A turistáknak mindegy, a tanulóknak horror, a cégeknek fejvakargatás, mi az?

2021. január 14. – 14:22

A turistáknak mindegy, a tanulóknak horror, a cégeknek fejvakargatás, mi az?
A Temze partja Londonban 2019. októberében – Fotó: David Cliff/NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Kiléptek a britek ez EU-ból, és már az átmeneti időszak is lejárt, megvan a megállapodás a gazdasági kapcsolatokról. Mire figyeljünk magyar szemszögből, ha már az Egyesült Királyságban élünk, ha ezután mennénk ki dolgozni, tanulni? Hogy érinti a vállalkozásokat a felfordulás?

Négy és fél év elmúlt már azóta, hogy a britek egy esős júniusi napon kis többséggel úgy döntöttek, távoznak az Európai Unióból. A brexit nemcsak a népszavazás utáni kaotikus napokban, hanem még évekkel később is elég gyakran tűnt őrült, megvalósíthatatlan projektnek, de a végeérhetetlennek látszó huzavona eredményeképp mostanra (a kilépés, és a kilépési megállapodás után egy évvel) mégis megszületett a kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodás is.

Néhány fontos kérdés tisztázását ebben is elnapolták, de azért sok dologban most már látszik, milyen hatása lesz az érintettek életére a brexitnek. Nézzük, mire számíthatunk mi magyarok, ha már az Egyesült Királyságban élünk, ha ezután mennénk oda dolgozni, tanulni, turistáskodni, vagy ha kereskedelmi, üzleti kapcsolatok kötnek az országhoz.

A legegyszerűbb az angliai magyarok dolga

Azok a magyarok, vagy más uniós állampolgárok, akik a brexit hivatalossá válása (vagyis 2020. január 31.) előtt, vagy az utána következő átmeneti időszakban (2020 január és december vége között) már az Egyesült Királyságban éltek, nagyon egyszerűen megoldhatják, hogy bármiféle korlátozás nélkül kint maradhassanak. Ehhez 2021. június 30-ig letelepedetti státuszt (settled status), vagy előzetes letelepedetti státuszt (pre-settled status) kell kérvényezniük – előbbi az 5 évnél régebben, utóbbi a kevesebb ideje kint élőknek jár.

A kettő közül valamelyik státuszért a brit állami nyilvántartás szerint 4,48 millió uniós lakos (köztük tavaly nyárig százezernél több magyar) folyamodott 2021 januárig, közülük 3,8 millióan meg is kapták azt. A beszámolók szerint a legtöbben azt tapasztalják, olajozottan működik a rendszer, de ez sem mindenkire igaz, és az Egyesült Királyságban élő külföldiek érdekeit védő the3million nevű civil kezdeményezés szerint egyes munkaadók gyanakvóak, nem hajlandók alkalmazni uniós lakosokat a settled státuszuk ellenére sem.

Mindenesetre ha a státuszok elismerése teljesen megszokottá válik, és átmegy a gyakorlatba, akkor a mostanáig az Egyesült Királyságba kijutott honfitársainknak nem jelenthet problémát a kint maradás és a munkavállalás akkor sem, ha esetleg nem tartoznak a képzett dolgozók közé. Azok számára viszont, akik mosogatni, kerteket felásni, raktárt pakolni mennének ki a britekhez 2021-től, már komoly kihívásokat tartogathat az új rendszer.

Bevándorlás a brexit után

Az Egyesült Királyság és az EU között az idei évtől kezdődően megszűnt a szabad mozgás, a továbbiakban ha valaki élni, dolgozni szeretne a szigetországban, annak be kell kéredzkednie, és ez nem mindenki számára lesz ugyanolyan egyszerű.

A britek sok más országban sikerrel alkalmazott pontozásos alapú bevándorlási rendszert vezettek be, aminek a lényege, hogy előnyben részesíti a magasabban képzett, illetve hiányszakmákban dolgozó embereket.

Az is fontos, hogy valakinek a jelentkezéskor már legyen állásajánlata, nem pedig csak úgy kimenne a haverok kanapéján pecózni, ameddig talál valami munkát (bár turistaként ideiglenesen ezt megteheti).

Az új rendszerben különféle vízumokért lehet folyamodni, a legimpozánsabb az úgynevezett Global Talent vízum, ezzel a legmagasabban képzett munkavállalók utazhatnak be az Egyesült Királyságba, és ezt akár állásajánlat nélkül is megtehetik, a britek bíznak benne, hogy úgyis elhelyezkednek. A szakképzett munkavállalói vízumhoz (Skilled Worker visa) legalább B1-es szintű nyelvvizsga, és a képesítésnek megfelelő állásajánlat szükséges egy a brit belügyminisztérium által jóváhagyott foglalkoztatótól.

Boris Johnson miniszterelnök egy robotot próbál ki egy londoni egyetem matematikai tanszékén tett látogatása során. A Global Talent vízum bevezetésével a brit kormány tudósokat és matematikusokat kíván ösztönözni a beutazásra – Fotó: Daniel Leal-Olivas-WPA Pool / Getty Images

Emellett ott van még a „szakképzett munkaerő: egészségügyi és ellátási vízum” kategória, amit a brit egészségügyben és szociális ágazatban tapasztalható munkaerőhiány miatt külön kezelnek. Ilyen papírra azok a képesített személyek jogosultak, akik a szakképzett munkaerő eljárásmenetének megfelelnek, szakmai állásajánlattal rendelkeznek, beszélnek angolul.

Ha mindez megvan, az egészségügyi és ellátási vízummal a magyar dolgozó családjával együtt beutazhat az Egyesült Királyságba. Ez a vízum gyorsított belépéssel, alacsonyabb kérelmezési díjakkal jár, és a munkavállaló még célzott támogatást is kap a folyamat során.

Ahhoz, hogy valakinek esélye legyen vízumot kapni, alapesetben legalább 70 pontot kell elérnie, ebből 50 pontnyi a kötelező elem: angoltudás (10p), állásajánlat (20p) a képzettségének megfelelő szinten (20p). A többi pont az ígért álláshoz tartozó fizetési szintekkel, illetve piacképesebb diplomákkal húzható be (pl. PhD-fokozat, felsőfokú műszaki képzettség). A pontrendszert és néhány tipikus példát itt lehet megnézni.

Apró és kellemetlen érdekesség, hogy mostantól munkavállalási vízumért kell például folyamodnia azoknak is, akiket az anyavállalat egy néhány hetes projekt keretében átirányít egy európai uniós leányvállalatához, ugyanis ez üzleti célú tartózkodásnak számít.

Tanulóknak tiszta szívás

Dolgozni tehát – ha nem is olyan magától értetődő módon, mint eddig – azért ki lehet majd menni azoknak, akik minimális szaktudással rendelkeznek, és nem túl magas szinten beszélik az angolt. Viszont azok a gimnazisták, akikben a korábbi feltételekkel még felmerült, hogy az Egyesült Királyságban tanulnának tovább, nos, közülük sokan jobban járnak, ha inkább újraterveznek.

Már a Telexen is írtunk róla, hogy a kilépéssel az eddig megszokotthoz képest jelentősen romlanak a kinti tanulás feltételei. Először is: a magyar (és más uniós) diákok számára a 2021/22-es tanévtől drasztikusan megnövekedik tandíj. A jelenlegi 9250 fontos (nagyságrendileg 3,6 millió forintnak megfelelő) összeg helyett évente 10-38 ezer font (körülbelül 4-15 millió forint) közötti összeget kell majd fizetniük azoknak, akik külföldi állampolgárként a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni idén szeptemberétől.

Ráadásul ennek fedezéséhez már ottani kedvezményes diákhitelt (amelyet csak akkor kell elkezdeni visszafizetni, amikor a fizetésünk később egy bizonyos szint fölé nőtt) sem lehet majd igényelni.

Aki mégis a kint tanulás mellett döntene, az természetesen megteheti; ehhez diákvízumot kell igényelnie, ami további 812 fontnyi (mintegy 300 000 forint) pluszköltséget jelent.

A magyar diákok külföldi továbbtanulására specializálódott Engame Akadémia a brexittel összefüggésben azt tapasztalta, hogy az utolsó évben, amikor még a korábbi feltételek éltek, rekordot döntött a jelentkezők száma. Azóta viszont egyre többen érdeklődnek Németország, Ausztria, Hollandia iránt. A cég felmérésén a 12. évfolyamos diákok közel harmada válaszolta azt, hogy ugyan korábban gondolkodott azon, hogy jelentkezik az Egyesült Királyságba, a brexit miatt elállt ettől az ötlettől.

Turistaként nem igazán számít

A szabad mozgás végével az idegenforgalom eddigi, az EU-n belül nagyjából ellenőrizetlen formája is a múlté: személyi igazolvány helyett útlevéllel utazhatunk majd az Egyesült Királyságba, de csak októbertől. A kormány tájékoztatása szerint addig még a személyi igazolvány is elég, ugyanakkor a külügy azt javasolja, hogy a biztonság kedvéért legyen inkább mindenkinél mindkét okmány (és ezek legyenek is érvényesek).

A meglehetősen kihalt Heathrow reptér London nyugati részén 2020. december 31-én – Fotó: Ben Fathers / AFP

Jó hír viszont, hogy legalább a vízumkényszer nem terjed ki a turistákra, hiszen uniós polgárok fél évnél rövidebb tartózkodásai esetén ettől a kötelezettségtől a britek eltekintenek. És az útlevél-kötelezettség alól is egyelőre felmentést kapnak az EUSS-ben (vagyis a regisztrációs rendszerben) letelepedett vagy előzetesen letelepedett státusszal rendelkezők. Az ő belépésüket 2025. december 31-ig személyivel is lehetővé teszi az ország.

Aki utazni készül az Egyesült Királyságba, abban felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz most a roamingdíjakkal. Mint ismert, az EU-ban 2017 nyarán megszüntették a mobilszolgáltatók lehúzós roaminggyakorlatát, és ugyanannyiért telefonálhattunk külföldön, mint otthon. Az Egyesült Királyság a brexittel újból harmadik országnak minősül, így potenciálisan visszajöhet a roaming, de ez nem feltétlenül lesz így.

Az NMHH vonatkozó tájékoztatása szerint a szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy megtartják az eddigi feltételeket, és a brexit-megállapodásban is az áll, hogy a felek törekednek az együttműködésre a roamingdíjak kapcsán. Annyi biztos, hogy ha a szolgáltató megváltoztatja a díjakat, az szerződésmódosítást jelent. Az előfizetők a telefonszolgáltatójuknál tájékozódhatnak az Egyesült Királyságba irányuló nemzetközi hívások, valamint a roamingszolgáltatások díjaival kapcsolatban.

Üzleti élet: mindenki nagyon figyeljen oda

Mindez gyerekjáték ahhoz képest, amennyi bonyodalmat az üzleti életben, az Egyesült Királysággal sűrűn kapcsolatban álló cégek életében okoz a brexit. A brit kilépés gazdasági szereplőkre gyakorolt hatását közelről monitorozó TaylorWessing ügyvédi iroda kérdésünkre küldött tájékoztatása szerint valójában sok még a kérdés e téren, de egy dolog biztos: a kiválással az Egyesült Királyság és az EU egymástól elkülönült piacnak minősül, ezért az eddigiektől eltérő szabályok alkalmazandók.

Novák Zoltán, a budapesti iroda partnere azt emelte ki, hogy az Egyesült Királyság frissen elnyert önállóságával az uniótól eltérően kíván szabályozni bizonyos szektorokat, hogy vonzóbb legyen a nemzetközi gazdasági szereplők számára.

Szerinte valószínű, hogy az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos garanciák ellenére egyes területeken idővel más szabályozási, jogalkalmazási gyakorlat alakul ki, ezért az érintetteknek folyamatosan érdemes lesz követniük a fejleményeket. De nézzük, mi az, amit már most is tudunk.

Az unió és a britek közti kereskedelem vám- és kvótamentes lesz a megállapodás alapján, ami óriási könnyebbség a cégeknek (és természetesen az uniós és brit gazdaság egészének).

Ugyanakkor a vámmentesség csak akkor érvényesül, ha szóban forgó áru helyi származását (vagyis azt, hogy itt gyártották vagy szerelték össze) a kereskedők igazolni tudják.

Vagyis az exportőröknek minden esetben nyilatkozniuk kell az exportált termékek eredetéről, és ha egy áru nem felel meg az előírásoknak, például mert nagyrészt harmadik országból származik, akkor már nem vihető át vámmentesen a határokon.

A megállapodás az úgynevezett kulcsfontosságú szektorokban (pl.: gépjárműipar, vegyipar, gyógyszeripar) a „szükségtelen akadályok” minimalizálásával igyekszik biztosítani az áruforgalom folytonosságát. Ettől függetlenül a felek közötti kereskedelemben érintett vállalkozásoknak mindkét piac jogszabályi követelményeit szem előtt kell tartaniuk, ugyanis mind az EU, mind az Egyesült Királyság területére importált áruk forgalomba hozatalához meg kell felelni az ott hatályos előírásoknak.

Aztán ott vannak azok a vállalkozások, amelyek szigorúan szabályozott termékekkel – például mezőgazdasági, élelmiszeripari, gyógyszerészeti és orvosi eszközökkel, kozmetikai termékekkel, valamint speciális vegyi anyagokkal – foglalkoznak. Nekik mindenképp változásra kell készülniük, mivel a jövőben szinte minden ilyen árunak az EU-ban és az Egyesült Királyságban termékmegfelelőségi és engedélyeztetési eljárásokon is át kell esniük ahhoz, hogy jogszerűen mozogjanak a két piac között.

Írországban, a dublini kikötőben sorakozó konténerek várják a brexitet 2020. december 17-én – Fotó: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images

A munkavállalással együtt a brexit véget vet a befektetés és a szolgáltatások szabadságának is: az uniós székhelyű vállalkozások főszabály szerint elveszítik a szolgáltatásnyújtás jogát az Egyesült Királyságban (és viszont). A legfontosabb brit szolgáltatási ágazat, a londoni pénzügyi piac például nem része a mostani paktumnak, Brüsszel a későbbiekben egyoldalúan dönt majd arról, mennyire engedi be a brit cégeket az EU pénzügyi szektorába.

A megállapodás ugyanakkor garantálja a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét (vagyis a másik fél befektetői számára nem lehet kedvezőtlenebb elbánást biztosítani vállalkozás indítása és működtetése terén, mint amit a hazai befektetők, vagy – ha az kedvezőbb – harmadik országbeli befektetők élveznek).

A határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára is megszűnt a közös piachoz való hozzáférés, ezek a cégek tagállami vagy egyedi EU-s engedély alapján nyújthatnak szolgáltatásokat a belső piacon.

Az egyes szakmai és üzleti szolgáltatások helyzetéről nem lehet általánosságban beszélni, ezeket kisebb részben a brexit-megállapodás rendezi, illetve külön szabályozza a szállítmányozási és telekommunikációs, digitális, kutatási és fejlesztési és egyéb szolgáltatások sorsát. Az ilyesmiben utazó társaságoknak a TaylorWessing jogászai azt tanácsolják, hogy térképezzék fel a rájuk vonatkozó új szabályokat.

GDPR, szellemi tulajdon és jogviták

Fontos változás a britek kilépésével, hogy az Egyesült Királyságból importált, védjegyoltalom alatt álló árukat csak akkor lehet majd az EU területén, így Magyarországon is értékesíteni, ha azt a védjegyjogosult külön engedélyezte. Nem terjednek már ki az Egyesült Királyságra az Európai Unió jogában biztosított egységes szellemi tulajdonjogok (például az európai uniós védjegyek) sem. Ennek közvetlen hatása olyasmikben nyilvánulhat meg, hogy vannak olyan márkák, amelyek a brexit előtt azért rendelkeztek magasabb szintű oltalommal, mert az Egyesült Királyságban jó hírnevet élveztek – ez a kiváltság most elvész.

Azok a vállalkozások, amelyek személyes adatot (pl.: alkalmazottak vagy vásárlók adatait) továbbítanak az Egyesült Királyságban működő kapcsolt vállalkozásoknak vagy üzleti partnereknek, egy – várhatóan 6 hónapig tartó – átmeneti időszak végéig szabadon megtehetik ezt. Ez idő alatt az Egyesült Királyságot továbbra sem tekintik harmadik országnak az adattovábbítások szempontjából. Ha minden a tervek szerint halad, az év közepéig megszületik az Európai Bizottság megfelelőségi határozata, amely a szabad adattovábbítást hosszú távon is biztosítani tudja.

Jelentős hatással lesz a brexit a potenciális jogvitákra is. Ha a vita szerződésen alapul, és a szerződés joghatósági kikötést tartalmaz – akár választottbíróság, akár európai uniós vagy brit bíróság illetékességének rögzítésével – akkor a rendelkezést a bíróságoknak a brexit után is el kell ismerniük, az eljárást le kell folytatniuk és a kikötött fórum által hozott döntéseket végre kell hajtaniuk. Ezt hatályban lévő nemzetközi egyezmények biztosítják.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!