Szél Bernadett számításai alapján a kormány felzárkóztatási programjában lévő településeken rosszul áll az átoltottság
2021. augusztus 26. – 16:14
frissítve
A Fővárosi Kormányhivataltól kapott, védettségi kártyákra vonatkozó adatokat számolta tovább Szél Bernadett független országgyűlési képviselő: eszerint az állam szegényeket felzárkóztató stratégiájában szereplő települések nem állnak jól az átoltottsággal (egészét nézve 40%-on), a politikus szerint több oltóbuszra lenne szükség.
A továbbszámolásban Szél Bernadett az úgynevezett „Felzárkózó településekre” fókuszált (a kormány felzárkózási stratégiájáról, mely a szegénységben élők, köztük a romák integrációját célozza, ebben a cikkben írtunk). A számok alapján, mint a politikus írja, „rosszul áll a programba bevont 67 magyar település” átoltottságot nézve, a településeken élő
„76 500 lakosból 30 500-nak van védettségi igazolványa, ami 40%-os arány. A legalacsonyabb, 5% az arány Csenyétén, a legmagasabb, 66% a nógrádi Rimócon. Cserdiben pl. 40%, Tatárszentgyörgyön 42%, Tarnabodon 25% rendelkezik oltási igazolvánnyal.”
Mint írja, nemcsak ez a 67, hanem 300 „olyan település van, ami a kormány szándéka szerint elvileg idővel bekerül a felzárkóztató programba, itt pedig összesen 270-300 ezer ember él”. A képviselő kitér arra, hogy a kormány „oltóbuszos kampánya takaréklángon megy”, így azt a magasabb átoltottság érdekében
„pörgesse fel az oltóbuszos kampányt”, „ne öt busszal, hanem ennek többszörösével járja a településeket, szisztematikusan járják végig a hátrányos helyzetű falvakat, szegregátumokat”
– kéri Szél. „Az egy hónappal ezelőtti adatok szerint az öt oltóbusz segítségével 37 ezer embert oltottak be, és a Felzárkózó települések közül csak 7 helyen jártak: Nagybárkányban, Mátraverebélyen, Tarpán, Sárkeresztúron, Karancságon, Vizsolyban és Bagaméron” – teszi hozzá.
Korábban Szél arról írt, hogy az Emmitől és Rogán Antal minisztériumától hiába kérte el azokat az adatokat, hogy az ország egyes területein milyen a védettséggel rendelkezők aránya. A Fővárosi Kormányhivatalnál célba ért, ez a szerv postázza a védettségi igazolványokat szerte az országba. Több mint egy hét alatt dolgozták fel a megkapott adatokat.
Számításai alapján ekkor az jött ki, hogy a fentebb említett Csenyétén a legkisebb, Ipolytölgyesen pedig a legnagyobb az átoltottsági arány. Hogy ez hogy alakulhatott így, azt videónkban mutattuk be: