Putyin Lukasenkónak: Meg is fürödhetünk, a tenger egyre melegebb és melegebb

Zavarbaejtően bensőségesre sikerült Vlagyimir Putyin és a belarusz elnök találkozójának nyilvános része a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban.

„Jó az idő. Meg is fürödhetünk, a tenger egyre melegebb és melegebb” – mondta az orosz elnök, jelezve, hogy ez előreviheti a találkozó eredményességét.

„Szívesen” – ragadta meg a lehetőséget Alekszandr Lukasenko az Rbc.ru tudósítása szerint.

A negédesen baráti hang azonban nem jelenti, hogy Lukasenko és Putyin megbeszélése könnyednek ígérkezne. A belarusz ellenzék attól tart, hogy az országot 27 éve irányító, az augusztusi elcsalt választások után az ellentüntetéseket nagy erőkkel leverő elnök hatalma megtartása érdekében kész még tovább mélyíteni az integrációt a két ország között.

Belarusz ugyan így is a legszorosabb szövetségese Oroszországnak: a részben csak formális Független Államok Közössége (FÁK) mellett az Egységes Gazdasági Térség tagja, benne van a több posztszovjet államot összefogó katonai együttműködésben (ODKB) és exkluzív kapcsolatokat tart fenn Moszkvával a kizárólag a két ország részvételével létrejött Szövetségi Állam révén. Igaz, ez utóbbit az elmúlt 15 évben nem sikerült annyi tartalommal megtölteni, mint a Kreml szerette volna. A Nyugat és a Kreml között sajátosan egyensúlyozó, bár alapvetően mindig Moszkvára figyelő Lukasenko ugyanis eddig az ígéretek ellenére kitért a szövetség még szorosabbra húzásától. Így például nem jött létre a közös valuta sem.

Mostanra azonban a külvilágtól elszigetelt elnök – aki tovább növelte a feszültséget a Ryanair vasárnapi földre kényszerítésével Minszkben egy valótlan bombafenyegetés hírével, annak érdekében, hogy leszedjen róla egy ellenzéki aktivistát – kénytelen egyre inkább engedni Putyinnak, hogy hatalma megtartása fejében tovább közelítse Moszkvához a 9,5 milliós országot.

A megbeszélés előtt már beszélt erről Lukasenko, igaz, az elmúlt évtizedekben Moszkva sokszor hallotta már ezeket az ígéreteket, amelyek csak részben teljesültek. Más kérdés, hogy a legfontosabbakban igen: Lukasenko alatt nem merült fel komolyan az euroatlanti integrációs cél megfogalmazása – ellentétben Ukrajnával –, tervben van egy harmadik orosz katonai bázis létrehozása az országban, amely az orosz erőkkel közösen oldja meg a Litvánia és Lengyelország révén az EU-val is határos ország határvédelmét.

Lukasenko azonban most anyagilag is kiszolgáltatottabb: az eddigi, személyre szabottak mellett újabb nyugati szankciókra számíthat és a koronavírus is csökkentette a bevételeit.

Moszkvánál újabb hiteleket és a jelenlegiek átcsoportosítását kellene elérnie Lukasenkónak, és az orosz elnök egyértelmű kiállást mellette annak érdekében, hogy otthon a rendfenntartó erőknek igazolhassa: bírja a Kreml támogatását, és szabad kezet kap az ellene zajló tömegtüntetések és az ellenzék teljes felszámolásában. Ezt azonban nagyon nyíltan Putyin sem vállalta – nem biztosított például saját erőket ehhez, pedig az ODKB alapján elvileg erre lehetősége lett volna. Részben ezt azért sem tette meg, mert a tavaly még erős, tiltakozássorozatot, amely akár új erőre is kaphat, inkább szimpátiával fogadta az orosz társadalom.

Ezért Moszkva is óvatosabban fogalmazza meg támogatását, amelyért cserébe azonban azt is várja Lukasenkótól, hogy hajtsa végre az ígért alkotmányreformot, amely lényegében lehetővé teszi az elnök fokozatos távozását a hatalomból – ezzel leszerelve a tiltakozásokat –, biztosítva ugyanakkor, hogy az új vezetés is Moszkvát tekinti legszorosabb partnerének.

Putyin látott már nyugati légi kalózkodást is

A megbeszélés nyilvános részén külön kitértek az Athénból Vilniusba tartott Ryanair-gép minszki leszállítására. (Az ügyről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.) Előbb Lukasenko beszélt arról, hogy hozott bizonyos dokumentumokat az ügyről, amit majd megmutat vendéglátójának, majd Putyin vette védelmébe a történteket, párhuzamba állítva azt az egykori bolíviai elnök gépének 2013-as esetével.

„Annak idején a bolíviai elnök gépét földre kényszerítették, kitessékelték az elnököt is. És mindenki csöndben volt” – mondta a Ria Novosztyi szerint Putyin.

Evo Morales akkor Moszkvából tartott hazafelé, ám több nyugati ország megtagadta a légtérhasználatot, így Bécsben landolt. A gyanú szerint azért kényszerítették földre, mert azt gyanították, hogy rajta van Edward Snowden – az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) globális lehallgatási gyakorlatáról hírt adó egykori CIA-alkalmazott valójában Oroszországban maradt.

A minszki állami légi kalózkodás miatt az európai légitársaságok nem használják Belarusz légterét, a belarusz légitársaság pedig kénytelen volt leállítani európai légi járatait, így megszűnt a légi összeköttetés. Moszkva ez elleni tiltakozásul több európai légitársaság járatát nem engedte Oroszországba, mert megszokott útvonaluk helyett Belarusz megkerülésével akartak az orosz légtérbe lépni. Pénteken végül Oroszország hozzájárult, hogy az így érkező járatok mégis beléphessenek az orosz légtérbe. Nem sokkal korábban ugyanakkor az orosz külügyi szóvivő – talán Lukasenko felé vigasztalásul – közölte: az utasokra nézve veszélyesnek tartja a belarusz légtér elkerülését.