Ismét több tízezer ember vonult utcára vasárnap Minszkben Alekszandr Lukasenko belarusz elnök lemondását, új, tiszta és szabad választások kiírását és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve.
Az 1995 előtti nemzeti lobogókat lengető tömeg dobszóra vonult azokhoz a börtönökhöz, ahol feltételezésük szerint a politikai okokból bebörtönzött embereket fogva tartják. A hatóságok vízágyút is bevetettek a tiltakozók ellen, és rengeteg embert őrizetbe vettek.
A Reuters hírügynökség tudósítása szerint Minszk bevárosában fegyveres, fekete sisakos rendőrök zártak le utcákat, és a fehérorosz fővárosban dél tájban leállt a mobilinternet-szolgáltatás. A tiltakozók Telegram-csatornáikon ezért arra kérték az embereket, hogy nyissák meg wifi-hálózataikat számukra, számolt be az MTI.
Pár napja a Telex újságírója Minszkben járt, kollégánk helyszíni tudósítását itt lehet elolvasni.
Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.
Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.
Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.
Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.
(Borítókép: Egy rendőrségi vízágyúval farkasszemet néző belarusz tüntető Minszkben, 2020. október 4-én. Fotó: Reuters)
