Elbukta a bizalmatlansági szavazást, lemond a svéd miniszterelnök

A svéd parlament megszavazta a Stefan Löfven miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt. A svéd törvények értelmében Löfvennek így le kell mondania, és meg kell bíznia a parlament elnökét egy új kormány megalakításával, vagy előrehozott választást kell kezdeményeznie – írja az MTI.

A Svéd Demokraták (SD) nevű radikális jobboldali párt által benyújtott indítványt a 349 tagú parlament 181 igen és 109 nem szavazat ellenében fogadta el, 51-en tartózkodtak. A legnagyobb ellenzéki pártnak számító Mérsékelt Koalíciós Párt és a kereszténydemokraták korábban kijelentették, hogy támogatni fogják a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt.

A Szociáldemokrata Párt vezetője 2014 óta volt Svédország miniszterelnöke. A 2018-as parlamenti választásokon a kormányzó szociáldemokraták az elmúlt 110 év legrosszabb eredményét érték el, azonban a Zöld Párttal kötött koalíció, valamint a Baloldali Párttal, a Centrum Párttal és a Liberálisokkal kötött szövetségnek köszönhetően hatalmon maradhattak, és Löfven megalakíthatta a második kormányát. Ugyanakkor Löfven kormánya a svéd történelem leggyengébb koalíciós kormánya volt, ami csak más, a koalíción kívüli pártok támogatásával tudott kormányozni.

A bizalmatlansági szavazáshoz az vezetett, hogy a Baloldali Párt megvonta a kormány támogatását, mert egy olyan törvényjavalatot készültek elfogadni, amely liberalizálná az új építésű bérlakások bérleti díjának megállapítását, és könnyítette volna a bérleti díjak változtatását – írja a Reuters.

A 63 éves Löfven az első svéd miniszterelnök, aki egy bizalmatlansági indítvány miatt kénytelen lemondani a tisztségéről. A Baloldali Párt Löfvent hibáztatta a kialakult kormányválságért. „Nem a Baloldali Párt adta fel a szociáldemokrata kormányzást, hanem a szociáldemokrata kormány hagyta cserben a Baloldali Pártot és a svéd népet” – mondta Nooshi Dadgostar, a Baloldali Párt vezetője.

Dadgostar azt mondta, hogy bár pártja Löfven ellen szavazott, soha nem segítene „egy jobboldali nacionalista kormánynak” hatalomra jutni, utalt ezzel a nacionalista és bevándorlásellenes Svéd Demokratákra.

A Reuters beszámolója szerint egyelőre nem világos, hogy Löfven lemondása esetén kihez fordulhat a házelnök egy új kormány megalakítása érdekében. A közvélemény-kutatások szerint a balközép és a jobbközép blokk támogatottsága kiegyenlített, így kérdéses, hogy egy előrehozott választásból melyik oldal jönne ki győztesen.

A szavazást követően Löfven újságíróknak leszögezte: az indítványt támogató pártok nem tudnak új kormányt alakítani. Hozzátette, hogy megbeszélést kezdeményez a többi párttal, és egy héten belül bejelenti további szándékait.

Egy új kormány – vagy egy ügyvivő kormány – csak a jövő év szeptemberére tervezett parlamenti választásokig vezetné Svédországot.