Jó szándék, káosz és egy kis mutyi – covid-osztályt vezető orvos az egészségügyiek oltásáról
2021. január 10. – 10:44
A magyar újságoknak sajnos nagyon ritkán van lehetősége arra, hogy a frontvonalban dolgozó orvosokat kérdezzék a járvány alakulásával kapcsolatban, a Telexnek most mégis lehetősége nyílt erre, az egyik kórház Covid-osztályát vezető orvossal beszélgethettünk. Szerinte túl kevés szó esik a koronavírus súlyos szövődményeiről, amik egy addig egészséges ember életét is végérvényesen megváltoztathatják. Azt is elmondta, hogy eleinte idegesítette őket az emberek fegyelmezetlensége, de ma már inkább fásultságot, rezignáltságot éreznek. A betegek hozzátartozói a fokozódó feszültségben sok kellemetlenséget tudnak okozni, közülük sokan egyszerűen nem veszik figyelembe a kórházi dolgozók méltóságát. Az oltásoknál pedig a jó szándék mellett káoszt és egy kis mutyit lát.
A halálozási, fertőzöttségi és tesztelési adatok és történetekhez képest nagyon kevés szó esik azokról az esetekről, amikor a koronavírus okozta betegség miatt az emberi szervezetben súlyos szövődmények alakulnak ki – egyebek mellett erről beszélt a Telexnek az egyik magyarországi kórház Covid-osztályát vezető orvos.
Itt írtunk arról, hogy Magyarországon a kórházak falai mögötti világ nagy része a nyilvánosság elől rejtve marad, az operatív törzs sokszor alapkérdésekre sem válaszol, a kórházakba nem jutunk be, a mentőszolgálat alig reagál – a világjárvány közepén az egészségügyet tekintve lapunk tapasztalatai szerint a média tájékoztató funkciója súlyosan sérül.
Ez nem minden országban van így, sok helyen általános gyakorlat, hogy az újságok, tévék a kórházakból tudósítva mutatják meg a pandémia jelenségét. Nem célunk a vájkálás, a valóságot szeretnénk bemutatni, az olvasók kíváncsiak például arra, hogy mennyire leterheltek az orvosok, vagy, hogy hányan kapják el közülük a vírust. Egyebek mellett ezeket is meg tudtuk most kérdezni egy orvostól, aki az egyik magyarországi kórház Covid-osztályát vezeti, de azért az sokat elmond a hazai viszonyokról, hogy a retorzióktól tartva azt kérte, a nevét ne hozzuk nyilvánosságra.
Megkésett lezárások
Augusztus végén a kollégáival egymás között folyamatosan arról beszéltek, hogy miért nem hozzák már meg a szükséges korlátozó intézkedéseket, mindenki hüledezett azon, hogy miért nem szigorítanak már.
Egyöntetűen az volt az osztályon dolgozók véleménye, hogy nagyon megkésettek a szigorítások, emiatt is emelkedtek ősszel olyan drasztikusan a számok, például a kórházban kezeltek száma – mondta.
Fásultság, rezignáltság
A járvány legintenzívebb szakaszában 80 százalék feletti ágykihasználtsággal működött az osztályuk. A második hullám felívelő szakaszában a kollégáival még sokat idegeskedtek azon, hogy mennyire fegyelmezetlenek az emberek, és milyen sokan nem tartják be a járványügyi előírásokat, sokan ezért fertőződnek meg és kerülnek kórházba.
De később a fásultság és a rezignáltság vette át az idegeskedés helyét, valószínűleg az iszonyatos fáradtság miatt.
Csökkennek a számok, de lehet még emelkedés
Az utóbbi hetekben egyértelműen csökkent a hozzájuk került betegek száma, és az enyhe vagy középsúlyos beteg számának csökkenése után kicsit később az intenzíven kezeltek száma is lejjebb ment. Az intenzíven kezeltek számának változása mindig egy kis késéssel követi a többi beteg számának csökkenését vagy emelkedését.
Arra számítanak, hogy a karácsonyi és szilveszteri rokonlátogatások miatt a következő időszakban nő majd a betegek száma. Azért csak ezután várják az emelkedést, mert a tünetek megjelenése után általában 7-10 nap, vagy akár még több is eltelik, mire valaki kórházba kerül, eleinte sokan azt gondolják, hogy otthon majd átvészelik a betegséget, és csak akkor mennek kórházba, amikor már nagyon kínzók a tünetek – mondta.
Van elegendő felszerelés?
„Annyi ruha nincs, hogy minden beöltözéshez legyen új, de még Amerikából is olyan hírek jönnek, hogy ott sincs annyi.” Nagyon beosztják a készleteket, de kellemetlenül azért nem kell érezniük magukat, annyi azért van, hogy megfelelően védeni tudják magukat.
„Ugyanúgy vagyunk felöltözve, mint a nyugat-európai orvosok” – tette hozzá.
Túlóra
Sokat túlóráznak, a maximális túlóra-időkeretet kihasználják. „Ennél is többet csak néhányan vállalnak, de ez a néhány idősebb szakorvos viszi a hátán az osztályt”. Elmondta, hogy
„az ezen az osztályon eltöltött 24 órás ügyelet nem hasonlítható össze egy másik osztályon végzett 24 órás ügyelettel”.
Ez fizikálisan és pszichésen is sokkal megterhelőbb. Ugyanis a Covid-osztályon nemcsak a koronavírus fertőzésből adódó problémákat kell kezelni, hanem a betegek más betegségeit is el kell látni, gyakran olyan emberek kerülnek hozzájuk, akiknek a Covid mellett más, súlyosabb betegségeik is vannak.
Ráadásul a Covid-gyanús betegek is náluk vannak, ezért összesen háromféle módon lehet kikerülni az osztályról:
- ha valaki meggyógyul,
- ha kiderül, hogy a beteg nem koronavírusos, mert ilyenkor más osztályra viszik át,
- ha meghal az illető.
Sok kórházi dolgozó átesett a betegségen
Tavasszal kevés kórházi dolgozó kapta el a koronavírust, a második hullám alatt viszont nagyon sokan átestek rajta, becslése szerint az osztályon dolgozók körülbelül fele megfertőződhetett az elmúlt hónapokban. „Ez nagy gondot jelent, mert még az is kiesik 10-12 napra, aki tünetmentes.” Hozzájuk csak kórházon belülről vezényeltek át orvosokat.
Mivel szinte mindenki az elmúlt három hónapban volt beteg, annyira még nem nagy az érdeklődés a vakcina iránt, hiszen aki átesett a betegségen az egy ideig védettséget élvez. De azért jó páran igényelték már, közülük furcsamód elég kevesen kapták meg eddig az oltást, a dolgozók úgy érzik, mintha nem lenne elég szisztematikus az oltások ügyének kezelése.
„Jó szándékot, de egy kis káoszt is látok” – mondja. Amikor elment az egyik oltópontra, azt mondták neki, hogy nem látják a rendszerben a nevét. Megkérdezték tőle, hogy hol dolgozik, de ezt semmivel nem kellett bizonyítania, elhitték neki bemondásra, és be is oltották.
Szerinte itt is lehet mutyizás, mert tud róla, hogy nyugdíjas, már nem dolgozó orvosok is megkapták a vakcinát, sőt, azok egyáltalán nem egészségügyi dolgozó hozzátartozói is.
Akkor még nem lehet tudni, amikor bejön az ajtón
Vannak, akik már olyan állapotban kerülnek be az osztályra, hogy lehet tudni, „nem élik túl a dolgot” – mondta forrásunk, de hangsúlyozta:
„sokszor azt, hogy később lélegeztetőgépre kerül-e az illető, vagy, hogy súlyos lesz-e a betegsége, nem lehet tudni, amikor bejön az ajtón”.
Tehát tényleg szinte mindenkinél más lefolyású a betegség. „Vannak súlyos alapbetegséggel rendelkezők, akiknél gyenge lefolyású lesz, meg vannak viszonylag egészséges, nem idős, nem túlsúlyos betegek, akik meg pár nap múlva mennek lélegeztetőgépre” – vezette le.
„És vannak egészen fiatal betegek, akik azt gondolták, hogy otthon ki lehet ezt húzni, aztán a betegségüknek csak egy késői szakaszában jöttek be, annyira késői stádiumban, hogy a PCR-teszt már nem is volt pozitív, de mégis covidosok voltak. Aztán hosszan kellett nagy áramlású oxigénnel segíteni a légzésüket, és nem sokon múlt hogy intenzívre kell rakni őket.”
Nagyon kevés szó esik a szövődményekről
A koronavírus véralvadási nehézségeket okoz, „nem extrém gyakori a trombózis vagy a stroke, de nagyon kevés szó esik ezekről a szövődményekről, és arról, hogy ezek olyan embereket is érintenek, akik amúgy egészségesek”. Ez a vírus „élethosszig tartó szövődményeket okozhat a túlélőknek.”
Sokan túlélik a koronavírust, de a tartós lélegeztetés, tartós intenzív terápia, tartós kórházi kezelés miatt kialakulhatnak súlyos szövődmények.
„Soha többé nem lesznek már olyanok, mint korábban. Ők sokszor a statisztikákban sincsenek benne, de nem lesz már teljes az életük.”
Mikor kapcsolnak le egy végstádiumú beteget a lélegeztetőgépről?
„Akkor lehet, amikor valaki agyhalottá válik, ez jogilag nagyon konkrétan körül van határolva” – válaszolta az osztályvezető orvos. „Nem változott a eljárásrend, ugyanazok a kritériumok, ebben az ügyben olyan döntések vannak most is, mint békeidőben. A járvány alatt egyáltalán nem változtak ezek a gyakorlatok a korábbiakhoz képest” – mondta.
A koronavírusos elhunytak száma még mindig magasan van, „amikor ennyi haláleset van, az nehéz pszichésen”. Ők is csak azokat a magyarországi összesített adatokat látják, amiket az újságolvasók is,
„de ha a saját osztályunk számaiból indulunk ki, valószínűleg többen halnak meg a vírus miatt, a kódolás is sokat torzít az adatokon”.
És forrásunk szerint az is nagyon valószínű, hogy a kormányzati adatközlésben „nagy időbeli csúszások vannak”.
Módosult tudatállapotban vannak
A hozzátartózójukat látogató, rokonukat elvesztő családtagok gyakran „borzasztóan feszültek, módosult tudatállapotban vannak”. A kórházi dolgozók méltóságát sok hozzátartozó nem veszi figyelembe – mondta. Szerinte „az egészségügyben mindig ezerszeresen csapódik le a társadalomban érzékelhető feszültség”.
Rengeteg védőöltözetet kell biztosítani a családtagoknak úgy, hogy maguk a kórházban dolgozók sincsenek nagyon eleresztve ezekkel a felszerelésekkel, mondta az orvos. Vannak, akik 9-10 hozzátartozót akarnak bevinni, de erre nincs lehetőség, egy, maximum két embert engedhetnek be betegenként.
A feléjük irányuló társadalmi érdeklődés sokkal csekélyebb, mint amilyen az első hullám idején volt. Tavasszal még rengeteg adományt kaptak, esténként tapsolták őket az emberek, koncerteket adtak nekik, ilyen gesztusból a második, sokkal súlyosabb hullámban jóval kevesebb jut el hozzájuk.
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!
