Szlovénia kiállt a lengyel és a magyar kormány mellett a jogállami feltételek ügyében

Janez Janša szlovén kormányfő levélben fordult az EU-vezetőihez, amiben felszólította őket a következő hétéves uniós keretköltségvetésről, valamint a helyreállítási alapról a júliusi EU-csúcstalálkozón született megállapodás betartására. Janša szerint az Európai Tanács és az Európai Parlament ezt aláásta azzal, hogy a pénzek kifizetését a jogállamisághoz kötötte.

A mások mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének is címzett levelében Janša azt írta: az EU-ban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan „diszkreditív mechanizmusok”, amelyek nem független megítélésen alapulnak, hanem politikai indíttatásúak, nem nevezhetők jogállamisági eljárásoknak. „Szlovénia minden esetben (...) feltételek és kettős mérce nélkül támogatja a jogállamiság tiszteletben tartását” – tette hozzá a miniszterelnök.

Kiemelte: ma számos médiaeszköz és néhány politikai csoport az Európai Parlamentben nyíltan azzal fenyeget, hogy a tévesen jogállamiságnak nevezett eljárás alkalmazásával, többségi szavazással fegyelmez meg egyes EU-tagállamokat.

„Mi, akik azok közé tartozunk, akik életük egy részét totalitárius rezsim alatt töltötték, tudjuk, hogy a valóságtól való eltérés akkor kezdődik, amikor a folyamatoknak vagy intézményeknek olyan nevet adnak, melynek lényege éppen az ellenkezőjét tükrözi”

– hangsúlyozta.

Magyarország és Lengyelország hétfőn megvétózta az unió 2021–2027-es, 1,8 milliárd euró értékű keretköltségvetési tervét és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását szolgáló pénzügyi alaphoz szükséges rendeletét a jogállamisági mechanizmus bevezetésének terve miatt. Bár Szlovénia nem csatlakozott a vétóhoz, Janša úgy vélekedett, nem lenne megfelelő, ha egy politikai testület döntene a jogállamisággal kapcsolatos vitákban. „A jogállamiság azt jelenti, hogy a vitákban független bíróság dönt, és nem bármely más intézmény politikai többséggel” – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy az Európai Unióról szóló alapszerződés nem engedélyez egyetlen tagállammal szemben sem diszkriminatív fellépést bármely más tagállam vagy uniós intézmény politikai indíttatására. „Olyan uniós intézményekre van szükségünk, amelyek nem vesznek részt a tagállamok belpolitikai konfliktusaiban” – idézte az MTI Janez Janšát.

A Politico szerint Janša azt is írta, hogy az EU szerinte egy viharos tengeren közlekedő hajókonvoj, amik előtt zátonyok és jéghegyek tornyosulnak, és ha ragaszkodni fog a jogállamisági mechanizmushoz, akkor szerinte már csak arra lehet várni, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt. Janša ugyan nem nevezte meg, melyik országokra gondol, de a történtek tükrében logikus lenne, ha Magyarországra vagy Lengyelországra utalt volna. Orbán Viktor szerdán nyilatkozatban reagált a vétó miatti uniós bírálatokra: ebben migrációt emlegetett, pedig annak semmi köze a jogállami kifogásokhoz. Arról, hogy mi jöhet ezután, itt írtunk bővebben.