Kemény egymásnak feszüléssel indult az USA–Kína-csúcstalálkozó

2021. március 19. – 10:41

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nem indul túl fényes kilátásokkal az első amerikai–kínai csúcstalálkozó, amit Joe Biden beiktatása óta tartanak. A diplomácia eseményeken megszokott nyitómegjegyzések, amelyek általában egy néhány perces udvariassági kört jelentenek, itt egyórásra nyúltak, és mind a két fél keményen beleszállt a másikba – írja a Sky News.

Az Alaszkában tartott, kétnaposra tervezett eseményen a két ország legmagasabb rangú külügyi képviselői tárgyalnak, az amerikai delegációt Antony Blinken külügyminiszter, a kínait Jang Csie-csi, a Központi Külügyi Bizottság vezetője képviseli. Az USA és Kína között az utóbbi időben már eleve feszült volt a hangulat, többek között a koronavírus-járvány, a kínaiak dél-kínai-tengeri nyomulása, illetve a kínai állam emberi jogi jogsértései miatt, amelyeket az USA bírált (hongkongi demokrácia elfojtása, ujgurok, tibetiek elnyomása).

Blinken rögtön az elején leszögezte, hogy

Kína akciói fenyegetik a szabályokon alapuló rendet, ami a globális stabilitást garantálja, és nem pusztán belső ügyekről van szó, ezért nekik kötelességük szót emelni a problémás gyakorlatok ellen.

Jang úgy vágott vissza, hogy 15 percen át ecsetelte a kisebbségekkel való amerikai bánásmód és az amerikai demokrácia gyengeségeit, illetve bírálta az amerikai kül- és kereskedelempolitikát. Szerinte az USA-nak meg kellene változtatnia a magáról kialakított képet, és nem kéne mindenhol a saját demokráciafelfogását erőltetnie, különösen úgy, hogy sok amerikai állampolgár is kevéssé bízik az amerikai demokráciában. „Az USA arra használja pénzügyi hegemóniáját és katonai erejét, hogy igazságosztó szerepet vegyen fel, és elnyomjon más országokat” – tette hozzá. Mint mondta, Blinken túlságosan elnyújtotta és indokolatlanul támadó hangvételűvé tette a nyitómegjegyzéseit.

Ezek után még odamondósabbra fordult a hangvétel, Jang így oktatta ki Blinkent:

„Hadd mondjam el itt a kínai oldal színe előtt, hogy az Egyesült Államok nincs feljogosítva rá, hogy az erő pozíciójából közölje a mondandóját Kínával. Már húsz-harminc évvel ezelőtt sem lett volna joga ehhez, nem lehet így bánni a kínai emberekkel.”

Blinken mindezt végighallgatva már idegesnek tűnt a beszámoló szerint, és azt mondta:

„Úgy tűnik, hogy a kínaiak nagyképűen érkeztek erre a tárgyalásra, és inkább a politikai színházra fókuszálnak a lényeges dolgok helyett.”

Aztán békülékenyebben hozzátette, hogy nagy elégedettséget tapasztal maga körül azért, mert újra leültek tárgyalni Kínával, ugyanakkor sokan aggódva figyelik a kínai kormány némely akcióját.

Mivel Biden még csak januárban foglalta el az elnöki székét, kiforrott Kína-politikáról még nem beszélhetünk az esetében, azt mindenesetre előre elmondták, hogy kulcskérdésekben (pl. klímaváltozás, a koronavírus leküzdése) szeretnének együttműködni az ázsiai világhatalommal. Biden abbéli reményét is kifejezte, hogy Kína segíteni fog Észak-Korea nukleáris leszerelésében, miközben hangsúlyozta, hogy az emberi jogi és demokráciaellenes tevékenységekkel szemben nem lesz olyan elnéző az adminisztrációja. Arról viszont egyelőre nem esett szó nyilvánosan, hogyan fog hozzáállni a két ország közötti kereskedelemhez, ami Donald Trump vámháborúja során kulcskérdés volt.

Kína aktuális bel- és világpolitikai stratégiájáról legutóbb itt írtunk a nemrég bonyolított kínai Országos Népi Gyűlés kapcsán.