Ilyen az, ha valaki államvédelmi iratokból ismeri meg a gyerekkorát

„Tévedni lehet. Hazudni nem” – szögezi le új kötetében Bartis Attila, és ez a megállapítás nemcsak erre a hétre lehet jó mottó nekünk. A friss megjelenések között Bartis kétpólusú önéletrajza mellett ajánljuk még Margaret Atwood memoárféleségét, Joyce Ulyssesét és a hegyi-karabahi háború katonáinak emléket állító Dekameron-átiratot.

Bartis Attila: A rég

A rég kétpólusú önéletrajz. Bartis Attila emlékekből, levelekből, feljegyzésekből, államvédelmi iratokból fűzte össze és írta le gyerekkorát és családja életét Marosvásárhelyen 1984-ig, amíg édesapjával Budapestre nem költöztek. Közben megmutatja azt is, milyen életidőből és milyen földrajzi terekből néz ezekre a történetekre. Jelene a 21. század második évtizede, legfontosabb helyszínei pedig Budapest és Jáva szigete. A rég egyrészt Ceaușescu-kori felnövéstörténet a tanárelvtársak, szekusok, művészek és zsibárusok között, szembesülés családi titkokkal, veszteségekkel, tönkretett életekkel, ugyanakkor megkapaszkodástörténet is: a fotográfussá és íróvá válás története Magyarországon, egy ismerős, mégis nagyon idegen világban. Bartis több mint egy évtizede Yogyakartában tölti élete felét. A világ másik felén a szemlélődő kívülállás olyan alapélményévé vált, amely óhatatlanul meghatározza világlátását. A rég legfontosabb szabálya a következő: „Tévedni lehet. Hazudni nem.” (Magvető, 9999 Ft)

Margaret Atwood: Életek könyve – Memoárféleség

A Man Booker- és az Arthur C. Clarke‑díjas kanadai Margaret Atwood A szolgálólány meséjének mozgóképes feldolgozásakor lett világhírű. Persze a kritikusok és az olvasók már évtizedekkel előtte tisztában voltak vele, mennyire fontos szerző is ő. Atwood roppant gyorsan ír, és életműve a legváltozatosabb műfajokat lakta be a tudományos-fantasztikumtól a dél-ontariói rémregényekig, és bár kétségkívül nem a költészet az első, ami Atwoodról eszünkbe jut, jelentősek a mítoszok és tündérmesék inspirálta versei is. Új, általa „memoárféleségnek” nevezett könyvében nyomon követhetjük a szerző kalandos gyermekkorát. Megtudjuk például, hogy apja entomológusi munkája miatt tavasztól őszig minden évben az észak-québeci vadonban időztek, megismerjük iskoláséveit, amelyek emlékei szerint kötekedő osztálytársnőkkel voltak tele, olvasunk aztán a kavargó hatvanas évek útkereséséről és a nyolcvanas évek orwelli Berlinjéről, ahol kicsíráztak A szolgálólány meséjének magvai. Az Életek könyve egészen napjainkig vezet. Atwood életébe sok egyéb mellett belefért az emberi jogokért folytatott küzdelem, a lelkes művészet-pártolás és férje, Graeme Gibson oldalán a madármegfigyelés is. Azzal, hogy idén honfitársa, Anne Carson kapta a Nobel-díjat, Atwood egy kicsit messzebb került ettől a kitüntetéstől, de ettől még az életéről szóló kötet legalább olyan izgalmas olvasmány lehet, mint amilyenek az életműve legfontosabb sarokkövei. (Jelenkor, 7999 Ft)

James Joyce: Ulysses

Eddig két regényes életrajzról volt szó, most pedig az egyetlen napot elbeszélő, a világirodalmat azonban mindörökre megváltoztató regény következik. Amikor ugyanis megjelenik magyarul az Ulysses, az mindig esemény. „Noha Joyce megszállottja a reklám-közhelyekből, handlékból és szirupos érzelgésből összeragadt Dublin városának, érdeklődése mégis egyetemes: az egész világ, az egész és örök ember érdekli, nem egyetlen osztály vagy egyetlen korszak. Teljesen különbözik a századforduló naturalizmusától abban is, hogy műve tele van forma-játékkal: minden fejezet más és más kompozíciós ötlettel dolgozik: van dráma és van egy szuszra leírt belső monológ, van viktoriánus-érzelmes stílus-paródia, és van egy óriás katekizmus – műve realitás-tartalma így sokkal, de sokkal inkább érvényesül, mintha egyenletes regényformába öntötte volna.” – írta az Ulyssesről Szentkuthy Miklós, aki maga is lefordította a regényt. Jelen kiadás Joyce klasszikusának először 2012-ben megjelent új fordítását tartalmazza: Szentkuthy Miklós szövegét a Magyar James Joyce Műhely tagjai, Gula Marianna, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán, és Szolláth Dávid dolgozták át. „Az Ulysses legfontosabb szabálya a folyamatos változás. A regény egy hatalmas alakváltó, egy ravasz Próteusz, ahol minden fejezet különálló, külön univerzum. (…) Olvassuk el az Ulyssest, mert kulcsot ad az egész modern és posztmodern irodalomhoz!” – fogalmazta meg a regényről tavaly online mesterkurzust indító Keresztes Balázs. Szóval olvasásra fel, a feladat nem kicsi, de épp ettől szép igazán! (Helikon, 7999 Ft)

Rasim Qaraca: Karabahi Dekameron – Szerelmi históriák háború idején

És akkor a mások történetei. Rasim Qaraca költő, prózaíró, újságíró és az azeri független irodalmi szcéna egyik kulcsfigurája. Kísérletező, nonkonformista prózájáról és lírájáról ismert, műveiben következetesen szakít a szovjet típusú, hivatalos irodalmi hagyománnyal. Első magyarul megjelenő műve, a Karabahi Dekameron – Szerelmi históriák háború idején egy rövid elbeszélésekből felépülő füzér, amelyben a kilencvenes évek elején lezajlott karabahi háborúban harcolni kényszerülő fiatal azeri katonák mesélik el első szerelmeik történetét egy ostrom alatt. A koncepció egyszerre utal Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején című regényére és Boccaccio Dekameronjára, de a fronton rekedt katonák intim, néha nyers, néha lírai vallomásain keresztül egyértelműen a háború helyett szerelem humanista üzenetét hangsúlyozza. A katonák többsége úgy esik el, hogy sosem tapasztalhatta meg a beteljesült szerelem élményét, hiszen a korabeli azeri társadalom prüdériába hajló erkölcsisége nem engedte az érzelmek kibontakozását. Rasim Qaraca minimalista stílusban megírt kisregénye a háború fenyegető árnyékában élt, darabokra hullott szerelmek között botladozó elveszett nemzedék mementója. (Prae, 3490 Ft)