Mennyi pénzt kapok, ha koronavírus miatt esem ki a munkából?

Rengeteg félreértés kering azzal kapcsolatban, mi történik az emberrel munkajogi és biztosítási szempontból, ha koronavírussal diagnosztizálják, milyen esetben lehet betegszabadságra és táppénzre menni, illetve hogy milyen feltételekkel járhat valakinek 100 százalékos táppénz.

Karanténban a keresőképtelenség a nyerő

Ennél a témánál fontos, hogy különválasszuk a társadalombiztosítási jogviszonyt és a munkajogviszonyt – magyarázta a Telexnek Mayer Balázs munkajogász. „A keresőképtelenséget a munkajogi viszony szabályozza, azt viszont, hogy keresőképtelen állományba került ember milyen ellátásra jogosult, már a tb-jogviszony.” A koronavírus-járvánnyal összefüggésben akkor minősül valaki keresőképtelennek, ha hatósági karanténba kerül igazolt covid-fertőzés, vagy kontaktkutatásos elkülönítés miatt.

Nem keresőképtelen viszont akkor, ha külföldi utazás után kerül hatósági házi karanténba.

Ez a körülmény nem a jogi kategorizálás miatt fontos, hanem azért, mert súlyos összegek múlhatnak rajta. Ha ugyanis valaki nem minősül keresőképtelennek, akkor a karanténidőszakra a törvény szerint nem jár neki semmiféle juttatás, így ha olyan munkaköre van, amelyben otthonról is tud dolgozni, akkor mindenképpen ez fogja megérni neki. Ha viszont olyan a munkája van, amely nem végezhető home office-ból, akkor sem fizetés, sem tb-juttatás nem jár neki a karantén idejére. A munkáltató persze ha akar, eltérhet ettől méltányosságból, és adhat pénzt a dolgozójának, de törvény nem kötelezi erre (különösen esélytelen próbálkozni olyankor, ha a munkáltató még fel is hívja a figyelmet, hogy külföldi utazásokkal a dolgozók ezt a helyzetet kockáztatják).

Mehetek sima betegszabadságra coviddal?

Gyakori dilemma az is, milyen esetben lehet betegszabadság, és milyen esetben táppénz a koronavírus-fertőzés vége; ez is anyagi okokból nem mindegy, hiszen míg betegszabadságra a távolléti díj 70 százaléka jár, addig táppénzre ennél kevesebb, a napi átlagkereset 60 vagy 50 százaléka (részletszabályokról itt tájékozódhat), 2020-ban napi 10 728 forintban maximálva. Betegszabadságot a keresőképtelenség első 15 napjára ad ki a munkáltató, de azoknak, akik koronavírus miatt kerülnek karanténba, erre gyakran nincs lehetőségük. „Tüneteket felmutató fertőzöttek esetében jogalkalmazási kérdés, hogy a háziorvos milyen társadalombiztosítási kóddal ír ki valakit: elméletben használhatja a leggyakoribb, betegszabadságra jogosító 8-as kódot (”egyéb keresőképtelenség„), de a 7-es kódot is (”közegészségügyi okból foglalkozásától, hatósági elkülönítés„), amivel viszont rögtön táppénzre kerül a beteg” – mondta Mayer Balázs.

A Telexhez befutott olvasói levelek tanúsága szerint egyébként inkább a 7-es kód, vagyis a pénzügyi szempontból kedvezőtlenebb megoldás a jellemző. Tünetekkel nem rendelkező, de pl. egy kontaktkutatás során koronavírusosnak bizonyuló személyeknél viszont az orvosnak nincs választása, a 7-es kódot kell alkalmaznia, nekik így mindenképp marad a táppénz. Ebből leszűrhető, hogy azok az emberek, akik nem szorulnak kórházi ellátásra, valójában

anyagi értelemben arra vannak motiválva, hogy hivatalos úton ne derüljön ki róluk a fertőzöttség.

Így ugyanis nagyobb kontrolljuk van a lehetséges kimenetek felett: önkéntes karanténba vonulva, enyhe tünetekkel dolgozhatnak home office-ból teljes fizetésért, vagy a náthás tüneteikkel kiírathatják magukat betegszabadságra (ha meg tudják beszélni a háziorvossal, hogy ne küldje ki hozzájuk a mentőket covidtesztelni).

Csak álom a teljes táppénz, bár lenne rá megoldás

Nem szóltunk még a 100 százalékos táppénz opciójáról, ami akkor került a köztudatba a covid kapcsán, amikor az Emmi bejelentette: teljes táppénz jár a munkahelyükön megfertőződő pedagógusoknak. Teljes táppénz üzemi baleset (1-es társadalombiztosítási kód) után kapható, elvileg minden olyan egészségkárosodásra vonatkozna, ami a munkában, vagy munkából jövet-menet érte az embert (úti baleset). Ebbe beletartozhatna egy munka közben elkapott betegség is, de a Telexhez a témában érkezett olvasói levelek (vagy a PDSZ ezzel kapcsolatos kommunikációja) alapján

nem jellemző, hogy a gyakorlatban a munkavállalók tudják érvényesíteni ezt az opciót – még akkor sem, ha a fertőzésnek olyan mértékben kitett helyeken dolgoznak, mint egy kórház vagy egy oktatási intézmény.

„Az üzemi balesetté nyilvánításnak sajátos protokollja van, és csak akkor vihető végig, ha az egészségkárosodás minden kétséget kizáróan a munkájával összefüggésben érte a dolgozót” – magyarázta Mayer Balázs. A normál ügymenet ilyenkor, hogy a munkavédelmi felelős vagy a külsős munkavédelmi szakember eljárást indít, hatósági okiratnak minősülő jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt elküldi az egészségbiztosítónak, ahol aztán elbírálják az ügyet. Koronavírusos esetekben nagyon valószínűtlen, hogy a biztosító jóváhagyja az ilyen kérelmeket, mivel bizonyíthatatlan, hogy hol fertőződött meg a dolgozó – mondta Mayer.

De ha a kormány valóban azt szeretné, hogy legalább a fertőzésnek leginkább kitett szakmákban megkapják a 100 százalékos táppénzt a coviddal lebetegedők, akkor volna jogi lehetőség ennek biztosítására. A veszélyhelyzet miatt jelenleg szinte bármilyen törvény felülírható 90 napig hatályos rendeletekkel, így például azt is elrendelhetné a kormány, hogy bizonyos munkahelyeken (pl. az egészségügyben vagy iskolákban) automatikusan 100 százalékos táppénz járjon azoknak, akik igazoltan covid-fertőzöttek.