A techcégek miért Bident támogatják, ha épp a demokraták akarják őket feldarabolni:

A cím olvasói kérdésként érkezett hozzánk, és elsőre valóban ellentmondásosnak tűnhet, hogy miért támogatják a Szilícium-völgy urai az őket rendszeresen hangos kritikával illető demokraták elnökjelöltjét.

De kezdjük az elején: tényleg Joe Bident támogatják a techcégek?

A nyilvános kampányadományok alapján a Szilícium-völgy egyértelműen Biden mellett tette le a voksát: a nagy techcégek és dolgozóik a demokrata jelölt legnagyobb támogatói között szerepelnek: a Google-anyacég Alphabet, a Microsoft, az Amazon, az Apple és a Facebook foglal el hétből öt helyet Biden donorlistájának tetején. A legbőkezűbb Alphabet mint cég, illetve a munkatársai összesen 3,7 millió dollárt (1 148 millió forintot) adományoztak a Biden-kampánynak, míg ugyanők a republikánus Donald Trumpnak csak 69 ezer dollárt (21 millió forintot) adtak. A Wired számításai szerint a legnagyobb techcégek kampányadományainak 95 százaléka ment Bidennek – és egyébként jóval több, mint négy éve a szintén demokrata Hillary Clintonnak.

De mi lehet ennek az oka? Nézzük a legfontosabb okokat röviden!

Egyrészt Trumpnak elég rossz velük a viszonya:

• Az Amazon-vezér Jeff Bezossal személyesen is feszült közöttük a hangulat, de az elnök rendszeresen vádolja a jobboldali vélemények cenzúrázásával a Facebook-Twitter-Google triót. Május végén pedig Trump elnöki rendelettel próbálta visszavágni – valószínűleg sikertelenül – a közösségi oldalak legfontosabb jogi védelmét adó szabályozást, gyakorlatilag ellehetetlenítve a tartalommoderálást.
• A bevándorlási korlátozások is erősen érintik a szektort, a nemzetközi munkaerő-áramlásra nagyban támaszkodó techcégek ezért nem örültek az olyan lépéseknek sem, mint a dolgozóik által gyakran használt vízumtípus nyári felfüggesztése.
• A Kína elleni kereskedelmi háború is rányomta a bélyegét a bevételeikre. Ez utóbbi terén egy esetleges Biden-kormánytól sem feltétlenül várható radikális enyhítés – nagyobb kiszámíthatóság viszont igen.

Másrészt az igaz, h most nagyon erős trösztellenes hangulat van Washingtonban, de ez nem korlátozódik a demokratákra, valamiféle versenyjogi szigorítás mindenképp a levegőben van. Múlt héten pedig épp a Trump-adminisztráció indította az elmúlt két évtized legnagyobb trösztellenes eljárását a Google ellen, és a Facebookkal szemben is hónapok óta érik már hasonló lépés.

Harmadrészt a Szilícium-völgy már így is megnyugodhatott némileg, mert a radikálisabb demokrata jelöltek, mint Bernie Sanders, illetve legfőképpen a kifejezetten a nagy techcégek feldarabolásával kampányoló Elizabeth Warren, már kikerültek a képből, Biden pedig – noha kifejezetten a techszektort érintő terveiről keveset beszélt – náluk várhatóan jóval mérsékeltebb álláspontot venne fel ezen a területen.

Negyedrészt Biden alelnökjelöltje, Kamala Harris San Franciscó-i kerületi, majd Kalifornia államügyészeként, később az állam szenátoraként kifejezetten jó viszonyt ápol a Szilícium-völggyel, sőt a felemelkedését is nagyban köszönheti az innen érkező befolyásos támogatóknak. Így az ő személye is segíthetett megnyitni a techszektor prominenseinek pénztárcáját – és feltehetően abban bízhatnak, hogy hogy egy győzelem esetén a Fehér Házban is könnyebben hallanák meg a szavukat.