Súlyosabb megbetegedést okoz a koronavírus brit mutációja, és körülbelül öt évvel csökkent a kórházba kerülők átlagéletkora – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerda reggel az M1 aktuális csatornán, amit az MTI szemlézett. Szlávik János elmondta, a brit mutáns veszélyesebb variáns, ezért jut nagy szerep a védekezésnek. „Az elkövetkező néhány hétben mindenkinek nagyon kellene vigyáznia magára.”
A szakemberek megállapították, hogy a brit mutánsnál erőteljesebb a láz és a köhögés, a fejfájás és az ízületi fájdalom. Az infektológus szerint ez azt jelenti, hogy mutánsoknál változik a „klinikai kép”, ráadásul a brit variáns esetében nőtt a halálozás aránya is.
Szlávik János állításait igazolja, hogy a szerdai legfrissebb adatok szerint a kórházban lévők száma egy nap alatt 440-gyel 10 284-re nőtt. A lélegeztetőgépen lévők száma pedig százzal 1167-re. A 2. hullám csúcsán a kórházban ápoltak 8,5 százaléka volt lélegeztetőgépen, ez ma már 11 százalék fölött van. Ráadásul a járvány tavaly márciusi kezdete óta még soha annyian nem haltak meg egy nap alatt, mint kedden, a halálos áldozatok száma 195 volt – ezelőtt a legtöbben, 193-an december 5-én vesztették életüket. A brit mutáns gyorsabban terjed, mint a korábbi vad változatok, erre utalhat az, hogy kedden az új esetek aránya az új mintavételekhez képest igen magas, 25,3 százalék volt.
Frissítés: A koronavirus.gov.hu oldalon a reggeli adatok megjelenése után módosították a lélelegeztetőgépen lévők számát 1128-ra.
Szlávik szerint a fertőzésen átesettek hivatalos számát körülbelül hat-hétszeres szorzóval kell vizsgálni, hiszen ennyien lehetnek, akik nem is tudják, hogy korábban elkapták a betegséget.
„Azonban a koronavírusra jellemző, hogy újra lehet fertőződni, tehát nem tudjuk pontosan, mit jelent, ha valaki átesett rajta, hogy az mennyi ideig véd, melyek azok a mutatók, amelyek bizonyítják, hogy ők védettek vagy nem védettek a fertőzéssel szemben” – hangsúlyozta Szlávik János.
Az infektológus főorvos szerint bár a járvány folyamatos, dinamikus mozgásban van, már nem az a kérdés, hogy „mi fogunk győzni”, csak az, hogy mikor. Kérdésre elmondta azt is, az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását több országban is felfüggesztették, hogy megvizsgálják, van-e súlyos mellékhatása, okoz-e vérrögképződést. Magyarországon egyelőre nem volt olyan adat, amely ezt alátámasztotta volna.
Szlávik János felhívta a figyelmet arra, hogy a védelmi intézkedéseket az oltás beadása után is be kell tartani, hiszen néhány százalékban előfordulhat, hogy a beoltott ember is megfertőződik.
