„Mindent feladtunk, a jegyünk is csak egy irányba szólt” – a magyar kutató, akinek a szabadalmára alapszik a covid elleni vakcina, 1985-ben hagyta el az országot

2020. december 05. – 09:19

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Hvg.hu interjút készített Karikó Katalin Amerikában élő magyar biokémikussal, aki több mint húsz éve fedezte fel kutatótársával azt a módszert, amelyen most a koronavírus elleni vakcinák nagy része alapul.

A most 65 éves, szolnoki születésű Karikó Szegeden diplomázott, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett dolgozni, majd 1985-ben elhagyta Magyarországot családjával. Több nyugati egyetemre is próbált jelentkezni, de végül a philadephiai Temple Egyetem kínált neki ösztöndíj nélkül pozíciót, így oda indult férjével és kislányával, akinek a játékmackójába varrták be az illegálisan átváltott dollárt, amit a Ladájukért kaptak. „Mindent feladtunk, amink csak volt, a jegyünk is csak egy irányba szólt. Senkit sem ismertünk Amerikában; ott aztán bedobtak a mély vízbe, gyorsan meg kellett tanulni úszni, különben mind alámerültünk volna” – mondta.

Karikó Katalin
Forrás: Wikipedia

Karikó élete nem volt egyszerű eleinte Amerikában, rengeteget dolgozott, és Magyarország után nem volt hozzászokva az egyetemi pályázati rendszerhez, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az állásuk főleg attól függött, milyen eredményeket produkáltak. De mint mondta, megtanult küzdeni.

A covid elleni vakcinát azért sikerült ilyen gyorsan kifejlesztenie a BioNTech-Pfizernek, mert 2003 óta tudnak fehérjét kódoló, szintetikusan készített gént előállítani, amelyből két óra alatt elkészíthető a módosított mRNS, ami aztán a szervezetbe bejuttatva működésbe lép. Az mRNS-en alapuló módszer az, amelyet Karikó fedezett fel kutatótársával, jelentősége pedig óriási, ugyanis elmondása szerint a jövő vakcinái valószínűleg mRNS-alapúak lesznek. Ettől függetlenül Karikóék nem lesznek most milliárdosok a felfedezésből:

„2004-ben fedeztük fel a módosított mRNS jelentőségét, egy évvel később Drew Weissman kollégámmal együtt szabadalmat jegyeztettünk be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására. Sajnos a szabadalmi jogot a Pennsylvaniai Egyetem 300 ezer dollárért eladta egy kívülálló cégnek, majd hét évvel később, amikor még szó sem volt járványról, az a cég 150 millió dollárért adta tovább a szabadalmi jogot a Modernának, valamint a BioNTechnek.” – mesélte a kutató a Hvg-nek.

Karikó több szempontból is sajátosan német történetként írta le a BioNTech vakcinaáttörést:

„Magánbefektetők pénzével, bevándorló családokban született tudósok érték el a német gyógyszerkutatás nagy sikerét a koronavírus elleni harcban.”

Mint mondja, cégük vezetője amúgy azt vallja, hogy fertőző betegségre vakcinát fejleszteni elsősorban morális kötelezettség, nincs helyük az anyagiaknak. (Karikó 2013-ban elhagyta a Pennsylvaniai Egyetemet, a BioNTech alelnöke lett)

Egyébként pedig a vakcinakészítés összességében nem nyereséges üzlet, ha az összes fertőző betegséget és a rájuk kifejlesztett védőoltások költségét és hasznát egymás mellé tesszük. Az előző koronavírus ellen például szintén létrehoztak vakcinát, de mire készen lett, már alig voltak fertőzöttek.

Karikó Katalin Nobel-díj-esélyesként is elkezdték emlegetni mostanában, de erre csak annyit mondott, nem gondol ilyesmire: „Számomra az a fontos hogy minél hamarabb minél több ember megkapja a vakcinát, és megvédje őket a vírusfertőzéstől.”