Tényleg szovjet vakcinákon nőtt fel Orbán Viktor és Szijjártó Péter?

2021. március 12. – 06:37

Tényleg szovjet vakcinákon nőtt fel Orbán Viktor és Szijjártó Péter?
A diftéria-tetanus-pertussis elleni védőoltás 1990-ben kiadott tájékoztatójának fejléce

Másolás

Vágólapra másolva

Pénteken kapja meg a koronavírus elleni oltást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Amikor ezt a hét elején bejelentette, még nem tudta, melyik vakcinát kapja, de azt elárulta, hogy bár kész elfogadni bármit, amit a magyar szakértők engedélyeztek, leginkább az orosz Szputnyik V-nek örülne. A Hvg.hu-nak adott múlt heti interjújában ezt azzal indokolta, hogy úgy nőtt fel, hogy mindig a Szovjetunióból származó oltásokat kapott.

Hasonlóan érvelt Orbán Viktor miniszterelnök is még februárban:

„Azt szoktam mondani mindenkinek, hogy amikor a kommunizmus itt összeomlott, pontosabban összedöntöttük, 26-27 éves voltam. Eddigre az összes kötelező oltást megkaptam. Ez kivétel nélkül mind szovjet volt, és elég jól állok itt a lábamon.”

Elsőre logikusan is hangzik, hogy a rendszerváltás előtt minden magyarországi oltás szovjet vakcinával történt. De érdemes közelebbről is megnézni, mennyire áll meg a miniszter és a kormányfő érvelése.

Magyar testbe magyar vakcinát

Az utóbbi hetekben terjedni kezdett Facebookon egy „Hol hazugság van, ott hazugság van…” kezdetű szöveg, amely Ócsai Lajos A magyar oltóanyaggyártás története című 2020-as szakcikkére hivatkozva egy az egyben cáfolja a Nagy Szovjetvakcina-hipotézist. Ebbe a facebookos szövegbe azonban becsúszott némi pontatlanság is, nem az Ócsai-cikk, hanem annak rossz idézése miatt, illetve nem is adott teljes képet. Ezért inkább mi magunk jártunk utána a dolognak.

Az egyes vakcinák eredete korabeli védőoltási módszertani levelek (VML), illetve magyar oltástörténeti tanulmányok alapján követhető vissza. Az adatok összegyűjtésében Ferenci Tamás biostatisztikus, a Védőoltás blog szerzője volt a segítségünkre, aki rendelkezésünkre bocsátotta a történeti módszertani leveleket is.

Orbán Viktor 1963-ban, Szijjártó Péter 1978-ban született. Nézzük, milyen kötelező védőoltásokat kaptak meg, és mit tudunk arról, hol gyártották ezeket akkoriban!

Az öt akkoriban kötelező oltásból három tisztán hazai gyártmány volt:

  • A BCG-vakcinát az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) Gyáli úti BCG-laborja állította elő, ahogy az az 1979-es VML-ben is olvasható:
Védőoltási módszertani levél, 1979

A BCG egészen 2001 második félévéig volt hazai gyártású, akkor álltunk át a dán Statens Serum Institut vakcinájára.

  • A diftéria – tetanusz – teljes sejtes pertussis („Di-Per-Te”) oltást, illetve az újraoltásra használt Di-Te oltást a gödöllői Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet gyártotta. Ezt az 1974-es VML is rögzíti:
Védőoltási módszertani levél, 1974

Ezek az oltások egészen a 2006-os nagy oltásiprogram-reformig fennmaradtak, azóta viszont nyugati importból szerezzük be őket, ma már más betegségekkel kombináltan.

  • A feketehimlő elleni oltás szintén Gödöllőn, a Humán Intézetben készült. Erről tanúskodik az 1969-es VML is:
Védőoltási módszertani levél, 1969

Az utolsó természetes eredetű feketehimlős esetet 1977-ben, a legutolsó esetet – egy laborbalesetet – 1978-ban jelentették. Miután a védőoltással sikerült megszabadulni a feketehimlő rémétől, a világot 1980-ban minősítették hivatalosan is himlőmentessé, a magyar oltási programból pedig 1982-ben került ki végleg ez a vakcina.

Сделано в СССР

A maradék két oltás története valamivel kalandosabb.

  • A járványos gyermekbénulás (polio) elleni oltást eleinte szintén az OKI-ban gyártották, de a kérdéses időszakban már szovjet-magyar koprodukció, majd végül tisztán szovjet import is előfordult.

A polio ellen kezdetben a Jonas Edward Salk által kifejlesztett, elölt vagy inaktivált vírust tartalmazó és injekcióban beadandó oltóanyaggal oltottak, majd ezt váltotta fel Albert Bruce Sabin gyengített víruson alapuló vakcinája. Ez utóbbit szájon át adták be, ezért is kaphatta a Sabin-csepp nevet.

Berencsi György és társainak a poliovírusról írt 2013-as cikke ezt írja a tisztán magyar poliovakcina rövidre sikerült történetéről: „Időközben Magyarországon is létrejöttek a védőoltás termelés feltételei. Az OEK (akkoriban OKI) »C«️ épület 3. emeletén megépült a vakcina termelésre alkalmas steril laboratórium. A Salk (elölt) védőoltás termelését Koch Sándor vezetésével végezték. 4,5 millió adag vakcinát gyártottak 1958-ig. Amikor a Sabin »seed«️ vírusai rendelkezésre álltak, akkor folytatták a termelést az élő gyengített védőoltás termelésével, ami valóban hatékonynak bizonyult. A. B. Sabin minden Sabin intézményt meglátogatott, amelyiknek a »seed«️ vírust rendelkezésre bocsátotta. Az ő tanácsa volt, hogy a későbbiekben vásárolja az ország a tömény vírust Moszkvából, és csak a dozírozás történjék Budapesten.”

Koch Sándor Természet Világában megjelent visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az OKI Polio Laboratórium 1960 és 1962 között több mint 3 millió adag vakcinát állított elő. Később azonban, miután a védőoltással sikerült felszámolni a tömeges gyermekbénulást, úgy ítélték meg, hogy az akkor már mindössze évi 20 liternyi oltóanyagigény legyártásáért felesleges fenntartani egy nagy labort, így teljes egészében áttértünk a szovjet importra.

Ezt Ócsai Lajos cikke is megerősíti: „Először a Salk-, majd 1959-től a Sabin-vakcina termelése indult el. Sajnos a Sabin oltóanyag termelése nem volt hatékony az OKI-ban, ezért ezt az oltóanyagot a későbbiekben a Szovjetunióból szereztük be.”

A Sabin-csepp alkalmazásával 1992-ben hagytak fel részlegesen – amikor az első oltást inaktivált vakcinára cserélték –, és 2006-ban teljesen. Azóta csak az inaktivált oltóanyaggal oltunk, amely kezdetektől fogva nyugati import, bár ma már más betegségekkel kombináltan.

  • A kanyaró elleni oltás korabeli eredetéről kevesebb konkrétumot tudni, de Ferenci Tamás elmondása szerint ez is szovjet import volt.

Kezdeti kísérletek történtek a vírus Leningrad-4F törzsét tartalmazó oltóanyaggal is, amely A. A. Szmorogyincev leningrádi intézetétől származott. Ez a vakcina azonban erős lázreakciót váltott ki, így felhagytak a használatával. Ezután három vakcinát szerzett be az Egészségügyi Minisztérium egy összehasonlító vizsgálatra. Érdekes módon kipróbáltak nyugati készítményt is, az angol Glaxo – a mai GSK – Mevilin L nevű vakcináját; a legendás szovjet virológus, M. P. Csumakov moszkvai intézetében kifejlesztett vakcinát, illetve Szmorogyincev intézetének egy másik készítményét, a Leningrad-16 nevű vakcinát. A Nagy Magyar Kanyaróvakcina-teszt eredménye 1968-ban jelent meg a Gyermekgyógyászat című folyóiratban, a befutó pedig a Leningrad-16 lett. Ezt egyébként a mai Gamaleja Intézet, azaz a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina fejlesztőjének az elődje gyártotta.

Ez a vakcina egészen a rendszerváltásig maradt használatban – kivéve az 1988-as kanyarójárvány idejét, mert ekkor a szovjetek nem tudtak hirtelen megfelelő mennyiségű oltóanyagot szállítani, ehelyett nyugati importot sikerült szerezni. A kanyaró elleni oltás azóta is import, bár ma már más betegségekkel kombináltan.

Azaz az öt akkori kötelező oltásból három tisztán, egy részben magyar gyártmány volt.

Annyi engedményt azért tehetünk, hogy a kor sajátosságai miatt lehetett szovjet hatás módszertanban, gyártástechnológiában, de a vakcinák többsége esetében alapvetően hazai földön előállított, magyar termékekről volt szó.

Olyannyira, hogy a korabeli magyar vakcinagyártás kifejezetten nemzeti büszkeségnek tekinthető. Ennek gyökerei az 1920-as évekig nyúlnak vissza, és a hatvanas-hetvenes években nemzetközileg is említésre méltó oltóanyag-termelési tevékenységgel bírtunk – mondta Ferenci Tamás.

Nosztalgia és bizalomnövelés

Bizonyos esetekben nem is feltétlenül könnyű szétszálazni, mit tekintünk szovjet/orosz, és mit magyar vakcinának. Még novemberben felmerült például, hogy ne csak vásároljunk a Szputnyik V-ből, hanem licenc alapján beindítsuk a magyarországi gyártást is. Érdekes kérdés lett volna, hogy mennyiben tekinthető egy ilyen utángyártott vakcina orosznak, és mennyiben magyarnak. Ezen már nem kell gondolkozni, mert a dologból végül nem lett semmi, ma már inkább hazai fejlesztésű vakcinák gyártásának folyik az előkészülete.

Elképzelhető, hogy Orbán és Szijjártó egyszerűen rosszul emlékszik, és nem is lenne ez felróható nekik, hiszen nem tűnik annyira elrugaszkodott elképzelésnek, hogy a rendszerváltás előtti Magyarországra minden vakcina a Szovjetunióból érkezett volna.

De lehet, hogy a szovjetvakcina-nosztalgia csak a Szputnyik V-vel szembeni közbizalom növelését hivatott szolgálni, ahogy a kínai vakcinánál is többször hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy több tízezer vajdasági magyar kapta már meg, mire ideért, majd ő maga is ezt kapta meg. Ezek a gesztusok érthetőek is, mert korábbi felmérések szerint épp e két vakcina iránt a legalacsonyabb ma a bizalom Magyarországon, miközben fontos részei a hazai lakosság minél gyorsabb átoltását célzó oltási stratégiának.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!