Az osztrák kancellár nem akarja hagyni, hogy párhuzamos társadalmak működjenek Ausztriában

Kurz: Kompromisszumok nélkül kell harcolnunk szabad társadalmunk ellenségeivel

Bécsben csütörtökön a hétfői merénylet miatt rendkívüli ülést hívott össze az osztrák parlament. Ezen Sebastian Kurz kancellár azt mondta: problémás, hogy nem mindig áll rendelkezésre megfelelő jogi eszköz a szélsőséges iszlamisták és más, kockázatosnak ítélt személyek megfigyelésére és büntetésére.

Nem ismétlődhet meg, hogy egy dzsihadista visszatérve háborítatlanul él tovább Ausztriában csak azért, mert állítása szerint már nem vall radikális nézeteket – nyomatékosította Kurz. Szerinte szükség van az alkotmányvédelmi hivatal és a terrorelhárítási hivatal reformjára.

A Telex friss híreit itt találja >>>

„Nem hagyhatjuk, és nem is fogjuk, hogy osztrák földön párhuzamos társadalmak működjenek, amelyek gyűlölnek minket” – hangoztatta, barbároknak nevezve az ártatlanokat gyilkoló szélsőségeseket.

„Teljes elszántsággal és kompromisszumok nélkül kell harcolnunk szabad társadalmunk ellenségeivel” – mondta, de megjegyezte, hogy nem szabad megosztani a társadalmat, és a törésvonal nem a keresztények és a muszlimok vagy az osztrákok és a migránsok között húzódik.

Kurz beszédét egyperces néma csend előzte meg.

Egy magányos terrorista négy emberrel végzett és több mint húszat megsebesített Bécs belvárosában hétfő este.

A németek is iszlamista terrortámadásokra készülnek

Az utóbbi hetekben Európában elkövetett iszlamista merényleteket utánzó terrortámadások történhetnek Németországban, ezért fokozott ellenőrzés alá kell vonni az ismert közveszélyes iszlamistákat – mondta a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője.

Thomas Haldenwang az ARD-nek azt mondta, hogy az iszlamista terror változatlan erővel, az utóbbi években megfigyelt magas intenzitással fenyegeti Németországot.

„Minden egyes nap azzal kell számolni, hogy iszlamista merénylet történik Németországban” – idézte az MTI belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjét.

Haldewang megjegyezte, hogy 2017 óta nem volt nagyszabású iszlamista terrorcselekmény Németországban, de több merénylettervet is a biztonsági szervek akadályoztak meg.

Az utóbbi hetek merényletei szerinte a Mohamedet ábrázoló karikatúrák miatti vitákra vezethetőek vissza. A téma a németországi szélsőséges iszlamisták körében is felkavarta az érzelmeket, élénk diskurzus és a franciaországi hittársak iránti szolidaritás kinyilvánítása figyelhető meg. Ezért fokozni kell az ismert közveszélyes iszlamisták ellenőrzését, mert egész biztosan vannak, akik a támadások utánzását fontolgatják. A nemzetbiztonsági szolgálat 2060, Németországban élő embert tart nyilván erőszakra hajlamos szélsőséges iszlamistaként, köztük 620 közveszélyest, akiket fokozott megfigyelés alatt tartanak.

A közelmúltban Párizs mellett, Nizzában és Bécsben is történt merénylet. Utóbbit az Iszlám Állam vállalta magára. Haldewang szerint az Iszlám Állam súlyos területi, szervezeti és személyi veszteségek után igyekszik újjászervezni magát, és új vezetése is azzal a szándékkal lép fel, hogy csapásokat mérjen a nyugati világra.