Megint több száz embert vettek őrizetbe Minszkben
2020. december 6. – 19:12
Több mint háromszáz embert vettek őrizetbe vasárnap az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök távozását követelő újabb tüntetéseken a fehérorosz fővárosban, Minszkben.
„A Minszk területére vonatkozó tömegrendezvényekről szóló jogszabályok megsértése miatt több mint 300 embert őrizetbe vettek, akikkel szemben közigazgatási eljárást indítottak a közrend megsértése miatt tömegrendezvények szervezésével vagy megtartásával” – fogalmazott az MTI tudósítása szerint Aljakszandr Kupcsenyi minszki rendőrségi vezető.
A járvány miatt bevezetett hatósági tilalommal dacolva, vasárnap ismét ezrek vonultak Minszk utcáira, hogy Lukasenka lemondását követeljék. A legtöbb tiltakozó távoli lakónegyedekben menetelt, tapsolva, Fehéroroszországot éltetve, és az ellenzéki jelképnek számító fehér, középen vörös csíkos zászlót lengetve. Minszk utcáin katonai járműveket és vízágyúkat lehetett látni, amikor egyenruhások rángatták ki a tiltakozó tömegből az embereket – derül ki szemtanúk beszámolójából és a közösségi médiában közzétett videofelvételekből.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta van belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson az országot 26 éve irányító, 66 éves Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával.
Az azóta tartó hétvégi tüntetéseken többször százezren is részt vettek, ami rekordnak számít az 1991 óta független volt szovjet tagköztársaságban. Lukasenka nem hajlandó lemondani, ehelyett valamifajta alkotmányreformot ígért.
Szeptemberben a Telex tudósítója is részt vett a tüntetéseken, ebben a cikkben részletezte, milyen visszafordíthatatlannak tűnő változások indultak el a fehérorosz társadalomban – ami valódi rendszerváltást is hozhat. Könnyen lehet azonban, hogy az átalakulásnak, még ha Lukasenko végül távozna is a hatalomból, fő nyertese nem az öntudatára ébredő ország, hanem Moszkva lesz. Lukasenko rezsimje három dologgal nem számolt: a koronavírust lekezelő állami hozzáállás okot adott a társadalom önszerveződéséhez, a csetprogramok ehhez eszközt biztosítottak, végül a formálódó ellenzék erős jelképet is kapott azzal, hogy élére három elüldözött vagy börtönbe juttatott nő került – egy patriarchális világot éltető autoriter vezetővel szemben.
