Mi teszi Magyarországot vonzóvá a filmipar számára? Káel Csaba szerint a különleges DNS-ünk
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Évek óta egyre több külföldi produkció forgatása zajlik Magyarországon, mára az Egyesült Királyság után Budapest Európa második legnagyobb termelési központja. Részben itt forgott a Szárnyas fejvadász 2049, a Dűne és a Fekete Özvegy, és itt készült a velencei filmfesztiválon debütáló és már most Oscar-esélyesnek tartott Szegény párák (Poor Things) is. Az elmúlt hónapokban itt forgatott Johnny Depp és Angelina Jolie is, a fővárosban rendszeresen lehet hollywoodi hírességeket szpottolni.
A siker hátteréről Káel Csaba filmügyi kormánybiztos nyilatkozott a Varietynek. Szerinte a kiindulási pont a rendszerváltás volt, amikor olyan magánstúdiók kezdhettek el működni Magyarországon, amelyek nemzetközi partnerekkel is együtt dolgoztak. „A partnerek német, majd amerikai, olasz, angol producerek voltak, mi pedig elkezdtük kiépíteni a nemzetközi produkciók szolgáltatási hátterét” – magyarázta Káel. Ennél is fontosabb viszont szerinte az a tudás, amit a magyar szakemberek tudnak kínálni.
„Azt szoktam mondani, hogy különleges DNS-ünk van. Ez a DNS nem a testünkben van, hanem az elménkben. Ez a filmkészítéssel kapcsolatos tudásunk. Ez 123 év, és ez tényleg valami”.
Káel szerint a „nyitottság és az együttműködésre való készség” is döntő fontosságú.
A biztos szerint előnyt jelent az is, hogy Budapest sokoldalú város, kiváló forgatási helyszínekkel. De nemcsak a fővárosban, az egész országban változatos helyszínek – például felújított várak és erődök – állnak a filmkészítők rendelkezésére, ráadásul a helyi vezetőkkel is jók a kapcsolatok, „nagyon nyitottak arra, hogy teret adjanak a produkcióknak”.
„Mindig van hova fejlődni” – tette hozzá, bár a stúdiókapacitás 20 százalékkal nőtt, „szeretnénk fejleszteni a kreatív oldalunkat, mert a magyarok nagyon kreatívak, és erős kreativitásunk van az utómunka és a CGI területén is”.
„Nagyon nehéz magyar filmként megjelenni egy amerikai vagy világpiacon, de ha vannak koprodukciós és forgalmazási partnereink, akkor egyre magasabb pozícióba juthatunk” – mondta. Káel szerint ezen a téren is „elég nagy kapacitás van” az országban.
A legnagyobb nemzetközi sikereket egyébként most éppen olyan magyar produkciók érik el, amelyek semmilyen állami támogatást nem kaptak a megvalósításukra: ilyen Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje, vagy Buda Flóra Anna 27 című animációs filmje.
2021-ben hosszú cikkben elemeztük, hogy ért Magyarország a globális filmgyártás élvonalába. Magyarország a környező országok közötti versenyt egyébként – a Káel által is említett előnyök mellett – alighanem a 2004 óta fennálló filmes támogatási rendszerével nyerte meg. A külföldi stábok ugyanis minden magyar filmes cégnél elköltött száz forintjukból harmincat visszakapnak – ami mértékében is veri a szomszédos országokat.
