Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában bejelentette, hogy augusztustól a kormány lehetővé teszi a harmadik oltás beadatását Magyarországon.
A harmadik Covid-oltás, illetve a kevert típusú oltások lehetősége már hetek óta fel-felmerült a hazai szakértők nyilatkozataiban, és léteznek országok, ahol már meghoztak hasonló döntéseket. Mindjárt írjuk is, hogy hol, előtte azonban muszáj kicsit árnyalni a képet – egyelőre ugyanis sok helyen vitatott, hogy szükséges-e máris ilyen eszközhöz nyúlni a járvány elleni védekezésben.
Az ellen véd
A kevert, illetve a harmadik oltás bevezetését kiváltó legfontosabb ok jelenleg az Indiából indult delta vírusvariáns. Ez szédületesen gyorsan terjed, az európai járványvédelmi központ (ECDC) szerint augusztus végére az EU-ban már 10-ből 9 fertőzést a delta fog okozni. Ami azért aggasztó, mert ez ellen a variáns ellen egyes oltások kevésbé védenek – de a vakcinák megfelelő keverésével, illetve egy harmadik oltással javítható lehet a helyzet.
Ezek a hatékonyságvizsgálatok már a delta előtt és attól függetlenül is elkezdődtek. Egy júniusban publikált oxfordi tanulmány szerint például egy AstraZeneca-vakcina után beadott Pfizer-oltás kombinációja több antitestet eredményezett, mint két AstraZeneca-oltás. A Pfizer is készül a saját hasonló tanulmányával, valamikor augusztusban fogják publikálni. Ahogy a delta variáns egyre nagyobb gondot jelentett az elmúlt hónapokban, úgy került be egyre jobban e kutatásokkal kapcsolatos kommunikációba, nyilván nem függetlenül attól, hogy egy plusz oltáskör üzletileg jó lenne az érintett gyógyszercégeknek.
De hogy a vakcinagyártók érdekei mellett mások is felmerülnek, annak világos példáját lehetett látni múlt csütörtökön. Aznap jelent meg az AP-n egy cikk, amiben a Pfizer tudományos igazgatója, Mikael Dolsten közölt korai adatokat az említett, még nem publikált tanulmányból. Dolsten szerint egy harmadik dózistól 5-10-szeresére ugrik az antitestek száma a második dózis utáni szinthez képest. Az igazgató arra is kitért, hogy a tanulmány több országból gyűjtött adatai szerint a Pfizer „nagyon jól semlegesíti” a delta variánst, és megjegyezte, hogy a Pfizer augusztusban kérvényezni fogja az amerikai gyógyszerfelügyelettől (FDA), hogy engedélyezzék a harmadik dózis vészhelyzeti alkalmazását.
Korai lenne még?
Órákon belül megérkezett az FDA és az amerikai járványügyi központ (CDC) közös válaszközleménye, amiben közölték, hogy a szakhivatalok szigorú és alapos tudományos vizsgálat után hoznak majd döntést arról, kell-e harmadik dózis, és ez a vizsgálat „nem kizárólag a gyógyszergyártók adatain alapul”. Azt is leszögezték, hogy jelenleg a teljesen beoltott amerikaiak biztonságban érezhetik magukat harmadik oltás nélkül is. Ennek ellenére akadtak olyanok, akik saját úton megpróbáltak harmadik oltáshoz jutni – ennek kockázataira később a CDC egyik aligazgatója, Jay Butler egy keddi sajtótájékoztatón külön felhívta a figyelmet. Butler hangsúlyozta, hogy egyszerűen még nincs elég adat a harmadik dózis alkalmazásáról, így például a mellékhatásokról – írja a CNBC cikke. Sok beoltott tapasztalta azt, hogy a második adag mellékhatásai rosszabbak voltak az elsőnél – nem tudunk még eleget arról, hogy egy harmadik dózisnál mi várható.
Többek között ezt erősítette meg Soumya Swaminathan, a WHO vezető kutatója is egy hétfői sajtótájékoztatón, azt is kiemelve, hogy még a különböző vakcinatípusok keveréséről sincs elég adat. Emellett a CNBC által megszólaltatott szakértők etikai aggályokra is felhívták a figyelmet. Amerikában jelenleg a lakosság 48 százaléka van beoltva, és csak 68 százalék kapott legalább egy dózist. Az elnök egészségügyi tanácsadója, Anthony Fauci szerint egyszerűen még nem időszerű harmadik dózisról beszélni, amikor sokan még elsőt sem kaptak. Ráadásul a harmadik adag átgondolatlan bevezetése logisztikai nehézségeket is okozhat.
Világszerte még rosszabb a helyzet: a Föld lakosságának 25,8 százaléka kapott legalább egy dózist, de ebből csak 1 százalék él fejlődő országban. A WHO vészhelyzeti Covid-bizottsága csütörtökön azt közölte, hogy a harmadik dózis széles körű alkalmazása akadályozhatja a vakcinák igazságos globális elosztását, és megerősítette, hogy az ismert tudományos adatok egyelőre nem támasztják alá a harmadik dózis szükségességét.
Az amerikai példa és a WHO hozzáállása jól összefoglalja a harmadik dózissal kapcsolatos fenntartásokat: nincs elég ismeretünk a hatásairól, nincs elég ismeretünk a szükségességéről és globális etikai problémát jelent. Ettől még harmadik adagra jó eséllyel szükség lehet, hiszen újabb variánsok jelenhetnek meg, és az antitestek természetes módon megfogyatkoznak az idő múlásával – hogy harmadik oltás valószínűleg kelleni fog, azt több hazai szakember is jelezte már. De hogy ennek mikor jön el az ideje, abban nincs egyetértés.
Akik már meghozták a döntést
Hogy akkor miért használják mégis néhány országban máris a harmadik oltást vagy miért vannak ilyen tervek már a következő hetekre? Egyelőre részben szükségből, jellemzően veszélyeztetett csoportoknál, vagy olyan esetben, amikor egy vakcina nem idézte elő a kívánt védettséget a delta variánssal szemben. De olyan ország is akad, ahol már küszöbön az országos harmadikoltás-kampány. Lássuk a példákat, először azokat az országokat, ahol már ténylegesen oltanak:
Bahrein és Egyesült Arab Emírségek: Június elején bejelentették, hogy Pfizer-vakcinával felüloltják majd azokat, akik korábban Sinopharmot kaptak, mert náluk nem alakult ki megfelelő védettség a delta variánssal szemben.
Izrael: Az ország egészségügy-minisztériuma néhány napja bejelentette, hogy gyenge immunrendszerű vagy az eddigi oltásaikra gyenge immunválaszt adó polgárai kaphatnak harmadik oltást.
Oroszország: Július 1. óta kaphatnak harmadik oltást azok, akiket több mint fél évvel korábban kapták meg az oltásukat (ők jellemzően idősek). Az ország a növekvő esetszámra és halálozásra reagált ezzel, az elsők között vezetve be országos újraoltást.
Akik már rákészültek
Minden ország gondolkodik a harmadik dózison, a jelenleg tartózkodó Amerikában is készülnek oltási tervek. És bár az EU is túl korainak nevezte még annak eldöntését, hogy kell-e harmadik adag, a Pfizerrel és a Modernával kötött uniós szerződések kitérnek egy esetleges szükséges plusz vakcinadózisra. Egyes országokban viszont már a nagyon közeli jövőben várható döntés vagy legalábbis van konkrét dátum, az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze.
Dél-Korea: Júniusban a miniszterelnök bejelentette, hogy az ország újabb mRNS-vakcinakészletet rendel, hogy jövőre meg tudja kezdeni a harmadik oltás kampányát.
Egyesült Királyság: Egy június végi bejelentés szerint az idősek és a veszélyeztetett csoportok képviselői már szeptembertől kapnak harmadik oltást.
Franciaország: Macron elnök a héten bejelentette, hogy szeptembertől harmadik oltást kap 1,7 millió állampolgár – azok, akiket még az oltási kampány legelején, idén januárban vagy februárban oltottak be (ők jellemzően idősek).
Indonézia: Még nincs döntés harmadik adagról, de bármikor várható, a célcsoport a kínai Sinovac vakcinát kapott egészségügyi dolgozók. Közülük ugyanis sokan megbetegedtek a delta variánstól, sőt többen bele is haltak a kórba. Jelenleg is több ezer indonéz orvos és ápoló Covid-pozitív. A terv szerint Moderna lesz a harmadik dózis.
Németország: Az egészségügyi minisztérium július 1-jén bejelentette, hogy 2022-ben várható egy nagy oltási kampány harmadik adagból, és ehhez 204 millió dózis vakcina megrendelését tervezi.
Szingapúr: Az irigylésre méltó halálozási aránnyal bíró ország egészségügyi minisztere a kínai újévben, vagyis 2022 februárjában tervezi bevezetni a harmadik oltást.
Svájc: A 8,5 milliós lakosú ország eddig 43 millió adag vakcinát rendelt, ennek egy része már a télre tervezett harmadik oltásokat fedezi.
Thaiföld: Indonéziához hasonló a helyzet, az ország eleinte Sinovackal oltott, és most a kormány azt fontolgatja, hogy a járvány frontvonalában dolgozók mRNS-alapú harmadik oltást kapnak.
