Visszavonták a külföldi tudósítók akkreditációját Belaruszban

2020. október 02. – 16:38

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A „Fehérorosz Köztársaság információs szuverenitásának biztosítása” érdekében visszavonták a külföldi tudósítók akkreditációját Belaruszban. Ezt az ország külügyminisztériuma jelentette be csütörtökön. A közlemény szerint az újságíróknak új engedélyt kell kérniük, ha az országban szeretnének dolgozni. A kérelmeket hétfőtől kezdve egy új bizottság vizsgálja, azt ígérik ugyanakkor, hogy az ügyintézési folyamaton gyorsítanak.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a külföldi újságírók munkáját korlátozzák vagy teljességgel ellehetetlenítik Belaruszban az augusztus közepén indult tiltakozási hullám kezdete óta. Augusztus végén többek közt az AFP, a BBC, a német közszolgálati televízió és az amerikai Szabad Európa Rádió (Radio Liberty) tudósítóitól vették el a sajtóakkreditációt a belarusz hatóságok. Anatol Glaz kormányszóvivő akkor azt mondta, hogy a döntést a szélsőségesség- és terrorizmusellenes tárcaközi bizottság ajánlására hozták meg. Sajtóhírek szerint több tucat újságírót vettek már őrizetbe a belarusz hatóságok a demonstrációkon.

Az újságírók mellett a diplomatákat is folyamatosan támadják. Most a lengyel és a litván külügyminisztériumot szólították fel, hogy csökkentsék a Belaruszban működő diplomáciai képviseleteik személyi állományát a „káros tevékenységük miatt”. Anatolij Glaz szóvivő bejelentése szerint hétfőn hazarendelik a varsói és a vilniusi belarusz nagyköveteket, és ugyanezt javasolják Varsónak és Vilniusnak is.

Nem sokkal később reagált Linas Linkevicius litván külügyminiszter, kijelentette, hogy sem Litvánia, sem Lengyelország nem rendel haza a nagyköveteket, és nem csökkenti a nagykövetségek stábját. A külügyminiszter szerint egyelőre csak egy erre vonatkozó javaslatot hallottak a belarusz kormánytól. „Amennyiben ennek megfelelő döntés születik, úgy Litvánia és Lengyelország is meghozza a megfelelő intézkedéseket” – fogalmazott Linkevicius az MTI beszámolója szerint.

Pár napja a Telex újságírója Minszkben járt, a helyszíni tudósítást itt lehet elolvasni.

Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.

Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.

Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.

Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.