MOK-titkár: Később kellett volna nyitni ahhoz, hogy az egészségügy fellélegezhessen

„Megint fordítva ülünk a lovon, nem úgy zajlik a nyitás, ahogyan azt célszerűnek látnánk, mert ahhoz, hogy az egészségügy fellélegezhessen, később kellett volna nyitni” – véli Svéd Tamás intenzív terápiás főorvos, a Magyar Orvosi Kamara elnökségének titkára, aki a 168 Óra hetilapnak adott interjújában örvendetesnek nevezte a beoltottak egye növekvő számát, de emellett azt is mondta, a védettek nagyobb arányára lenne szükség ahhoz, hogy megelőzhető legyen egy negyedik hullám.

Kitért arra is, hogy Budapesten már érezhetően csökken az intenzív osztályokon kezeltek és a lélegeztetett betegek száma (ez tetten érhető a napi járványadatokban is), és már országosan is kedvező a változás, de megjegyezte, hogy a korlátozások idő előtti lazítása ronthat a helyzeten, különösen, hogy teljes védelmet még a két adag dózis sem jelent.

Hozzátette, bizonyos paraméterekkel nem lehet pontosan számolni, így nem tudni, mikor jelenik meg egy olyan variáns, ami például ellenállóbb a vakcinákkal szemben. Ugyanakkor az egészségügy még egy jó darabig jelentősen terhelt lesz, hiszen az elmúlt bő egy évben számos vizsgálat, kontroll, betegségkutatás maradt el a járvány miatt. Svéd Tamás szerint ha a fent említett betegek gyógyítását nem tudják megkezdeni belátható időn belül, akkor még évekig magas lehet a Covid járulékos áldozatainak száma.

A magas halálozási adatokhoz Svéd szerint nagyban hozzájárult a magyar emberek általánosan rossz egészségi állapota is, és az egészségügy sem volt szerinte kellőképpen felkészülve a járványhelyzetre, már csak azért sem, mert „az utóbbi években többek közt éppen a járványügyi szervezés és védekezés rendszerét bontották vissza”. Úgy véli, az egészségügyi ellátórendszer megtépázva jön majd ki a járványból. Vélhetően ez anyagi szempontból is így lesz, mivel a kórházak beszállítóik felé fennálló adóssága már február végén is jelentős volt.

A MOK már többször kiállt az adatok átláthatósága, a transzparencia mellett, kiálltak a sajtó mellett is, amikor számos szerkesztőség, köztük a Telex is kérte egyebek mellett azt is, hogy engedjék be az újságírókat a kórházakba, hagyják, hogy az egészségügyi dolgozók nyilatkozzanak. Most Svéd Tamás a transzparencia hiányát a járványkezelés egyik legnagyobb hiányosságának nevezte. „A mélyszegénységben élő szegregátumokban például a hírek arról szólnak, hogy oda nem jutnak el az ismeretek, nem jut elég figyelem. Az emberek esetenként nagyon súlyos tünetekkel sem jutnak el a kórházba, otthon halnak meg.”