Lemondott az örmény kormányfő: a nép nem bocsátotta meg neki a kapitulációt

Örményország és Azerbajdzsán nincsenek jó barátságban. Mi magyarok ezt leginkább akkor éreztük a saját bőrünkön, amikor egy azeri katona, a baltás gyilkos Budapesten gyilkolt meg egy örmény katonát. Örményország igencsak megorrolt ránk, amikor kiengedtük a tettest.

Az örmény és az azeri haderő közötti legfrissebb, tavaly szeptember 27-től november 9-ig tartó harcokban hatezer ember vesztette életét. 2020 novemberében olyan béke született, amellyel Azerbajdzsán jelentős területeket foglalt el a vitatott hovatartozású, túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabahban.

A háború általában jót tesz egy politikus népszerűségének, a béke már kevésbé. Legalábbis akkor nem, ha a béke egy kapitulációval felérő megalázó béke.

Majdnem azt írtam, hogy Károlyi Sándort, a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békéért, Görgey Artúrt, a világosi fegyverletételért, vagy Bénárd Ágostot, a trianoni békeszerződés megkötéséért inkább csak megvetés övezte itthon és nem tisztelet. De azért nincs tejesen igazam, mert ahogy ezt ellenőriztem, észrevettem, hogy Ongán működik egy Görgey Artúr Általános Iskola.

Mindenesetre Örményországban Nikol Pasinján kormányfő tényleg nem mérte fel jól, hogy az olajban gazdag Azerbajdzsán már nagyon fenekedik, így eléggé felkészületlenül érte Örményországot a háború. Pasinjánnak ezt nem bocsátotta meg a nép, folyamatosan a lemondását követelték, amit a politikus most a Facebook-oldalán be is jelentett.

Pasinján korábban az örmény államfővel és a három parlamenti frakció képviselőivel tartott konzultációk után úgy egyezett meg, hogy június 20-án előrehozott választást tartanak, hogy ezzel véget vessenek a belpolitikai válságnak. A tiltakozók szerint a kormányfőnek nem szabadna indulnia a választáson, hanem egyszer és mindenkorra távoznia kellene a politikából.

A vitatott területen most komoly változások lesznek, amelyeket Oroszország felügyel. Hegy-Karabahban. Képzeljünk el 140 ezer örmény által lakott kietlen vidéket, ami innentől Azerbajdzsán kontrollja alá kerül, de úgy, hogy most ott egyetlen azeri sem él szinte, a heliek az örmény pénzt, illetve az arcahi dramot használták. Utóbbi komoly politikai válsághoz és egy numizmatikai érdekességhez is vezetett.

A 2004-ben kibocsátott pénzből azért lett konfliktus, mert a keresztény örmények a pénzekre kolostorokat, illetve Jézus megkeresztelését rajzolták fel, ami pedig az érdekességet illeti, ez volt a világ legrövidebb bankjegysorozata, csak két címletből állt, a 2 és a 10 dramosból. Egy ilyen konstellációban számolja ki valaki, hogy miképpen lehet a boltban gyufát vásárolni, de azért a szomszédtól megvett házra is legyen megoldás.

,