22 és fél évre ítélték a George Floydot megölő rendőrt

2021. június 25. – 21:59

frissítve

22 és fél évre ítélték a George Floydot megölő rendőrt
Derek Chauvin az ítélethirdetés közben – Fotó: Star Tribune / YouTube

Másolás

Vágólapra másolva

22 és fél év börtönbüntetésre ítélték Derek Chauvin korábbi rendőrt, aki 2020. május 25-én egy intézkedés során megölte George Floydot, miután 9 perc 29 másodpercig térdelt a fekete férfi nyakán egy minneapolisi utcán. Chauvint már áprilisban bűnösnek találta az esküdtszék, azonban a bíró csak most pénteken szabta ki a büntetése mértékét.

Az ügyészek 30 év börtönt kértek Chauvinra. Az állami ítélkezési irányelvek büntetlen előéletű tettesek számára mindössze 12 és fél év börtönbüntetést javasolnak, a bíró végül ehhez adott hozzá tíz évet.

Az ítélethirdetés után Bridgett Floyd, George Floyd húga, a George Floyd Memorial Foundation alapítója közleményt adott ki, melyben azt írta,

„A bátyámat, George Floydot megölő minneapolisi rendőrre ma kiszabott ítélet azt mutatja, hogy a rendőri brutalitás ügyét végre komolyan veszik. Azonban még hosszú út áll előttünk, és sok változtatásra van szükség, amíg a fekete és barna emberek végre úgy érezhetik, hogy a bűnüldöző szervek tisztességesen és emberségesen bánnak velük ebben az országban.”

Ügyvédjükön keresztül a Floyd család is kiadott egy közleményt, mely szerint „ez a történelmi jelentőségű ítélet egy lépéssel közelebb hozza a Floyd családot és a nemzetet a gyógyuláshoz. Nap mint nap, évről évre a rendőrök következmények nélkül ölnek meg fekete embereket. De ma, Chauvin ítéletével jelentős lépést teszünk előre – olyat, ami nagyon röviddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt”.

Az ítélethirdetés alatt Joe Biden afgán vezetőkkel tárgyalt a Fehér Házban, ott reagált az ítéletre. Az Ovális Irodában a jelenlevő riportereknek azt mondta,

„Nem ismerem az összes körülményt, amelyet figyelembe vettek, de úgy tűnik nekem, hogy az irányelvek alapján [az ítélet] megfelelőnek tűnik.”

Az ítélethirdetést követően Keith Ellison, Minnesota állam legfőbb államügyésze arról beszélt, hogy a Chauvinra kiszabott 22 és fél éves börtönbüntetés az egyik leghosszabb, amit valaha kiszabtak egy korábbi rendőrre, azonban leszögezte, hogy az ország számára mindez nem lesz elég a változáshoz.

„Azt remélem országunk számára, hogy ez a pillanat megállásra késztet bennünket, és lehetővé teszi számunkra, hogy újra elkötelezzük magunkat a valódi társadalmi változások mellett, amelyek sokkal messzebbre visznek bennünket az igazságosság felé vezető úton” – fogalmazott Ellison.

Az ítélethirdetés után a Derek Chauvin tárgyalásának helyt adó Hennepin Megyei Kormányzati Központ előtt felszólalt a 66 éves civiljogi aktivista, Al Sharpton tiszteletes is.

„Ez a leghosszabb ítélet, amit valaha láttunk, de ez nem igazság. Mert noha Chauvin börtönbe kerül, George Floyd ma este egy sírban fekszik. Tehát ne érezzük úgy, hogy azért vagyunk itt, hogy ünnepeljünk, mert az igazság az lett volna, ha George Floydot soha nem ölték volna meg.”

Al Sharpton tiszteletes, civiljogi aktivista szól a Derek Chauvin tárgyalásának helyt adó Hennepin Megyei Kormányzati Központ előtt összegyűlt tüntetőkhöz és újságírókhoz – Fotó: Nicholas Pfosi / Reuters

Az ítélethirdetés előtt George Floyd kislánya is felszólalt

A USA Today szerint büntetése legalább kétharmadát minden bizonnyal rácsok mögött kell letöltenie Chauvinnak, ha viszont jó magaviseletet tanúsít, akkor elképzelhető, hogy a fennmaradó időre feltételesen szabadlábra helyezik majd. Chauvin áprilisban vonult börtönbe, az azóta eltelt időt is beleszámítják majd a most kiszabott börtönbüntetésébe.

A minneapolisi rendőrségtől a gyilkosság másnapján kirúgott rendőr tárgyalása helyi idő szerint pénteken délután fél kettőkor kezdődött Minneapolisban. Ezen először Floyd hozzátartozói beszéltek a bíróság előtt, és Chauvinnak is lehetőséget biztosítottak arra, hogy felszólaljon.

Először Floyd hétéves kislányának, Giannának az üzenetét játszották le videófelvételről. A gyerek azt mondta, hogy állandóan kérdezget az édesapjáról. „Szeretnék vele játszani, szórakozni, repülni” – mondta a kislány a videóban. „Minden egyes este lefekvés előtt együtt vacsoráztunk. Apukám mindig segített fogat mosni” – emlékezett vissza Gianna Floyd. Arra a kérdésre, mit mondana neki, ha újra láthatná, azt válaszolta: „szeretlek és hiányzol”.

Chauvin végül néhány mondatot szólt csak, arra hivatkozva, hogy „további jogi ügyek miatt jelenleg nem tud teljes körű hivatalos nyilatkozatot tenni”. Röviden azért kifejezte a részvétét a Floyd családnak.

A bíró korábban elutasította Chauvin ügyvédjének beadványait, amikkel perismétlést próbált elérni.

Derek Chauvint kivezetik a teremből az ítélethirdetés után – Fotó: Star Tribune / YouTube

Chauvint idén áprilisban három vádpontban találták bűnösnek George Floyd megölése miatt.

  • 1.: Ezek közül a legsúlyosabb a „second degree murder”, azaz szó szerinti, de nemigen használt fordításban „másodrendű emberölés”. Az amerikai jogrendben több szintje van az emberölésnek, a második a legtöbb államban azt jelenti, hogy halált okozott, de nincs nagyon komoly súlyosbító tényező, azaz nem állt szándékában ölni, és nem egyéb súlyos, erőszakos bűncselekmény (rablás, nemi erőszak) folyománya a haláleset. Chauvinnál ez a vádpont úgy szól, hogy nem szándékosan, gondatlanságból embert ölt, miközben szándékosan súlyos testi sértést követett el az áldozat ellen.
    A második és harmadik vádpont is emberöléssel kapcsolatos, és magyar jogrendre nem lehet őket egy az egyben átfordítani, a lényegük, hogy
  • 2.: Chauvin szándékosan olyat tett, amiről tudta, hogy veszélyes másokra (Floydra), és ennek végeredménye halál lett (third-degree murder).
  • 3.: Chauvin testi épségre nagymértékben veszélyesen viselkedett indokolatlanul, és nem érdekelte közben az sem, hogy az alany akár bele is halhat (second-degree manslaughter).

A USA Today előzetesen azt írta, hogy noha Chauvint három vádpontban találták bűnösnek, csak a legsúlyosabb vádpontban szabják ki rá a büntetést, mivel az összes vádpont egyetlen személy ellen elkövetett cselekményből eredt.

A háromból a legsúlyosabb vádpontot elkövető büntetlen előéletű tettesek számára az ítélkezési irányelvek 150 hónap vagy 12 és fél év börtönbüntetést javasolnak. Az ügyészek azonban azt kérték, hogy Chauvin súlyosabb börtönbüntetést kapjon, mivel Floyd halála során súlyosbító tényezők merültek fel, többek között az, hogy Chauvin visszaélt rendőri hatalmával, és a bűncselekményt gyermekek jelenlétében követte el. Június elején jelentették be, hogy harminc év börtönt kérnek Chauvinra.

A George Floyd-gyilkosság

2020. május 25-én George Floyd, egy 46 éves, magas, kigyúrt fekete férfi egy minneapolisi kisboltban húszdollárossal akart fizetni. Az eladó azonban úgy vélte, hogy a bankjegy hamis, és kihívta a rendőrséget. A kiérkező rendőrök egy zavart, az autójában ülő, és azonnal pánikolni kezdő Floyddal találkoztak.

A férfit megpróbálták betuszkolni a rendőrautóba, de Floyd ellenállt, és továbbra is zavartan viselkedett. A kiérkező négy rendőr közül Derek Chauvin a földre tepert Floyd nyakára térdelt. Bár a járókelők és kollégái is mondták, hogy szálljon le a levegőért könyörgő („I can't breathe”) férfiról, Chauvin ezt nem tette meg, még azután sem, hogy Floyd elvesztette az eszméletét. Az első hatósági dokumentumok szerint az összidő 8 perc 46 másodperc volt, ez később szimbolikussá vált, még úgy is, hogy utána több, más időtartam is elhangzott a sajtóban és a bíróságon. A vád az áprilisban lezárult per nyitóbeszédében 9 perc 29 másodpercről beszélt.

A rendőri intézkedést a járókelők közül többen is videóra vették, a felvételek végigsöpörtek a médián. A legnagyobb vihart kavaró felvételt készítő Darnella Frazier idén június 12-én Pulitzer-különdíjat kapott. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a gyilkosságot dokumentáló videója indította el világszerte a rendőri erőszak elleni tüntetések újabb hullámát, ezzel kiemelve a helyiek szerepét az újságírók igazság iránti küldetésében.

Két fekete kislány a George Floyd halálának helyszínén kialakított emlékhelynél az ítélethirdetés napján – Fotó: Brandon Bell / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

A boncolás során kiderült, hogy Floyd gyógyszertől és kábítószertől volt zavart: metamfetamint és fentanilt találtak a szervezetében. Kiderült, hogy a szíve sem volt teljesen rendben, koszorúér-meszesedése és magas vérnyomás okozta szívproblémája volt. A bíróság azonban kimondta, hogy a férfi halálát egyértelműen Chauvin okozta.

A Floyd halálával végződő intézkedésben részt vevő másik három rendőr tárgyalását jövő márciusban tartják majd.

George Floyd halálát követően sosem látott tüntetéshullám indult Amerikában és világszerte a feketék elleni diszkrimináció és a feketék ellen elkövetett rendőri erőszak ellen. Felmérések szerint csak 2020. május végétől június közepéig 15-26 millió amerikai tüntetett a feketék jogaiért, ezzel a New York Times által megkérdezett kutatók szerint a Black Lives Matter lett az USA történelmének legnagyobb szabású mozgalma.