Az USA is szankciókkal sújt több belarusz tisztségviselőt

2020. október 02. – 19:34

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az EU büntetése után az amerikai kormányzat Belarusz nyolc tisztségviselőjét, köztük a belügyminisztert sújtotta szankciókkal – írja az MTI.

Az USA szerint a szankcióval sújtottak, köztük Jurij Karajev belügyminiszter és helyettese irányították az augusztusi választások után tüntetők elleni erőszakos fellépést. A büntető intézkedések érintettjei között van a belarusz választási bizottság két tisztségviselője is.

„Az Egyesült Államok és nemzetközi partnereink egységesek abban, hogy fizetniük kell azoknak, akik éveken keresztül aláásták a belarusz demokráciát”

– fogalmazott a közleményt aláíró Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

Az amerikai döntést azt követően jelentették be, hogy az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Kanada hasonlóképpen szankciókat hozott a belarusz választási csalásokért és a választások utáni emberi jogi visszaélésekért felelősnek tartott tisztségviselőkkel szemben. Az USA mindig is azt hangoztatta, hogy az Európai Unióval egyeztetve kívánja meghozni a döntését, amelyet végül az EU pénteki bejelentése után hozott nyilvánosságra.

Az amerikai szankciók a gyakorlatban azt jelentik, hogy az érintettek esetleges amerikai vagyonát, köztük bankszámláikat befagyasztják, és az amerikai üzleti élet szereplőinek megtiltanak bárminemű kapcsolatot velük.

Az Egyesült Államokba egyébként 2006 óta szankciók vannak érvényben Alekszandr Lukasenko belarusz elnök és fia ellen.

Ellenszankciót vezet be Belarusz és Oroszország

Nem sokkal később már jött is a reakció, Belarusz ellenszankciókat vezetett be az Európai Unióval szemben, amelyhez csatlakozott Oroszország is.

A belarusz külügyminisztérium közlése szerint listát állítottak össze azokról, akik nem léphetnek be az ország területére, de a lista nem nyilvános. Mint fogalmaztak, „a szankciós lendkerék további pörgetésének” súlyos következményei lehetnek, azzal fenyegetőznek, hogy Belarusz akár meg is szakíthatja diplomáciai kapcsolatait az EU-val, és kiléphet a közös programokból.

Az orosz hírügynökség arról számolt be, hogy az EU-val szembeni belarusz szankciókhoz Oroszország is csatlakozik a szövetségi vállalásokkal összefüggésben. „Ahelyett, hogy konstruktív szerepet játszana, és hozzájárulna a belarusz helyzet stabilizálásához, az Európai Unió úgy döntött, hogy az ügyet azokra a tagállamokra bízza, amelyeknek célja, hogy tovább élezzék a belarusz belpolitikai helyzetet. Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy gondolja át egy ilyen irányvonal veszélyes következményeit” – fogalmazott közleményében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az MTI beszámolója szerint.

Az ügy előzménye, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban közölte, az uniós szankciós listán mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában. Alekszandr Lukasenko nincs a listán, de az EU figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat, tette hozzá.

Két hónapja tiltakoznak

Tiltakozási hullám indult Belaruszban augusztus 9-én, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.

Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.

Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.

Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.