Mi lesz a hat- és nyolcosztályos gimikben? És a szóbeli érettségivel? Sok a kérdés a közoktatásban a szigorítások után

Orbán Viktor hétfő délelőtt több más korlátozó intézkedés mellett azt is bejelentette, hogy a középiskolákban nyolcadik osztály felett digitális oktatást vezetnek be, míg a bölcsödék, óvodák és általános iskolák nyitva maradnak. Mivel még nem jelent meg a rendelet a Magyar Közlönyben, nem lehet tudni, mikor lép életbe a szabályozás, és mikor kell átállniuk a középiskoláknak az online oktatásra. Március közepén mindössze egy hétvégéjük volt a pedagógusoknak, hogy felkészüljenek a digitális tanrendre.

Hibrid oktatás, tömbösített órák

„Üdvözöljük a bejelentést, bár azt gondoljuk, hogy kicsit későn született meg, már sokkal korábban meg kellett volna lépni” – reagált az intézkedésekre Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

„Jobban örültem volna, ha több alternatíva van a kezemben, de nehéz ebben a helyzetben jó döntést hozni.” Ezt pedig Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke mondta a Telexnek.

Orbán bejelentése a legnagyobb fejtörést a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumoknak okozhatja. Nagyon úgy tűnik, hogy kettészakadnak ezek az iskolák, az 5., 6., 7. és 8. osztályosoknak marad az eddigi tantermi oktatás, míg a felsőbb évfolyamokon átállnak digitális tanrendre. Ha ez így lesz, az érintett tanároknak úgy néz majd ki egy napjuk, hogy az óráik egy részét a tantermekben tartják, míg osztályaik másik részét az interneten oktatják. A PSZ szerint ez nagyobb megterhelést jelent a tanároknak, ezért azt szeretnék, hogy az elejétől kezdve fizessék ki nekik a pluszmunkáért járó bért.

Hogy melyik iskolában miként néz majd ki a gyakorlatban a kettős oktatás, azt valószínűleg ezekben az órákban találják ki az igazgatók és tantestületek.

Horváth Péter tömbösített órákat javasolt a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban, a győri Révai Miklós Gimnáziumban (itt ő az igazgató) már át is szervezték ma az órákat. A tanároknak így csak a hét egyik felében kell bemenniük az iskolákba, és azalatt tartják meg óráikat az alsóbb évfolyamoknak, míg a maradék 2-3 napban otthonról online oktatják az felsőbb évfolyamokat. Így kevesebb tanár tartózkodik egyszerre az iskolában (például a tanári szobában), és nekik is könnyebbséget jelent, hogy nem kell az eszközöket naponta cipelni, és nem kell óráról órára váltani az online és tantermi oktatási forma között.

Gosztonyi Gábor szerint itt lenne az idő a hibrid oktatás bevezetésére az általános iskolákban, hogy csökkentsék a zsúfoltságot az osztálytermekben. Ez azt jelentené, hogy az osztálynak csak a fele járna be az iskolába, míg a másik fele otthon írná meg az előre kiadott gyakorló feladatokat. Az egyik héten az osztály egyik fele van bent 3 napot az iskolában, és 2 napot otthon gyakorol, a következő héten pedig cserélnek. „A csökkentett osztálylétszámmal meg lehet tartani a másfél méteres távolságot a tantermekben, és kisebb az esély, hogy megfertőzzék egymást a diákok és a pedagógusok” – mondja az alelnök.

A héten kezdődnének a szóbeli érettségi vizsgák

Gosztonyi két hiányosságra hívta fel a figyelmet:

a délelőtti bejelentésből nem derült ki, hogy mi lesz a középiskolai kollégiumokkal.

Orbán csak a felsőoktatási kollégiumokról mondta, hogy azokat be kell zárni, de sok gimnáziumnak és szakképzési intézménynek van saját kollégiuma.

Ezen kívül fontos lenne szerinte minél hamarabb tisztázni, hogy

mi lesz az őszi érettségi vizsgákkal.

Az érettségi írásbeli része októberben lezajlott, az emelt szintű szóbeli vizsgák csütörtökön, a középszintű szóbelik pedig november 23-án kezdődnének. A bejelentés szerint viszont egy hónapig zárva lesznek a középiskolák. „Világos szabályozás kell, hogy milyen kötelezettségeik vannak az érettségi elnököknek és a nevelőtestületnek, és lesznek-e egyáltalán szóbeli vizsgák” – fogalmazott Gosztonyi.

Az esélyegyenlőség szempontjából szerinte jobb lenne, ha most is csak az írásbeli vizsgák döntenének a jegyekről, mint tavasszal, bár sok diák számolhatott eddig azzal, hogy majd a szóbelivel javít a gyengébben sikerült írásbelin.

Horváth Péter nem gondolja, hogy az utolsó pillanatokban törölnék vagy módosítanák a szóbeli vizsgákat.

„Ha rajtam múlik, akkor lesznek szóbelik”

– fogalmazott határozottan. Ő ezt a javaslatot nyújtotta be az Emminek, de hivatalos visszajelzés még nem érkezett.

A Telex friss híreit itt találja >>>

Mi is megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), az Oktatási Hivatalt, a Klebelsberg Központot és az operatív törzset, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről se érkezett válasz levelünkre.

PDSZ: Alig van az iskoláknak saját hatásköre

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint több probléma is van a miniszterelnök délelőtti bejelentésével. Nagy Erzsébet kérdésünkre azt írta, az általános iskolákban ezekkel az intézkedésekkel továbbra se csökken járványveszély. „Nincs távolságtartásra lehetőség, a maszkviselés a kisgyerekeknél nem megoldott, így nemcsak a pedagógus, hanem a fertőzött gyerekek miatt a szülők és nagyszülők is folyamatos veszélynek vannak kitéve.”

Azt is kifogásolják, hogy az iskolák saját hatáskörben alig tehetnek valamit, ha tudomást szereznek a fertőzésről. „Az igazgató nem rendelhet el szünetet vagy digitális oktatást, és a bejelentéstől napokig nem történik semmi. Ezért is kértük azt azoktól a szülőktől, akik meg tudják oldani a gyermekfelügyeletet, hogy ne küldjék iskolába, óvodába a gyermekeiket” – írta a PDSZ Országos Választmányának tagja.

A digitális oktatáshoz szerinte további eszközökre lenne szükség, „amelyeket a nyár folyamán lehetett volna biztosítani minden iskolának.

Ez elmaradt, ahogy a sok minden más, így a módszertani anyagok fejlesztése és közrebocsátása is.”

Jelenleg sok iskolában nincsenek meg a valós idejű digitális oktatás feltételei (például webkamerával felszerelt gépek) sem. „Megint elégtelen és átgondolatlan intézkedéssel állunk szemben. Középfokon a digitális oktatás elrendelése azonban annak elismerése, hogy az iskolák a fertőzésveszély szempontjából veszélyes helyek.”