Laborból szökött koronavírus hamis hírét vette át a teljes magyar megyei laphálózat

Laborból szökött koronavírus hamis hírét vette át a teljes magyar megyei laphálózat
Egy betegből izolált SARS-CoV-2 vírusrészecske transzmissziós elektronmikroszkópos felvétele. A kép a NIAID Integrált Kutatóintézetben (IRF) készült, a Maryland-i Fort Detrick-ben – Forrás: NIAID / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egy új tanulmány szerint a koronavírus minden kétséget kizáróan laboratóriumból származik – robbant a bombahír a hét közepén. A Telexnek nyilatkozó kutatók szerint azonban több súlyos probléma is van ezzel: az amerikai kutató feltevése köré kerekített statisztikai számítások semmit nem bizonyítanak, az érdemi állítása pedig tudománytalan és félrevezető. De még ennél is érdekesebb, hogy hogyan terjedt el a magyar médiában a szenzációs, de ellenőrizetlen állítás.

A napokban széles körben bejárta a magyar internetet a hír, hogy egy amerikai kutató minden elérhető információt összegyűjtött a világjárványt okozó koronavírus eredetéről, és egyetlen nagy elemzésben kiszámolta, mekkora a valószínűsége annak, hogy az természetes úton került át állatról emberre (zoonózis), illetve annak, hogy egy laborból szabadult ki.

„A bayesi elemzés minden kétséget kizáróan arra a következtetésre jutott, hogy a SARS-CoV-2 nem természetes zoonózis, hanem laboratóriumi eredetű”

– állítja az elemzést végző Steven Quay, aki egyébként valóban tudós ember, a Michigani Egyetemen doktorált, megfordult az MIT-n, a Harvardon és a Stanfordon is, és több gyógyszerszabadalom is kötődik a nevéhez.

A tanulmánya január 29-én jelent meg a Zenodo nevű oldalon, amelyre a magyar híradások tudományos lapként hivatkoznak, de valójában egy olyan weboldal, ahová bárki feltöltheti bármilyen tudományosnak gondolt irományát, akármilyen formai vagy tartalmi ellenőrzés nélkül.

Quay 26 tényezőt – ahogy ő nevezi, bizonyítékot – vizsgált meg, ezeket vetette össze a SARS-CoV-2 két lehetséges eredetével, és állapította meg, hogy 99,8 százalék annak az esélye, hogy a vírus laborból származik. Ez eléggé figyelemre méltó kijelentés, hiszen a tudomány mai elfogadott állása szerint minden ismert bizonyíték egyértelműen azt támasztja alá, hogy a vírus természetes eredetű. Ezért megkérdeztünk egy statisztikust és egy virológust, hogy mit gondolnak a tanulmányról.

A statisztikát nyugodtan el is felejthetjük

Quay tanulmányának már a címében is szerepel, hogy bayesi statisztikai elemzéssel készült, ezért megkérdeztük Ferenci Tamást, az Óbudai Egyetem biostatisztikusát, hogy ez mit jelent, és mi következik belőle.

Anélkül, hogy módszertani mélységekbe merülnénk, nézzük a megközelítés lényegét a konkrét tanulmány szempontjából. Quay fogott egy kiinduló feltevést arról, hogy mennyi a zoonózis valószínűsége, és mennyi azé, hogy a vírus laborból szabadult el. Ezután sorra vette a különböző bizonyítékokat – azt a bizonyos 26 tényezőt –, és mindegyiknél megnézte, hogy mennyire kompatibilis a vírus eredetéről szóló két lehetséges elmélettel – azaz hogy melyik elmélet esetén fordulhat elő nagyobb valószínűséggel. Amelyik bizonyíték nagyobb eséllyel fordulhatott elő zoonózis esetén, az ennek a valószínűségét növelte, a laboreredetét pedig csökkentette, és fordítva. A kiinduló feltevés az volt, hogy 98,8 százalékos valószínűséggel zoonózisról van szó, de minden tényező végigvétele után ez az arány megfordult, és Quay végül 99,8 százalékkal a laboreredetet hozta ki győztesen.

„Ezek a számok nem sokat adnak hozzá a dolog igazságának megítéléséhez, mert ha jobban megnézzük, a 26 bizonyítékból egy az, ami igazán számít: a diverzitás hiánya. Ez az egyetlen egy lépés a zoonózis 80 százalékos valószínűségét leviszi 30 százalékra. De igazából még ennél is durvább a helyzet, mert a szerző azt írja, hogy ez a bizonyíték gyakorlatilag inkompatibilis a természetes eredettel, pont. Ez viszont azt jelenti, hogy ha szó szerint követné a saját eljárását, akkor ezen a ponton nullába állna a természetes eredet valószínűsége, és 100 százalékba a laboratóriumból kiszabadulás valószínűsége, 84 tizedesjegy pontossággal. Csakhogy azt mondja, hogy ilyen esetekben sem megy egy bizonyos százalék alá, mert direkt konzervatívan számol. De igazából inkább arról lehet szó, hogy így tartja fenn annak a látszatát, hogy ennek a számolgatásnak bármiféle értelme van” – mondta Ferenci Tamás.

„Ez nem azt jelenti, hogy a szerzőnek biztosan nincs igaza, csak azt, hogy ezeket a konkrét számokat, illetve a 26 bizonyítékból 25-öt nyugodtan el lehet felejteni. A cikk valójában azt állítja, hogy az bizonyítja a vírus laboratóriumi eredetét, hogy hiányzik a diverzitása. Ez a 193 oldal lényegében arra az egy kérdésre redukálható, hogy igaz-e ez az okfejtés.”

Ferenci hangsúlyozta, hogy a vírus diverzitásáról (azaz a genetikai változatosságáról) szóló állítás hitelét ő nem hivatott megítélni, de az kijelenthető, hogy ezek a statisztikai számítások se valószínűbbé nem teszik, hogy ez a hír igaz, se valószínűtlenebbé. Mint megjegyezte, erre a megállapításra jutott a világ egyik legismertebb bayesi statisztikusa, Andrew Gelman is a tanulmánynak szentelt blogbejegyzésében: „Nem hiszem, hogy bárkinek komolyan kéne vennie a cikkben szereplő bayesi analízist. Azok az 1,2 és 98,8 és 0,2 és 99,8 százalékok a hatodik oldalon teljesen önkényesnek tűnnek. A cikk állításainak az értékeléséhez érdemes rögtön a biológiai és epidemiológiai állításokra rátérni [...] a bayesi résznek nincs semmi értelme” – írta Gelman.

Steven Quay – Forrás: Youtube

Még nem ismert a rokonság, de ez nem azt jelenti, hogy nincs

Azok után, hogy leválasztottuk a gombról a hozzávarrt kabátot, nézzük meg azt a bizonyos kulcstényezőt, a vírus genetikai sokszínűségét leíró diverzitást. Quay nagyjából azt állítja, hogy a vírus azért nem lehet természetes eredetű, mert nincsenek rokonai, és még mindig nem tudjuk, pontosan hogyan ugrott át állatról emberre. Pedig a korábbi nagyobb járványokat okozó emberi koronavírusok, a SARS és a MERS esetén ennyi idő alatt ez már kiderült. Minderről Kemenesi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem virológusát kérdeztük.

Kemenesi szerint Quay megállapításai teljes félreértésen alapulnak.

Két fő problémára mutatott rá. Egyrészt nem sok értelmét látja annak, hogy az új koronavírus fejlődéstörténeti mintázatát a MERS-ével hasonlítsuk össze. A MERS teljesen más, sporadikus mintázatot követ: a tevéknél ma is endemikus (azaz folyamatosan jelen van bennük), és újra és újra átugrik az emberre. Ezek az újabb és újabb leágazások pedig értelemszerűen sokkal nagyobb diverzitást jelentenek.

A másik probléma, hogy Kemenesi szerint Quay összemossa azt, hogy nem ismerjük a SARS-CoV-2 minden rokonát, azzal, hogy nincs is neki több. Ezért téves az a következtetése is, hogy a vírusnak nincs elég rokona, tehát nem lehet természetes. Az is teljesen alaptalan állítás, hogy a MERS-nél vagy az első SARS-nál gyorsabban felderítették volna a vírus pontos eredetét, valójában az a munka is hosszú éveken át tartott.

Valójában tehát a filogenetikai adatok nem azt bizonyítják, hogy laboratóriumi eredetű a vírus, hanem azt mutatják, hogy még hiányosak róla az ismereteink, mert bizonyos rokonait még nem fedeztük fel. Éppen a legfontosabb láncszemek hiányoznak még, amelyek a denevérek SARS-szerű koronavírusai és a most terjedő vírus között állnak. De ez valójában teljesen természetes, ez a munka most folyik, az Egészségügyi Világszervezet kutatócsoportja is ezért utazott Vuhanba. A SARS-CoV-2 filogenetikai mintázata pont olyan, mint amilyet egy hasonlóan viselkedő vírustól várhatnánk – mondta a maga is denevér-koronavírusokat kutató Kemenesi, aki szerint ezek az adatok egyáltalán nem mondanak ellent a természetes eredetnek.

„A filogenetikai elemzések nagy óvatossággal kezelendőek, alapszabály ugyanis, hogy a jelen ismereteket tükrözik – egy ezzel foglalkozó kutatónak ez alapvető. Például ha az ember filogenetikai törzsfájáról lehagyom a főemlősöket, akkor a következtetésem lehet az, hogy az ember az egértől származik. Ami igaz is lesz abban a viszonylatban, de ez nem valamiféle laboratóriumi manipulációt vagy közvetlen egér-ember evolúciós ugrást jelent, hanem egy útvonalat, aminek néhány láncszeme még nem ismert. Jelenleg a SARS-CoV-2 is itt tart, ahogy a SARS és MERS is egy ideig így állt. De a hiányzó láncszemek nem jelentik azt, hogy nincs ott a természetben a részleteket megmutató közelebbi evolúciós ős, magyarán a vírus közvetlen eredetét feltáró variánsok. Tágabb eredetét már megmutatják a Délkelet-Ázsiában előforduló denevér-koronavírusok bizonyos csoportjai, és ismerjük pontosan, hogy milyen mechanizmusok és milyen változások hozhatják némelyiket az emberi populációra. Két példát – a SARS-t, és a MERS-t – már megéltünk” – mondta Kemenesi.

Nem tudomány, vélemény

Kemenesi Gábor szerint egyébként az egész tanulmány tudományossága megkérdőjelezhető. Bár a szerző olyan fogalmakkal dobálózik, mint a bayesi analízis vagy a diverzitás, azt nem írja le, milyen szempontrendszert követ, és miért pont azokat a bizonyítékokat nézte, amiket. Az egész írás szétfolyik, össze-vissza ugrál genetikai okfejtések és olyan adatok között, mint a védőruhák lyukassága, a kórházak távolsága a laboroktól, vagy a vuhani metró térképe – amelyek nagy részéről, mint láttuk, később kiderül, hogy még a saját számításai szerint sincsen semmi jelentősége.

A Vuhanban található piacot egy évvel ezelőtt zárták le, ekkor halt meg az új koronavírus első áldozata, egy 61 éves férfi 2020. január 8-án – Fotó: Noel Celis / AFP

„Egy tudományos publikációt leközölni nem egyszerű dolog, független bírálatoknak kell megfelelni. Pont ez hivatott meggátolni azt, hogy baromságok megjelenjenek tudomány címszó alatt. Ez egy világrengető bemondás, ha tudományos igényű bizonyítás lenne mögötte, akkor várná a Nature és a Science” – mondta Kemenesi Gábor.

„Jelenleg csak a természetes eredetre vannak tudományos bizonyítékok. Ha bárki talál a genomban furcsa mintázatokat, és ezt tudományosan alá tudja támasztani, akkor publikálja, és azt fogom mondani, hogy igen, van húsz bizonyíték a természetes eredetre, meg most már egy a laborosra. De ez, amit most publikáltak, nem bizonyíték, hanem elemzésnek tűnő vélemény.”

Kis magyar hírevolúció

Bár néhány, jellemzően áltudományos szenzációkban utazó kisebb oldalon is feltűnt a koronavírus laboratóriumi eredetének bizonyításáról szóló hír, a tömeges magyarországi terjedése a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kormányközeli médiabirodalomnak köszönhető – ami egyben rá is mutat a KESMA-univerzum súlyos szakmai sérülékenységére. Az ország egy kaptafára készülő 19 regionális lapjának mindegyike beszámolt róla az online kiadásában, a központosításnak köszönhetően betűről betűre ugyanúgy (mi a Kisalföld vonatkozó cikkébe futottunk először bele). Érdekes módon a KESMA klasszikus ijesztgetős bulvárban utazó képviselői, mint a Ripost, a Metropol vagy a Bors, nem írták meg. Megtette viszont az alapítványon kívüli, de a kormányt szintén feltétel nélkül támogató Pesti Srácok.

Mindegyik cikkben szerepel, hogy az Associated Press neves amerikai hírügynökség is beszámolt az eredményről. Ez látszólag legitimitást adna a sztorinak, de az egyetlen linkelt forrás minden cikkben a szintén KESMA-s Origo cikke, ami a sztori magyarországi terjedésének epicentruma, cikkünk írásakor több mint 4200 facebookos interakciónál tartott. (Az már tényleg csak apró érdekesség, hogy az EgészségKalauz nevű oldal cikke ugyanerről az MTI-t jelöli meg forrásként, de valójában az állami hírügynökség – szerencsére – nem számolt be a sztoriról.)

A „közölte az Associated Press” fordulat az Origo cikkében is szerepel, de link itt sincs hozzá, szerepel viszont a cikk végén két forrás is: magán a tanulmány linkjén kívül az orosz állami Sputnik News francia kiadásának a cikke. Itt egyébként már szerepel az AP linkje is, igaz, hibásan. És ekkor, a láncolat végére érve derül ki, hogy valójában nem a tekintélyes amerikai hírügynökség szerkesztőségi cikkéről van szó, hanem egy fizetett PR-cikkről, amelynek a tartalmához az AP-nek semmi köze, ahogy ezt a cikk elején egyértelműen fel is tüntetik. (Más kérdés, hogy mennyire etikus ilyen érzékeny témában ilyen kétes hitelű tartalmat fizetett cikként befogadni.) Az olvasóktól persze nem várható el, hogy végigzongorázzák mindezt, ha szembejön velük egy cikk egy megyei lapban. A cikk íróitól már inkább.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az AP oldaláról eltűnt a PR-cikk, ezért a fenti linken már nem olvasható, de az internet megőrizte, itt lehet megnézni.