Napi 1500 forintból élt, és rovarirtónak is elment volna a koronavírus vakcina fejlesztésén dolgozó magyar tudós

2021. január 27. – 20:27

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus elleni vakcinán Karikó Katalin mellett dolgozó Boros Gábor biokémikus élete sem volt fenékig tejfel Magyarországon: volt, hogy feleségével és kisgyermekével napi 1500 forintból éltek, és amikor elvesztette munkáját, pizzafutárnak és rovarirtónak is elment volna – olvasható a Szabad Európán megjelent portréban.

A Biontech alelnöke, Karikó Katalin mellett Boros Gábor ma a világ egyik legsikeresebb kutatójának számít. Ahogy Karikó Katalinnak, úgy Borosnak sem voltak könnyű a pályája eleje Magyarországon.

Boros a Debreceni Egyetemen végzett biológusként, de kutatói karrierje mindig megakadt, mert minden témavezetőjével megszakadt a munkakapcsolata: az egyik külföldre ment, a másik nem tudott állást kínálni neki, a harmadik szülési szabadságra távozott.

Miután az egyetem a fiatal doktorandusz mellé nem rendelt ki újabb tanárt, Boros egy évig egyedül dolgozott, autodidakta módon tanult meg mindent a legújabb módszerekről. Később egy olyan professzor mellett dolgozott az Infektológiai és Gyermekimmunológiai Intézetben, akivel nem értették meg egymást, semmiben nem egyezett a véleményük. Ebből sok megalázó helyzet származott. A professzor végül kirúgta Boros Gábor asszisztensként dolgozó feleségét az intézetből, pár hónap múlva a fiatal kutató is felmondott.

A fiatal pár munkanélküli lett. A kutató különböző laborokba jelentkezett, de sehol nem volt hely. Később már pizzafutárnak és rovarirtónak is elment volna, de végül az utolsó pillanatban kapott egy rosszabbul fizető, de hozzá közelebb álló pozíciót.

2010-ben állást kapott a Debreceni Egyetem Bőrklinika laborjában, és a feleségének is lett munkája. A kutató fizetése alig valamivel több mint 100 ezer forint volt, környezetmérnök felesége az egyetemi fénymásoló irodavezetőjeként többet keresett nála.

A Bőrklinikán az UV napsugárzás okozta DNS-károsodások kijavításának molekuláris mechanizmusait kutatta. Ott találkozott 2010-ben egy konferencián Karikó Katalinnal, és akkor hallott életében először az mRNS-alapú terápiáról. Karikó Katalin ezután Boros mentora lett, hetente beszéltek egymással online a tudomány világáról.

Boroséknak 2013-ben született meg a kislányuk, és az anyagi helyzetük egyre nehezebb volt, mert az albérletben lakó család egyre kevésbé jött ki a pénzből. Azt számolták ki, hogy napi 1500 forintnál nem költhetnek többet. Boros magyarországi gyógyszergyárakhoz is beadta az önéletrajzát, és Karikó Katalin javaslatára a németországi Biontechhez is jelentkezett. Mivel előbb a Richter Gedeon Gyógyszergyártól kapott állást, ott kezdett el dolgozni. A második munkanapján azonban Karikó Katalin hívta fel, hogy felvették a Biontechhez Karikó csoportjába negyedik tagnak.

Boros a Biontechnél a mély vízben találta magát: meg kellett tanulnia az RNS gyártását, készítését, tesztelését, és meg kellett szereznie az állatkísérletek végzéséhez szükséges engedélyt is. A kutatónak az összes kísérleti fázisban jelentős szerepe volt.

Karikó Katalin korábban két olyan kollégáját említette meg, akik a Biontechnél dolgoznak és magyarok: Boros Gábort és Szabó Gábort emelte ki, mint akik sokat tettek azért, hogy ilyen hatásos lett a német–amerikai cég oltóanyaga.

Boros ma a Biontech társigazgatója. A Szabad Európának azt mondta: gőzerővel dolgoznak tovább az mRNS-alapú terápián, hogy az más betegségekkel és vírusokkal szemben is működhessen. A kutató reményei szerint 2021 végére már eltűnhet a koronavírus és fellélegezhet az emberiség.