Négy év és életfogytig tartó szabadságvesztés közötti börtönbüntetésre ítélte szerdán a párizsi esküdtszék a 2015-ös, Charlie Hebdo-terrortámadásként elhíresült iszlamista merényletsorozat kitervelésével vagy a szervezésben nyújtott segítséggel vádolt 14 embert. Az összesen 17 gyilkosságot elkövető három tettes már nem él, mindhármukkal végeztek a rendőrök.
A vádlottak logisztikai támogatást nyújtottak annak a három elkövetőnek, akik néhány nap leforgása alatt 17 embert gyilkoltak meg. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 12 emberrel végeztek, 11-et megsebesítettek. Ezután az utcán agonylőttek egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtettek, és négy emberrel végeztek.
A gyanúsítottak közül csak tízet tudtak ténylegesen bíróság elé állítani, a többiek vagy Szíriában vannak, vagy meghaltak az iszlamista harcokban. A bíróság 11 esetből 6-ban nem találta megalapozottnak a terrorizmus vádját, inkább csekélyebb bűnökért szabott ki büntetéseket.
A per fővádlottja a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Amédy Coulibaly barátja volt; ő az ügyészség szerint központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, ezért 30 év börtönbüntetést kapott. A feltételezett megrendelőt, Coulibaly vallási mentorát, Mohamed Belhoucine távollétében életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, a férfi minden valószínűség szerint már évekkel ezelőtt meghalt Szíriában. Coulibaly barátnője, a szervezésbe és fegyvervásárlásba besegítő Haját Belhoucine is távollétében kapott harminc évet terrorizmus finanszírozása és terrorszervezetben való részvétel miatt; a nő néhány héttel a merénylet előtt Szíriába menekült, és egymásnak ellentmondó hírek érkeztek további sorsáról.
Az ítéletet nem csak azért követte kiemelt figyelem, mert a merényletsorozat annak idején megrázta egész Franciaországot, hanem azért is, mert a szólásszabadság kihívó gyakorlását ma is fenyegeti az iszlamista terror Franciaországban. Októberben egy párizsi tanárt, Samuel Patyt azért fejezte le egy csecsen származású iszlamista az iskolája közelében, mert a szólásszabadságról szóló óráján megmutatta azokat a Mohamed-karikatúrákat a diákjainak, melyek a Charlie Hebdo-mészárlást is kiváltották, és melyeket a lap potn a per kezdetére időzítve közölt újra.
