Az uniós biztos szerint az EU tagállamai vállalták, hogy nem szereznek be maguknak külön úton vakcinákat

2021. január 13. – 19:28

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Unió tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem indítanak saját eljárásokat a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésére ugyanazoknál a vállalatoknál, amelyekkel az EU is megállapodott – hívta fel a figyelmet Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos az uniós tagállamok egészségügyi minisztereinek informális videókonferenciája után.

A ciprusi Kiriakídisz feltehetően amiatt szólalt meg, mert Németország külön rendelt a BioNTech/Pfizer vakcinából 30 millió adagot. Emiatt már európai parlamenti képviselők is bírálták Berlint.

Sztella Kiriakídisz online sajtótájékoztatóján arra emlékeztetett, hogy 2020 júniusában mind a 27 tagország felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy a nevükben tárgyaljon az oltásokra vonatkozó előrendelésekről, írja az MTI.

Európa így akár 2,5 milliárd adag hatékony és biztonságos oltóanyaghoz férhet hozzá – mondta az uniós biztos.

Sztella Kiriakídisz egy 2020. november 11-i brüsszeli sajtótájékoztatón – Fotó: Yves Herman/ AFP

Az Európai Bizottság eddig a következő vállalatokkal írt alá vakcinabeszerzésről szóló szerződéseket vagy zárta le a tárgyalásokat a beszerzésről:

  • AstraZeneca (400 millió adag)
  • Sanofi-GSK (300 millió adag)
  • Johnson and Johnson (400 millió adag)
  • BioNTech-Pfizer (600 millió adag)
  • CureVac (405 millió adag)
  • Moderna (160 millió adag)
  • Novavax (100 millió adag) – a tárgyalást zárták le, szerződés még nincs
  • Valneva (30 millió adag) – a tárgyalást zárták le, szerződés még nincs

Sztella Kiriakídisz ezt üzente a tagországok vezetőinek:

Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy a megállapodás jóváhagyásával, illetve a tárgyalások unióra való átruházásával mindegyikük beleegyezett abba, hogy nem indít saját eljárást az oltóanyagok megvásárlására ugyanazoktól a laboratóriumoktól.

A rendelkezés minden tagállamra vonatkozóan jogilag kötelező, és megjelent az unió lapjának június 18-i számában, a mellékletben – tette hozzá. Azt is mondta: megérti a nemzeti szintű nyomást és a polgárok aggodalmát, azonban az egyéni megállapodások aláássák az oltóanyag-ellátásra vonatkozó, közös európai, ez idáig jó eredményeket mutató megközelítést.

Az uniós biztos felszólította a tagállamokat, hogy hetente legalább kétszer tegyék közzé a lakosság beoltását tükröző adataikat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) oltásfigyelő platformján. Azt is sürgette, hogy a tagországok szerezzenek be minden szükséges eszközt az oltási stratégia gördülékeny megvalósítására. „Ami életeket ment, az nem az oltóanyag, hanem a beoltás” – emelte ki a brüsszeli bizottsági tag.

Kiriakídisz bejelentette azt is, hogy az amerikai Johnson & Johnson gyógyszeripari vállalat várhatóan februárban nyújt be jóváhagyási kérelmet saját fejlesztésű oltóanyagának uniós alkalmazására az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA).

Kiriakídisz figyelmeztetése csak arra vonatkozott, hogy az uniós tagállamok nem szerezhetnekbe maguknak készleteket azoktól a gyártóktól, amelyekkel már az EU megállapodott. Ahogy összefoglaló cikkünkben írtuk: több tagországhoz hasonlóan Magyarország is igyekszik a közös uniós készletek mellett saját hatáskörben máshonnan, Oroszországból, Kínából vagy Izraelből is beszerezni vakcinát. Ezt azon az alapon teszi, hogy az eddig ismert uniós szabályok szerint a járvány miatti vészhelyzetben a tagországoknak lehetőségük van saját hatáskörben feltételes engedélyt adni más gyógykészítményeknek is, és az orosz és kínai vakcinákat is elérhetővé tenni.

Ugyanezen az alapon kezdhette meg az oltást elsőként a világon az Egyesült Királyság, amely tavaly – még az unió tagjaként – nemzeti hatáskörben engedélyezte az EU előtt a Pfizer-BioNTech vakcina használatát. (A Pfizer-vakcinát más tagországok azért nem engedélyezték külön, mert nem akarták megbontani a koordinált fellépést.)