Tíz kedvenc gyerekkönyvünk a karácsonyfa alá vagy máskorra

Küszöbön a karácsony, és gyorsan kellene egy kis kultúra a fa alá? Karácsonyi gyerekkönyvajánlónk után íme egy last minute lista nagyjából 12 éves korig annak, aki még nem tudja, milyen könyvet vegyen karácsonyra a gyerekének. A lista nem romlékony és nem tematikus, így az év során is bármikor elővehető. A sorrend nem fontossági, nem is életkori, hanem ábécébe rendezett.

Berg Judit: Rumini-sorozat, főleg az első rész

Jó, ez magától értetődő, de mivel jó bornak is kell a cégér, bevettem a gyűjtésbe. Aligha túlzás azt állítani erről az egeres-matrózos kalandregény-sorozatról, hogy a magyarok Harry Pottere. Izgalmas, kalandos történetek tele rejtéllyel, váratlan fordulatokkal, cselszövéssel. A hosszabb, részletgazdag cselekmény könnyen magával ragadja az olvasót vagy a hallgatót, az események középpontjában Rumini, a kisegér kalandozásai állnak, a legfőbb helyszín pedig egy hajó. Ahogyan minden könyvében, Berg Judit itt is parádésan választja meg az adott korosztályhoz passzoló stílust: érthető, gördülékeny a cselekmény, életszerűek a párbeszédek. A barátság, a lojalitás és az összefogás fontossága pedig úgy jelenik meg, ahogy a jobb mesekönyvekben szokott: nincs kimondva, mégis árad a sorok közül.

Kinek? 7–12 évesek

(Pagony, 2025, 4990 Ft)

Drew Daywalt: A nap, amikor a zsírkréták fellázadtak

Gondolom, sok mindent írt vagy rajzolt már az ön gyereke is zsírkrétával, de a rajzeszközei panaszleveleit vélhetően eddig még nem. Nos, Drew Daywalt és Oliver Jeffers ellenben igen, és erről szól A nap, amikor a zsírkréták fellázadtak. Banálisnak hathat, valójában zseniális és vicces. Egy időben rengetegszer fel kellett olvasnom ezt a vékonyka könyvet, és mindig szívesen bújtam a panaszkodó fehér és az elégedett zöld zsírkréta papírjába, ahogy lázadó társaikéba is. Sokáig nem jöttem rá, aztán egyszer csak leesett, hogy a szerzőpáros kiváló humora mellett, ami persze önmagában is elegendő lenne, miért tetszik ez a könyv a gyerekeimnek: szövegben és illusztrációban is roppant plasztikusan és a korosztályra szabottan fogalmazzák meg az embert – azaz a zsírkrétát – gyötrő problémákat és bosszúságokat. Íme, például a fekete zsírkréta siralmai: „UTÁLOM, hogy mindig csak körberajzoláshoz használsz! Olyan dolgok körvonalához, amelyek más színekkel vannak kitöltve. Ráadásul olyanokkal, akik azt gondolják, jobbak nálam!” A fordítás is jól sikerült, Dragomán Pali és Szabó T. Anna jegyzi. Előbbi az írónő és Dragomán György egyik gyereke.

Kinek? 3+, a humora miatt nagyjából bármeddig

(Central, 2018, 2490 Ft; fordította: Dragomán Pali, Szabó T. Anna)

David Hockney – Martin Gayford: A képek története gyerekeknek

A művészettörténet, a fotótörténet és a filmkészítés műalkotásain megy végig a két szerző, az egyikük ráadásul David Hockney, a 20. század egyik legbefolyásosabb brit képzőművésze. Szembeszökő, hogy a képzőművészetről szóló gyerekalbum esztétikai megjelenésére is legalább annyira adtak, mint a beltartalmára – az illusztrációkat Rose Blake jegyzi. Egyébként pedig bevállalós gyűjtés – enyhe Hockney-túlsúllyal –, bátor kézzel szelektáltak az elmúlt pár száz év remekművei közül, de aggodalomra nincs ok, a legfőbb kötelezők azért benne vannak a Mona Lisától Van Goghon át Charlie Chaplinig. A szöveg a szerzők párbeszédén alapul, ami nemcsak tartalmas és informatív, hanem szórakoztató is. Óriási erénye, hogy nem tankönyvszagú, a szerzők pedig el mernek szakadni a műfaj szent tehenétől, a lexikális tudásátadás kronológiájától és attól is, hogy életrajzokkal untassák olvasóikat. És nem tesznek úgy, mintha a mobiltelefonos fotók nem lennének a vizuális kultúra részei. A könyv olvasója nemcsak észrevétlenül válik tájékozottabbá a képek történetéről, de ötleteket is kap, hogyan érdemes nézni bármit, legyen az festmény, fotó vagy film.

Kinek? Úgy 9 éves kortól bármeddig

(Pagony, 2020, 5590 Ft; fordította: Papolczy Péter)

Kalas Györgyi: Méz, dió, csicseri (és a többi rész)

Kalas Györgyi ismeretterjesztő, gasztrotémájú kultúrtörténeti sorozata ismert ételeink, a kevésbé ismert nemzetközi konyha, az alapanyagok eredete és a mindezeket belengő sztorik és tudásmorzsák gyűjteménye. Olvasmányos, közérthető, jó sok gasztrotörténeti érdekességgel. A négyrészes sorozat bármelyik kötete mellett döntünk is, nemcsak a kicsik számára tartalmazhat újdonságokat, hanem annak is, aki felolvas. Horváth Ildi rajzai remekül kísérik és egészítik ki a szöveget, bárhol a világon megállnák a helyüket. Mivel a szerzőt ismerjük, a gyerekeim több barátjának vettük meg valamelyik könyvét, a visszajelzések pedig – ahogy a Molyon is – pompásak. Nem lepett meg, hogy amikor erről a listáról beszéltem a gyerekeimnek, azonnal beszavazták a sorozatot. Az első három kötet mindegyikét három-három könnyen elkészíthető recept zárja; a legújabb Méz, dió, csicseri című kiadás pedig már egy úgynevezett főzőskönyv az őszre és a télre hangolva, egyebek mellett a „mindig puha mézeskalács” receptjével.

Kinek? A kiadó 6–12 éveseknek sorolta be, de szerintem már nagycsoportosoknak is remek

(Pagony, 2025, 5990 Ft)

Kertész Erzsi: Nem mese

Bár szülői perspektívából a legritkábban tűnik fel, sok gyerek küzd azzal, hogy közösségben nem tudja meghúzni a határait, leépíteni a macerálóit, és képtelen nemet mondani. E jelenség kezelésére épül ez a segítő könyv, a Nem mese, amely egy izgalmas és kedves történeten keresztül észrevétlenül mutat kis olvasójának alternatívákat kellemetlen élethelyzetekre. Ádám, a főhős egyszer csak összetalálkozik a benne mélyen elbújt Nemmel – aki nem más, mint „a benned raboskodó, szupertitkos csodafegyver” – és innen indulnak közös kalandjaik, valamint Ádám személyes fejlődése. Szép lassan megtanul nemet mondani, egyúttal lazább és rugalmasabb lesz. Kertész Erzsi – e lista több szereplőjéhez hasonlóan – az a szerző, akitől még nem olvastam olyan könyvet, ami ne tetszett volna. Ebben pedig Kasza Julianna karikaturisztikus illusztrációi viszik az egészet tökélyre, hiszen olyanok, mint maga a Nem: kifejezetten vagányak.

Kinek? 5-től felfelé, még a látszólag magabiztos gyerekeknek is

(Pagony, 2016, 2790 Ft)

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő

Ezzel a nagy klasszikus meseregénnyel nem lehet mellényúlni, legalábbis én még nem találkoztam olyan gyerekkel, akit ne szippantott volna be Mikkamakkáék története. Felolvasni is élmény, és ez az a gyerekkönyv, ami semennyire nem öregszik. Elemzések sokasága született róla; méltatják jelentésrétegeinek sokszínűségét; miszerint első ránézésre csupán játékos, humoros mese fura, szerethető, különcökkel; valójában azonban rendkívül összetett, filozofikus szöveg a toleranciáról, egymás elfogadásáról. Története, kreatív, humoros nyelvezete és a benne rejlő filozofikus szál miatt gyerekeknek és felnőtteknek is élvezetes olvasmány. Eddig legalább ötször olvastuk fel a gyerekeinknek, és úgy sejtem, lesz hatodik alkalom is.

Kinek? Úgy 4 éves kortól bármeddig

(Móra, 2025, 3999 Ft)

Otfried Preußler: Torzonborz, a rabló

Sok erénye van a Torzonborz-regénysorozatnak, az egyik legnagyobb az, hogy a történeteket hallgatva olyan egyedi és biztonságos módon lehet félni a gonosztól, mint szinte sehol. A címben szereplő rabló ugyanis kifejezetten félelmetes, de egyfajta ügyetlen balfácán is, akin teli torokból lehet nevetni. Humoros, játékos, izgalmas meseregény, egyedi, gazdag és szellemes történetszövéssel, valamint fantasztikus illusztrációkkal. Preußler remekül ír, a magyar fordítás pedig szellemes és nyelvileg roppant igényes (Nádori Lídiának köszönhetjük). Egészen meglepő, hogy a Torzonborz-sorozat első része már 1962-ben megjelent, a magyar fordításra pár évtizedet várni kellett, de a lényeg, hogy már itt van.

Kinek? 6+

(Kolibri, 2022, 4999 Ft; fordította: Nádori Lídia)

Jakob Martin Strid: Hihetetlen történet az óriás körtéről

Erről a képeskönyvről korábban részletesen is írtam, és erről a listáról sem hiányozhat. Az egész történet egy őrült kaland: egy óriásira nőtt körte hajóvá változik, amellyel Micó és Sebastian, a két jó barát Glükóz professzorral kiegészülve útnak indul, hogy megtalálják szeretett polgármesterüket. A történet tele van beszélő állatokkal, furcsa lényekkel, tengeri kalandokkal, humorral, így a gyerekek számára izgalmas és szórakoztató mese, miközben a felnőttek a felolvasás közben a finoman adagolt társadalomkritikán szórakozhatnak. A szerző képregényszerű illusztrációi tökéletes összhangban vannak a szöveggel, sőt gyakran olyan szellemes részletekkel viszik tovább a történetet, amelyek a szövegből kimaradtak – az egyik előnye annak, ha az ember maga illusztrálja a könyveit.

Kinek? 4+

(Kolibri, 2023, 6999 Ft; fordította: Petrikovics Edit)

Thé Tjong-Khing: Hová tűnt a torta?

Kizárólag illusztrációkra épülő, szöveg nélküli képeskönyv, úgynevezett silent book. Túlmutat a nagy képes böngészőkön, mivel a cél nem az, hogy minden oldalon meglegyen Vili vagy valaki más, hanem megfejtésre váró sztorija van: egy állatcsapat szülinapi piknikre készül, ám valaki ellopta a tortát. Oldalpárról oldalpárra követhető, mi történik a szereplőkkel, és hogyan alakul az üldözés, miközben tucatnyi párhuzamos történet is kibontakozik. Remek narratívát épített a szerző pusztán a – gyakran roppant humoros – képek segítségével, az olvasó a néző lapról lapra kutat és nyomoz. A történet annyira univerzális, hogy nem hiszem, hogy élne a világ bármely pontján olyan gyerek, aki ne tudná értelmezni. Ha valami biztosan remekül fejleszti a képzelőerőt, az biztosan ez a könyv.

Kinek? Bárkinek, aki nem tépi már szét a lapokat

(Das Könyvek, 2014, 2499 Ft)

Tóth Krisztina: Kígyóuborka

Pompás kis gyerekverskönyv, rengeteg képpel (Szalma Edit illusztrációja), játékos, de profi verseléssel és sok humorral. A szerző játszi könnyedséggel helyezkedik bele a gyerekek világába. Többnyire egyes szám első személyben, az ő hangjukon szólal meg, és a kisgyerekek hétköznapjairól, viselt ügyeiről és ünnepeiről versel, miközben egyedi, különleges fényt vet a megszokottra – legyen szó apa pocakjáról, föld alatti földalattiról vagy egy születésnapról. Mindig élvezet olyan gyerekirodalmat olvasni, ahol látszik, hogy a szerző pusztán azért, mert leendő olvasói néhány fejjel alacsonyabbak nála, nem megy át dedós gügyögésbe, hanem ugyanannyira tiszteli és komolyan veszi őket, mint a felnőtteket.

Íme például néhány sor Pók Kristófról:

„Jó kis móka Pók Kristófra
bámulni, ha szövöget,
lap sarkába írni róla
szövevényes szöveget!”

És még nagyobb móka olvasni Tóth Krisztina verseit.

Kinek? 3+

(Manó Könyvek, 2020, 1990 Ft)