250 embert vettek őrizetbe Belaruszban

2020. november 30. – 06:15

Másolás

Vágólapra másolva

Most már csírájában igyekszik elfojtani a tüntetéseket Belaruszban a karhatalom. Vasárnap országszerte legalább 250 embert vettek őrizetbe, többségüket akkor, amikor néhány fős csoportokban csak indultak volna a tüntetésre, hogy az országot 26 éve irányító elnök ellen tiltakozzanak, aki augusztus 9-én választási csalással ért el hatodszor is 80 százalék feletti győzelmet.

Lassan felőrli a négy hónapja tartó tüntetéssorozatot a belarusz karhatalom. A vasárnaponként tartott tüntetések létszáma egyre csökken, ahogy halványul az esélye annak, hogy a tüntetésekkel sikerült lemondatni Alekszandr Lukasenkót. Az országot 26 éve irányító elnök hatalma ugyanakkor nem áll biztos lábakon, ám ez leginkább azt valószínűsíti, hogy egy Moszkvának kedvező, irányított hatalomváltás következhet be. Lukasenko a héten már – nem először – jelezte, hogy az új alkotmány életbe léptetésével – amit Moszkva szorgalmaz – már nem fog indulni. Az új alkotmány kidolgozásának azonban még nincs menetrendje, az elnök hosszú időnyerésre játszik a Kremllel szemben, amellyel pénzügyi viták miatt mindig is ellentmondásos volt a viszonya, annak ellenére, hogy Belarusz Oroszország legszorosabb szövetségese. Lukasenko alkupozícióját mindenképpen erősíti, ha a karhatalommal képes végleg visszaszorítani a tüntetéseket, amire úgy tűnik, minden esélye megvan.

Vasárnap 250 embert vettek őrizetbe országszerte, főként Minszkben – adta hírül a Veszna jogvédő szervezet. Előállítottak több újságírót is. A tüntetések koreográfiája hasonló, mint az elmúlt hónapokban, de változtak az erőviszonyok. A karhatalom – sokszor azonosítatlan egyenruhás csoportokban – egyre hamarabb lép fel, hogy addig akadályozza meg a tüntetőket, amíg nem gyűlnek össze nagy tömegben. Így sokakat már otthonuk közelében begyűjtöttek – hol egyszerűen azért, mert gyanúsak voltak azzal, hogy egyszerre négyen öten mennek valahová, hol azért, mert az ellenzék szimbólumaként használt fehér-piros-fehér lobogó volt náluk.

A rendőrök követték a tiltakozókat a lakónegyedekben a házak udvarába és könnygázt vetettek be a tüntetők ellen – írta az MTI. A belváros nagy részét a biztonsági erők kordonokkal zárták le. Hat metróállomást bezártak és szünetelt a mobilinternet-szolgálatás. Egyes elővárosokban kikapcsolták az áramszolgáltatást. Az Európai Unió nem ismeri el Lukasenkót elnöknek, az ellenzék pedig a választáson hivatalosan a második helyen végzett Szvetlana Tyihanovszkaját tekinti győztesnek. A Litvániába menekült Tyihanovszkaja – akinek eredetileg férje indult volna elnökjelöltként, ám a hatalom még májusban őrizetbe vette – videoüzenetében hajtott fejet a tiltakozók előtt, akik – mint mondta – hűségesek maradtak önmagukhoz a rettenetes erőszak és embertelenség ellenére is.

Az ellenzék létrehozta a Koordinációs Tanácsot, hogy tárgyalhasson a belarusz vezetéssel, Lukasenko azonban nem tekinti tárgyalópartnernek a testületet, amelynek több tagját börtönbe zárta vagy külföldre kényszerítette. Az EU szankciókat léptetett életbe a belarusz vezetéssel, személyesen Lukasenkóval szemben is, ám a belarusz elnök sorsa Minszk Moszkvával való tárgyalásain fog eldőlni.

A Kreml visszafogottan támogatja Lukasenkót, de lényegében leváltását készíti elő, ami formálisan ugyan egybeesik a tüntetők követelésével, hosszabb távon azonban Moszkva befolyásának további növekedését jelenti az 1991 óta független, volt szovjet tagköztársaságban.

A Telex legfrissebb híreit itt olvashatja.