Véglegesítették a következő 7 éves költségvetési megállapodást az uniós intézmények
2020. november 10. – 17:50
frissítve
Az Európai Parlament a jövőben nagyobb szerepet kaphat az uniós források felhasználásának ellenőrzésében.
Az Európai Parlament költségvetési tárgyalói és az Európai Tanács elnöksége kompromisszumra jutottak a következő 7 éves költségvetésről. Egy hete a jogállamisági kritériumokról állapodtak meg, most pedig a számszaki kérdésekben is sikerült egyezségre jutni az EU-s intézmények delegációinak.
„Kedden, tíz hetes intenzív tárgyalás után ugyanis a Parlament költségvetési tárgyalói megállapodtak az Európai Tanács soros német elnökségével az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséről (MFF 2021-2027), és az új saját forrásokról szóló csomag körvonalairól. A kompromisszumot mindkét intézménynek jóvá kell hagynia”, közölte az EP.
A mostani megállapodás értelmében az EP 16 milliárd eurót kapott az állam- vagy kormányfők júliusi csúcstalálkozóján elfogadott csomagon felül. 15 milliárd euróval megerősítik a kiemelt programokat az állampolgárok védelme érdekében a COVID-19 járvány utáni válságkezelésben, ez az úgynevezett Nex Generation EU alap. 1 milliárd euró pedig az EP költségvetési támogatásainak rugalmasságát növelheti a jövőbeli igények, és válságok kezelésére.
A közlemény szerint az EP elsődleges prioritása az volt a tárgyalások során, hogy biztosítsa az olyan kiemelt programok számának növekedését, amelyeket az Európai Tanács 2020 júliusi megállapodása alapján alulfinanszírozás fenyegetett, veszélyeztetve az EU kötelezettségvállalásait és hosszú távú céljait. A most kiharcolt kiegészítő forrásokat elsősorban a versenybírságokból fogják lehívni, amelyeket a vállalatoknak fizetniük kell, ha nem tartják be az uniós szabályokat. Ezt eddig a tagállamok kapták meg, pontosabban levonták a befizetendő hozzájárulásból, mostantól azonban ez az összeg az uniós költségvetésben marad.
A tagállami vezetők júliusi megegyezése értelmében az unió következő hétéves költségvetése 1 074 milliárd euró lesz. Most azonban a tagállamokat képviselő ET-elnökség és az EP abban állapodott meg, hogy
12,5 milliárd euró kiegészítő támogatás mellett további 2,5 milliárd eurót átcsoportosítanak az olyan kiemelt programokra, mint az egészségügyi fejlesztéseket tartalmazó EU4Health, az Erasmus+, vagy a kutatás-fejlesztést finanszírozó Horizon Europe.
A kompromisszumos megállapodás ezek alapján megháromszorozza az uniós egészségügyi programra jutó forrást, az Erasmus+ számára pedig egyévnyi forrással többet juttat, és biztosítja, hogy a kutatásra szánt összegek folyamatosan emelkedjenek.
A most elfogadott intézményközi megállapodás kitér az uniós költségvetési ellenőrzések fokozására is. A EP-közlemény szerint az uniós költségvetés kiadásaival kapcsolatban a parlament ragaszkodott ahhoz, hogy a három uniós döntéshozó-, végrehajtó intézmény rendszeresen ülésezzen annak érdekében, hogy értékelje a pénzeszközök felhasználását. Kiemelték, hogy a kiadásokat átlátható módon kell felhasználni, és a Parlament a Tanáccsal együtt ellenőrizni fogja a korábban elfogadott tervektől való esetleges eltéréseket.
Megállapodtak abban is, hogy a Parlamentnek megerősítik a szerepét a helyreállítási finanszírozás ellenőrzésében és szigorúbb rendelkezéseket biztosítanak a biológiai sokféleség és a nemek közötti egyenlőség tekintetében.
Mindez még korántsem jelenti azt, hogy zöld utat kapott a következő EU-büdzsé és a helyreállítási alap. Az uniós intézmények ugyanis a források kifizetését jogállamisági mechanizmushoz kötnék, míg Lengyelország és Magyarország emiatt vétóval fenyeget. Arról már korábban írtunk, hogy ha a magyar parlament nem szavazza meg, hogy a helyreállítási alap finanszírozásához az EU hitelt vegyen fel, akkor lehetetlenné válik a járvány okozta károk ellensúlyozására szánt 750 milliárd eurós csomag aktiválása. Orbán Viktor a jogállamisági feltételrendszer miatt vetette fel ezt a lehetőséget és erről tájékoztatta az EU és a tagállamok vezetőit is.
