Hadi trófeákkal és az elesettek sisakjaival a háttérben pózolt az azeri elnök egy háborús kiállításon

2021. április 13. – 22:00

frissítve

Hadi trófeákkal és az elesettek sisakjaival a háttérben pózolt az azeri elnök egy háborús kiállításon
Ilham Aliyev az elesett örmények sisakjai között – Fotó: Azeri Elnöki Sajtóiroda / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Bakuban kiállítást rendeztek az örményektől zsákmányolt harci trófeákból – írja az MTI. A Trófeák parkjában kiégett örmény tankokat és más, harci eszközöket állítottak ki, valamint elesett vagy foglyul ejtett katonák sisakjait.

Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev is meglátogatta a parkot, és fényképezkedett a sisakokkal, valamint egy fallal, amit örmény rendszámtáblákból raktak ki, és amin az áll, hogy „Karabah Azerbajdzsáné”.

Aliyev a rendszámfal előtt – Fotó: Azeri Elnöki Sajtóiroda / AFP

„Mindenki, aki ellátogat majd a Trófeák parkjába, meggyőződhet hadseregünk erejéről, eltökéltségünkről és arról, hogy milyen nehéz legyőzni bennünket”

– mondta Aliyev egy videóban, amelyet internetes oldalára töltött fel.

A park miatt az örmény külügyminisztérium fajgyűlölettel és népirtó politikával vádolja Azerbajdzsánt. A kiállításon a látogatók bejárhatják például örmény barakkok modelljeit, amiben örmény katonai egyenruhába öltöztetett bábukat is láthatnak. Ezek a bábuk kísértetiesen emlékeztetnek a 20. század antiszemita karikatúráira.

Örmény katonák karikatúrái a Trófeák parkjában – Fotó: Resul Rehimov / Andalou Agency / AFP

Az örmény külügy közleményében elítélte „a háborús áldozatok, az eltűnt személyek, valamint a hadifoglyok emlékének nyilvános meggyalázását”, amely Jereván szerint „családtagjaik emberi jogainak és méltóságának a lábbal tiprása” is egyben.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben tavaly szeptember 27-én újultak ki a harcok.

A hétvégén Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára Bakuban azt mondta, hogy Magyarország Azerbajdzsánt támogatja az örményekkel vívott háborúban, aminek következtében örmények ezrei kényszerültek elhagyni otthonukat.

Sztáray elítélte az azeri lakosságot ért támadást. Szerinte a katonai invázió során dezinformációs támadások érték Azerbajdzsánt, csakúgy, mint Magyarországot az elmúlt években.

Egy örmény egyenruhába öltöztetett bábu egy zsákmányolt tankon – Fotó: Resul Rehimov / Andalou Agency / AFP

Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok a november 9-én Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodással értek véget. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Ennek értelmében Moszkva mintegy kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Az azeri hadsereg a megállapodás szerint megtarthatja az enklávé déli részén visszafoglalt területeket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít folyosót Hegyi-Karabah felé. Több mint háromszáz település – köztük több város – és számos magaslat került az azeri hadsereg ellenőrzése alá, a katonai sikerek pedig rákényszerítették Örményországot arra, hogy visszaszolgáltassa a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.