A WHO szerint a harmadik oltás igazságtalan azokkal szemben, akiknek még egy sem jutott

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön „rendkívüli óvatosságra” intette tagállamait a koronavírus elleni védőoltások harmadik dózisának beadásával kapcsolatban, ami a szervezet véleménye szerint nem segíti elő a méltányosabb globális vakcinaelosztást sem, írja az MTI.

Arról, hogy kiknek és hol adnak harmadik Covid-oltást a világban, ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Miután Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában bejelentette, hogy augusztustól a kormány lehetővé teszi a harmadik oltás beadatását Magyarországon.

A harmadik Covid-oltás, illetve a kevert típusú oltások lehetősége már hetek óta fel-felmerült a hazai szakértők nyilatkozataiban, és léteznek országok, ahol már meghoztak hasonló döntéseket, de egyelőre sok helyen vitatott is, hogy szükséges-e máris ilyen eszközhöz nyúlni a járvány elleni védekezésben.

Didier Houssin, a WHO Covid-19-el foglalkozó vészhelyzeti bizottságának vezetője friss közleményében arra figyelmeztetett, hogy egyrészt a tudományos adatok „jelenleg nem igazolják” egy harmadik, megerősítő dózis beadásának szükségességét, másrészt az „növeli az egyenlőtlenséget is”: miközben számos fejlődő országnak még a fertőzés szempontjából legveszélyeztetettebb lakosait sem sikerült beoltatnia.

A globális járványhelyzet elemzése miatt csaknem háromhavonta ülésező testület azt is javasolta a tagállamoknak, hogy „komolyan vegyék fontolóra” a fizikai távolságtartásra vonatkozó intézkedések megtartását a növekvő esetszámok és a SARS-CoV-2 koronavírus jóval fertőzőbb, delta variánsának terjedése miatt.

A bizottság azzal a kéréssel fordult a kormányokhoz: támogassák a WHO-t azon felhívásának megvalósításában, hogy – a méltányosabb globális vakcinaelosztás által – az összes ország lakosságának legalább 10 százalékát be tudják oltani szeptemberre.

Mindeközben egy csütörtöki sajtótájékoztatón Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója arra kérte Kínát: biztosítson nagyobb fokú átláthatóságot a legelső koronavírus-fertőzöttekről szóló tájékoztatásokkal kapcsolatban. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint

„tartoznak a koronavírus-fertőzést elszenvedő emberek millióinak” azzal, hogy tájékoztatják őket a koronavírus eredetéről.

„Arra kérjük Kínát, hogy biztosítson átláthatóságot, és legyen nyitott, működjön együtt, különösen azáltal, hogy rendelkezésünkre bocsátja a nyers adatokat a világjárvány első napjairól” – jelentette ki a WHO főigazgatója Jens Spahn német egészségügyi miniszter társaságában, aki csatlakozott a felhíváshoz.

Ahogy arról többször is írtunk, egyre hevesebb a koronavírus-világjárványt okozó SARS–CoV–2 vírus eredete körüli vita. Laborból szökött, vagy magától ugrott át egy állatról az emberre? Természetes evolúcióval alakult ki, vagy a kutatók hozták létre? Kína próbálja elkenni a botrányt, vagy politikailag motivált támadások érik? Aki a mélyére akar ásni, annak hosszú és nehezen érthető tudományos vitákon kell átrágnia magát, miközben az egész témát gúzsba kötik a politikai érdekek. A Telex Gyorstalpalóban felidéztük, miről is szólnak ezek a viták, segítettünk eligazodni a laborszökevény-elmélet útvesztőiben. De vigyázat, így sem lesz egyszerű, és nem lesz a történet végén egy nagy, fekete-fehér igazság, csak kevésbé hangzatos tanulságok és sok bizonytalanság.

De vissza a WHO-ra: Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a vizsgálat első szakasza után – amelynek keretében nemzetközi szakértők látogattak a közép-kínai Vuhan városába, ahol az első eseteket feljegyezték – azt tervezik, hogy ismét nemzetközi szakértőket küldenek Vuhanba. „Folytatnunk kell a vizsgálatot, hogy megtudjuk, mi történt valójában, mivel ha megtudjuk, megakadályozhatjuk a hasonló válságokat a jövőben” – fogalmazott.

A WHO főigazgatója elismerte: „nagy a nyomás” annak az elméletnek a kizárására, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el – amely elméletet különösen az amerikai médiumok és hatóságok kapták fel –, de annak kizárására „részletesebb információkra van szükség”. Az etióp egészségügyi szakértő mindazonáltal elismerte, hogy „előfordulhatnak laboratóriumi balesetek”, és elmondta továbbá, hogy ő, aki a múltban immunológus szakértőként dolgozott hasonló létesítményben, szintén követett el hibát. „Fontos, hogy felülvizsgáljuk azt, ami a laboratóriumokban történt, és közvetlen információra van szükségünk arról, hogy milyen helyzet uralkodott ezekben a létesítményekben a világjárvány előtt és annak kezdetén” – hangsúlyozta.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz korábban nem kívánta nyilvánosan kommentálni a laboratóriumi eredetről szóló elméletet, sem a kínai hatóságok hozzáállását a vizsgálatokhoz, amelyek több hónapos késéssel kezdődhettek meg, és akadályokat gördítettek a WHO és egyéb ügynökségek szakértői elé.

A vírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésekre, és négy lehetséges forgatókönyvet hagyott nyitva, de a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. A misszió akkor annak lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból terjedt el, „nagyon valószínűtlennek” vélte. A WHO főigazgatója nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben.