Abba buktatnák bele Orbán szlovén szövetségesét, hogy nem kért elég vakcinát

2021. április 02. – 17:29

frissítve

Abba buktatnák bele Orbán szlovén szövetségesét, hogy nem kért elég vakcinát

Másolás

Vágólapra másolva

Szlovéniában az ellenzék azzal buktatná meg az Orbán közeli szövetségesének számító Janez Jansa miniszterelnököt, hogy nem hívta le az összes lehetséges oltást az uniós keretből. Jansa most a magát szintén eltaktikázó osztrák Kurz-cal és cseh Babissal próbált ellenblokkot formálni az EU-ban, de nem jött be a taktikájuk.

Miközben több tagállamban bűnbaknak használják a vezetők a vakcinapolitikai hibái miatt amúgy joggal kritizálható Európai Uniót, lassan egy sor országban keletkezett akut belpolitikai válság a saját hatáskörben véghezvitt oltásbeszerzési elbaltázások miatt. Szlovákiában ez már miniszterelnökváltáshoz is vezetett (Igor Matovič helyet cserélt a pénzügyminiszterével, miután eszkalálódott a koalíciós válság az orosz Szputnyik vakcinák egyeztetés nélküli beszerzése miatt), Ausztriában Sebastian Kurz kancellár került defenzívába, most pedig egy harmadik szomszédunknál, Szlovéniában is kormánybuktatási kísérlet van napirenden.

Ljubljanában az ellenzéki pártok csütörtökön alkotmányos eljárás megindítását kezdeményezték Janez Jansa miniszterelnök ellen. A fő indok, hogy Szlovénia nem hívta le az összes lehetséges Pfizer-BioNtech oltást, ami a lélekszáma alapján járt volna az országnak. Jansáék akkor inkább az olcsóbb AstraZenecára tettek, és a Pfizer-kontingenst csak részlegesen vették igénybe – a számítás azonban nem jött be, hiszen az AstaZeneca súlyosan késlekedik az EU-nak beígért szállításokkal.

Az Orbán Viktor egyik legközelebbi szövetségesének számító Jansát, aki egyelőre azt sem zárta ki, hogy pártja követné az Európai Néppártból távozó Fideszt is, már régebb óta szeretné alkotmányos eljárással megbuktatni a szlovén ellenzék. A most beadott indítványban az oltások mellett a médiaügyek (Jansa a szlovén állami hírügynökséget akarja maga alá gyűrni, és Orbán-közeli médiaberuházások is történtek), valamint az ügyészség elleni kormányzati politikai támadások miatt kezdeményeznek eljárást: az ellenzéki szociáldemokratákat vezető Tanja Fajon szerint a miniszterelnök emberi jogokat és az alkotmányt sértő módon akarja a saját képére formálni az országot. Jansa szerint ez éppen az ellenzékről mondható el, akik szerinte – elég egyértelmű a párhuzamosság a magyar kormányzati propagandával – a hatalom megszerzése érdekében azt akarják, hogy Szlovéniának minél több szenvedést okozzon a járvány. Az alkotmányos eljáráshoz mindenesetre a szlovén ellenzéknek egyelőre nincs meg a többsége, még hét támogató képviselőre lenne szükségük.

Szlovénia Ausztriával és Csehországban közben az uniós színtéren is nehéz, és a saját szempontjukból nem túl sikeres napokon van túl. A három ország a többi EU-s tagállammal szemben az extra Pfizer vakcinákkal kapcsolatban próbálta meg a saját érdekeit határozottabban érvényesíteni, miközben a retorikájukban az európai szolidaritásra hivatkoztak. A feszültséget az váltotta ki, hogy a korábban letárgyalt mennyiséghez képest a Pfizer 10 millió adag oltóanyagot fog május-júniusban leszállítani, ennek az elosztása volt a vita tárgya. Kurz megpróbálta elég erőszakosan elérni, hogy az osztrákok, akik korábban a szlovénokhoz hasonlóan nem hívta le a teljes mennyiséget, most többet kapjanak, mint amennyi a népességszám alapján járna nekik. Ehhez keresett partnereket a súlyosabb járványhelyzet miatt leginkább rászoruló országok között, és állítólag odáig ment, hogy a következő nagyobb, már 100 millió dózisból álló Pfizer-szállítmányról szóló európai megállapodás vétóját is belengette. Az erőteljes fellépés azonban nem jött be, brüsszeli források szerint az osztrák kancellár a fellépése miatt szinte persona non grata státuszba került a fontosabb európai fővárosokban, a csehek pedig végül kifejezetten rosszul jártak, hogy Kurzra tettek: végül annál is kevesebb extra vakcina jutott nekik, mint amennyit eredetileg kaptak volna.