Hagyd abba a szexet és a hatalmi harcokat, és boldog leszel!
Jó hír, hogy a közelgő Ünnepi Könyvhét dömpingje előtt sem szembesülnek szűkös kínálattal az olvasók. Végre magyarul is elérhető például a magyar származású David Szalay Booker-díjjal jutalmazott, pécsi és londoni vonatkozású kötete, de akadnak más, két világ között ingázó könyvek is. Például egy Manhattan és Lipótváros titkait feltáró négykezes, vagy egy memoár, ami a Horthy-korszak és a szovjetek által megszállt Magyarország színét és visszáját is számba veszi. Mindezeken felül pedig egy fiatal, ígéretes költő is bemutatkozik.
David Szalay: Test
A Booker-díjas David Szalayt a róla készült portrénkban bennfentes kívülállóként írtuk körül. Erről megbizonyosodhattunk személyesen is, amikor néhány hete Bécsben látott vendégül minket, és többek között arról mesélt, hogy milyen emlékei vannak a rendszerváltás körüli Pécsről, de elmagyarázta azt is, hogy egy kelet-európai bevándorló fiaként mennyire bonyolult az Angliához fűződő viszonya. Alighanem a saját tapasztalatai is formálták a Test Pécsről induló, aztán egy nem mellékes iraki kitérő után Londonban új életet kezdő főhősének, Istvánnak a történetét. A már negyven nyelvre lefordított, és Barabás András jóvoltából végre magyarul is elérhető kötet megidézi bár az ókori görög drámákat és Shakespeare-t, mégis nagyon mai. Szalayval hamarosan Budapesten találkozhatunk, június 11-én ő nyitja meg ugyanis a 97. Ünnepi Könyvhetet. Addig azonban, miután megismertünk belőle egy részletet, érdemes végigérni a gyorsan olvasható, pörgős, szikár, mégis mély kötetén, amiben azt kutatja többek között, hogy miért lehet a 21. századi ember számára otthonos a magány. Illetve hogy mi mindent nyerhetünk, ha a szexualitás, a társadalmi pozíciók hajszolása és a társadalmi interakciók helyett másra figyelünk. (Libri, 5999 Ft)
Garaczi László – Nagy Ildikó Noémi: Hullámzó horizont
Kíváncsi lennék, hogyan készül a négykezes. A Kovács ikrek például arról beszéltek, amikor a közösen jegyzett Lesz majd minden című regényük megjelent, hogy míg az egyikük a gépnél ült, és a szöveg alakításán dolgozott, a másikuk sétált a szobában fel-alá, bólogatott és ötletelt. Ez arról jutott eszembe, hogy Nagy Ildikó Noémi és Garaczi László is közösen jegyzik a Hullámzó horizontot. Ketten írták tehát a regényt, amiben, hasonlóan a Testhez, két világ találkozik. Főhőse, az amerikai magyar családban született és New Yorkban felnövő huszonéves Kiss Villő 1993 nyarán úgy dönt, Magyarországra jön. Míg odaát másodgenerációs bevándorló volt, addig a rendszerváltás utáni Budapesten ő lesz az amerikai lány. A Hullámzó horizont, olvassuk a kötet fülszövegében, eleven korrajz az 1990 utáni Magyarország mindennapjairól, emlékezetes figuráiról és kultikus helyszíneiről, mélabús rock and roll egy szépreményű időszakról, emellett mozaikos családregény, amiből megismerhetjük Manhattant és Lipótvárost, de megértjük a beszéd és a hallgatás dinamikáját is. (Magvető, 4999 Ft)
Tüdős Klára: Rongyok – A teljes memoár
Hasonlóan David Szalay, valamint a Nagy–Garaczi szerzőpáros hőseihez, két, homlokegyenest más világot ismert meg élete során Tüdős Klára is. A divattervező, néprajzkutató elképesztő magasra jutott a Horthy-korszakban, hogy aztán egy balatonlellei nyaraló gondnokaként folytassa életét Rákosiék és Kádárék alatt. A Református Nőszövetség elnökeként Tüdős Klára gyermekotthonokat szervezett Budapest ostroma idején, és üldözöttek tucatjait bújtatta férjével az Istenhegyi úti villájukban, amiért később megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Tüdős Klára egy előkelő debreceni cívis család gyermekeként neves angol és svájci leánynevelő intézetekben tanult idegen nyelvet és művészetet, aztán az első házasságából kilépve Budapestre ment, hogy az Iparművészeti Főiskolán képezze magát. Nem sokkal később az Operaház jelmezműhelyének vezetésével bízták meg, írt balettszüzséket, filmet és színdarabot rendezett, majd Pántlika néven a magyar népviseletből merítő divatszalont nyitott az általa tervezett kreációkból. A Rongyok című memoárján 1951 és 1971 között dolgozott. A fényképekkel, dokumentumokkal, színes ruhatervekkel illusztrált könyv Szekér Nóra történész tanulmánya, valamint bőséges jegyzetanyag és annotált névmutató kíséretében jelent meg. (Magvető, 14 999 Ft)
Ferencz-Nagy Zoltán: Teljesen más kérdést kell feltenni
Négy évvel ezelőtt, amikor egy online irodalmi lapot szerkesztettem, érkezett hozzám egy tisztelettudó, kedves levél egy harmadéves, kolozsvári egyetemistától. Ferencz-Nagy Zoltántól. Verseket küldött nekünk, és dobtam egy hátast, amikor elolvastam a szövegeit. A Tehénsiralom című például így kezdődik: „Havasi csordaként kezdtük, / tudtuk, mi a gótika, / mohafreskók / és sziklaívek, / tömjéngőzű / hajnali csorgók.” Tudtuk, mi a gótika? Ugye, hogy beránt? Az a helyzet, hogy Ferencz-Nagy Zoltán azóta is alázattal alkot, ugyanolyan frissek a sorai, ugyanolyan izgalmasak a meglátásai, és nem fogynak a kérdései. Erről győz meg Teljesen más kérdést kell feltenni című bemutatkozó kötete, amin egy almákkal teli, fejjel lefelé fordított talicska, valamint egy prizma látható. Mintha a Dark Side of the Moon című Pink Floyd-lemez borítóját fotózta volna újra Brassóban valaki. Úgy sejtem, a kötet is hasonlóan színvonalas lehet. Bár az albumnál biztosan humorosabb, illetve több benne a csaholó pásztorkutya és az irónia. (Erdélyi Híradó, 3300 Ft)
