ez számára lehetetlen:

„Egyszerűen nem adottak a parlamenti feltételek egy jobbközép kormány megalkotásához. Az a következtetésünk, hogy lesz 175 szavazat, ami nemet fog mondani erre.”

Bár a szocdemek mögül szintén kihátrált liberálisok előre kijelentették, hogy ők a jövőben inkább egy jobboldali kormánykoalíciót támogatnának, a 175 voks összejönne a szociáldemokraták, a zöldek, a centristák és a Baloldal szavazataiból is, így a liberálisok nélkül épphogy csak meglenne a baloldali-centrista blokk többsége a stockholmi parlamentben.

Kristersson után így csütörtökön Löfven kapott újabb esélyt a parlament elnökétől a kormányalakításra, amivel élni is kíván. Így egyelőre minden attól függ, hogy a Baloldali Párt hajlandó lenne-e újra együttműködni az általuk megbuktatott miniszterelnökkel.

Löfven híres arról, hogy akármennyire nehéz is a helyzete, mindig képes kompromisszumot kötni – ezt tette a politikai pályafutása előtt szakszervezeti vezetőként is. „Elképesztően jó tárgyaló, és abból kiindulva, hogy a parlamenti arányok nem változtak, a legvalószínűbb, hogy Löfven vissza is fog térni” – mondta a Guardiannek Jonas Hinnfors, a Göteborgi Egyetem politikatudományi munkatársa.

Július végéig lezárnák a kormányválságot

Ha viszont Kristersson után Löfvennek sem jönne össze a kormányalakítás a következő napokban, még két embert bízhat meg a parlament elnöke – ezek közül az egyik várhatóan a centristák elnöke, Annie Lööf lesz. Bár a Centrumpárt csak 8,6 százalékot szerzett az előző parlamenti választáson, Lööföt sokan az egyik legerősebb svéd politikusnak tartják, egyrészt a magas népszerűsége, másrészt a politikai táborokon átívelő kapcsolatai miatt.

„Ha tartós lesz a parlamenti patthelyzet, elképzelhető, hogy Lööföt egy középpárti kormány élén látjuk majd a centristákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal, ami »ugráló többséggel« az ügyek mentén kér majd támogatást mindkét politikai oldalról. Ezzel ugyan elsőre nem menne át egy költségvetési szavazás, ami bizonytalan helyzetet hozna, de nem lehetetlent, hiszen láttunk már erre példát Svédország politikatörténetében”

– mondta Jenny Madestam, a Södertörni Egyetem pártpolitikára szakosodott oktatója a Localnak.

A negyedik sikertelen megbízás után viszont ki kellene írni egy előrehozott választást, az így létrejövő parlamentnek és kormánynak csak közel egy évig lenne mandátuma, hiszen 2022 szeptemberében kötelező lesz megtartani az esedékes parlamenti voksolást. A folyamatot a parlament elnökeként felügyelő Andreas Norlén azt reméli, július végéig lezárulhat a svéd kormányválság – addigra ugyanis mind a négy esélyét eljátszhatja a svéd parlament.

Löfven mindenképpen szeretne elkerülni egy előrehozott választást: egyrészt a visszaszoruló, de még mindig aktív koronavírus-járvány miatt, másrészt azért is, mert a jobbközép pártok szövetsége egy új választáson megelőzné a balközép pártokat. Mind a Mérsékelt Párt, mind a Svéd Demokraták jobb eredményt érnének el a 2018-as voksoláshoz képest, míg a szociáldemokraták történelmi vereségre készülhetnek, legalábbis a Politico felmérési átlaga alapján.

Valamilyen trükköt mindig lehet találni

„Szerintem senki nem akar egy előrehozott választást (…) és a szociáldemokraták a legutóbbi felmérések szerint elég sok szavazatot veszítenének” – mondta a Guardiannek Anders Sannerstedt, a Lundi Egyetem kutatója. Löfven is nagyon reméli, hogy nem kell új választást kiírni egy új kormány megalakításához: „Nem tudom ezt garantálni, de látom magam előtt [a kormányalakítás] lehetőségét. Ehhez mindannyiunknak hozzá kell járulni valamivel – mondta a megbuktatott kormányfő. – Nem használhatjuk az időnket politikai játszmákra. A pártom kész felelősséget vállalni azért, hogy más konstruktív erőkkel együtt tovább vezessük ezt az országot.”

A legnagyobbat viszont éppen a Baloldal nyerné egy előrehozott választáson: míg 2014-ben még 6 százalék alatt teljesített a párt, három éve már 8 százalékot szerzett, egy előrehozott választáson pedig akár 11 százalék körül is teljesíthetne a Politico által összesített felmérések szerint. Ennek ellenére Jenny Madestam szerint valószínű, hogy mégis visszatáncolnak Löfvenhez a radikálisok:

„A Baloldali Párt nem akarja, hogy Ulf Kristersson legyen a miniszterelnök, és semelyik párt nem merné bevállalni, hogy miatta kelljen előrehozott választást kiírni. Ezek a tényezők együtt arra késztethetik a Baloldalt, hogy elfogadjon egy olyan költségvetést a szociáldemokratákkal, a zöldekkel és a centristákkal közösen, amibe végül semmilyen beleszólásuk nem lesz”

– mondta a kutató a Localnak. Maga a Centrumpárt is hajlik a kompromisszumok megkötésére, ugyanis már nem követeli a bérleti díjak liberalizációját, ezzel pedig elhárult a Baloldallal való együttműködésük egyik legnagyobb akadálya. Így is nehéz lenne azonban megállapodnia Löfvennek a két párttal egy közös költségvetésben, mondta a Guardiannek Nicholas Aylott, a Södertörni Egyetem kutatója – bár szerinte Löfven magabiztos abban, hogy képes lesz összeszedni 175 parlamenti voksot a folytatáshoz:

„Nehéz lesz rávenni erre a Baloldalt és a centristákat, de valamilyen trükköt mindig lehet találni.”

A Spiegel arról ír, hogy a parlament elnöke hétfőig adott időt Löfvennek arra, hogy ismertesse a tervét az új kormány megalakítására. „Ha közli velem, hogy van megoldása, akkor kész vagyok még aznap délután miniszterelnöknek jelölni” – mondta Andreas Norlén.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!