Ismét több tízezer ember vonult utcára vasárnap Minszkben annak ellenére, hogy a hatóságok korábban arra figyelmeztettek, készek éles lőszert is bevetni. A tüntetők a belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko lemondását, valamint tiszta és szabad választások kiírását követelik, írja az MTI.
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint több mint 30 ezren vesznek részt a Lukasenko elnök elleni demonstráción. Mintegy ötven embert már őrizetbe vett a rendőrség. Ezúttal nem Minszk belvárosban, hanem a város egyik déli, gyárakkal teli negyedében gyűltek össze a tiltakozók.
Hétfőn a belügyminisztérium közölte, hogy a rendőrség „szükség esetén” kész éles lőszert bevetni a tüntetők ellen. Az Állambiztonsági Bizottság (KGB) vezetője pedig szombaton kijelentette, hogy tudomásuk van arról, hogy provokáció készülődik az ország destabilizálása érdekéből.
Belaruszban két hónapja folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Alekszandr Lukasenko ellen, akit széles körben azzal vádolnak, hogy elcsalta az augusztusi elnökválasztást. A tüntetéshullámban már többen meghaltak, a biztonsági erők brutális fellépése miatt százak sebesültek meg, és nagyjából 13 ezer embert vettek őrizetbe.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.
Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.
Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.
Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.
(Borítókép: Tüntetők Minszkben 2020. október 18-án. Fotó: AFP)
