Óvadék ellenében sem engedték szabadon a Wikileaks alapítóját

2021. január 06. – 15:42

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miután az Egyesült Államok hivatalosan kérte a brit kormánytól a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatását, a londoni bíróság hétfőn – elfogadva a védők keresetét – kimondta, hogy Nagy-Britannia nem adhatja ki az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Assange-t az amerikai hatóságoknak. Az indoklás szerint ugyanis reális annak a kockázata, hogy a depresszióval küszködő Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el.

Azonban ugyanez a bírói fórum szerdán elutasította azt a védői indítványt is, hogy a WikiLeaks alapítóját óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Az MTI által szemlézett elutasító végzés szerint ugyanis Assange „késztetést érezhet” arra, hogy a még le nem zárult kiadatási eljárás elől megszökjön.

A védők szerint a londoni Belmarsh börtönben, ahol Assange-t fogva tartják, védencüknek „méltatlan körülmények” között kell várnia a kiadatási eljárás végét, és fennáll annak a veszélye is, hogy elkapja a koronavírust. A bíró szerint ugyanakkor a Belmarsh viszonyai „össze sem hasonlíthatók” azokkal a rendkívül kemény körülményekkel, amelyek Assange-ra kiadatása esetén az amerikai börtönökben várnának. Miközben védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik, az ügyben eljáró amerikai hatóságok állítják, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie.

Az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos – de sokszor valójában a nyilvánosságra tartozó – amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek (kritikusai szerint több esetben is meglehetősen célzatosan válogatva a levelek között).

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni büntetőbíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot, méghozzá „a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegésé”-re hivatkozva, ami a brit törvények alapján egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható bűncselekmény. A londoni Southwark kerület koronabírósága 2019 májusában ennek megfelelően a maximálishoz közeli, ötven hetes börtönbüntetésre ítélte Assange-t, aki ennek letöltése óta is vizsgálati fogságban maradt, tekintettel az amerikai kiadatási kérelemre.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!