Durván csökkent a német CDU/CSU pártszövetség támogatottsága

Elégedetlen a német lakosság többsége az új típusú koronavírus járványának kormányzati kezelésével, és alig fél évvel a következő szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt rekordmértékben gyengült a legnagyobb kormányzó erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének választói támogatottsága, írja az MTI egy pénteki felmérés alapján.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 55 százaléka rossznak, és 38 százaléka jónak ítéli a szövetségi kormány és a koronavírus elleni védekezés helyi feladataiért felelős tartományi kormányok járványügyi tevékenységét.

A ZDF Politbarometer nevű kutatássorozatának legutóbbi, február végi mérése még azt jelezte, hogy a többség – 52 – százalék jónak tartja a járvány kezelését, és 43 százalék bírálja a szövetségi kormány és a tartományi kormányok teljesítményét.

A németek leginkább az oltási kampánnyal elégedetlenek. Szinte mindenki, a felnőtt lakosság 92 százaléka szerint rosszul áll a védőoltások ügye, és csak 6 százalék érzi úgy, hogy jól halad a kampány.

A németek csaknem háromnegyede, 71 százaléka nem is számít arra, hogy sikerül teljesíteni azt a kormányzati vállalást, hogy a nyár végére mindenkinek biztosítják az oltás lehetőségét,

és csak 26 százalék bízik ebben.

Elporladt a járvány lassításra tett intézkedések többségi támogatottsága is. Míg februárban a lakosság 55 százaléka vélte úgy, hogy megfelelőek a kormányzati rendelkezések, a március 23. és 25. között végzett új mérés szerint már csak 31 százalék az arány.

A legnagyobb mértékben a szigorúbb korlátozásokat sürgetők aránya emelkedett, 18 százalékponttal 36 százalékra. Az eddigi korlátozásokat is túlzásnak érzők aránya 26 százalékos, 3 százalékponttal nőtt februárhoz képest.

A szeptember 26-i Bundestag-választásra készülő pártok közül főleg a CDU/CSU és az ellenzéki Zöldek támogatottsága változott februárhoz képest. A CDU/CSU-nál a védőmaszk-beszerzések körüli visszaélésgyanús ügyek, a március közepén tartott baden-württembergi és Rajna-vidék-pfalzi tartományi választáson elszenvedett veszteségek és a húsvétra elrendelt, majd visszavont országos zárlat körüli kavarodás után

a Politbarometer-felmérések 1977-ben kezdődött történetében legnagyobb mértékű, 7 százalékpontos visszaesést regisztrálták.

A jobbközép pártszövetség így a szavazatok 28 százalékára számíthatna, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás, szemben februári 34 százalékkal, és a legutóbbi, 2017-es választáson elért 32,9 százalékkal.

A Zöldek viszont már 23 százalékon állnak, 4 százalékponttal erősödve februárhoz képest, nagyságrendekkel meghaladva a 2017-ben elért 8,9 százalékot. Erősödött a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága is, 2 százalékponttal 12 százalékra. Ugyancsak 2 százalékponttal erősödött a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely így 9 százalékon áll.

A kisebbik kormányzó erő, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 1 százalékpontos gyengüléssel 15 százalékon áll, az SP-től balra álló Baloldal (Die Linke) 7 százalékon stagnál a választókorú népességre reprezentatív felmérés eredményei szerint.

Március közepén írtuk meg, hogy történelmi vereséget szenvedett Angela Merkel pártja a német tartományi választásokon. Még a vártnál is gyengébben szerepelt a német kancellár kormánypártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU): a korábban a kereszténydemokraták legstabilabb bástyájának számító Baden-Württembergben az eddigi leggyengébb eredményét érte el a CDU 24,1 százalékkal. Rajna-vidék-Pfalzban szintén történelmi vereséget szenvedtek a kereszténydemokraták, itt a szavazatok 27,7 százalékát szerezték meg a hétfő hajnali végeredmény szerint.

Erről és a párt botrányairól ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.